Vasérc
A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.
Előfordulása
szerkesztésA vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, természetesen változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3–4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet. Ezen vegyületek közül a gyakorlat számára legfontosabb ásványok:
- hematit, Fe2O3trig, vastartalma 70%,
- magnetit, Fe2+Fe3+2O4szab ill. FeO×Fe2O3, vastartalma 72,41%,
- goethit, Fe3+O(OH)romb, vastartalma 62,92%,
- limonit, 2Fe2O3×3H2O, vastartalma 59,89%.
A sziderit (FeCO3, vastartalma 48,28%), hidrohematit (2Fe2O3×H2O, vastartalma 66,27%), chamozit (vas-oxid-tartalmú szilikát) és szferosziderit (FeCO3) gazdasági szempontból alárendelt.
Vasércek összetétel szerint
szerkesztés- A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak.
- A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze.
- A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető.
- A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.
Vasércek képződés szerint
szerkesztés- magmás vasércek, amelyek ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek. Ezek a magma eredetileg magas vastartalma miatt dúsak vasvegyületekben.
- hidrotermális vasérctelepek, amelyek a magma kristályosodási fázisai közül a hidrotermális szakaszhoz köthetők. Nagyobb méretű telepeket csak ritkán alkot, igazán nagy hidrotermális telep a szibériai, perm végi platóbazalt környékén van. A meleg vizes vasásványosodás többnyire szub- vagy utóvulkáni működéshez kötődik.
- vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre a halogenidekkel együtt.
- üledékes keletkezésű érctelepek olyan dúsulások, ahol a mállás folyamata vagy az üledék felhalmozódásának fizikai jellemzői miatt szaporodik a vastartalom. Ezek legfontosabbjai a reziduális (helyben maradó) üledékek, mivel ezek olyan mállástermékek, amik nem szállítódnak el eredeti helyükről, viszont a nem érces anyagok igen. (A reziduális üledékek közül a bauxit a leggyakoribb.) Az üledékes vaskőzetek az oolitos vasérc, a gyepvasérc, lápi vasérc, vasborsó, kéregvasérc.
Lelőhelyei
szerkesztésA jelenleg ismert legnagyobb területű magmás vasérctelep a mágnesvasércek közé tartozó magmás képződmény a Bushveld-masszívum területén, mintegy 67 000 km² kiterjedésben. (Magyarország területének 72%-a.) A telep 1,5–3,6 méter vastag, vagyis érctartalma kb. 170 km³. A nyugat-svédországi kirunavaarai érctelep hatalmas, kilométeres nagyságrendű lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek.
Magyarország
szerkesztésMagyarország egyetlen bányászható vasérctelepe hidrotermális eredetű. Itt dolomit szideritesedett meleg vizes oldatok hatására, valamint a felső mállási zónában limonitosodott. A telep vegyesen barnavasérc és pátvasérc jellegű. Teljes érckészlete 70 millió tonna körüli, aminek valamivel több mint a felét bányászták eddig ki. Magyarországon néhány helyen még akadnak hidrotermális és metaszomatikus vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Reziduális vasérctelepeink többsége művelésre alkalmatlan, az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.
Országlista
szerkesztésVasércbányászat az amerikai Geological Survey adatai alapján.[1][2]
| No. | ország | felhasználható vasérc- termelés (ezer tonna) |
év |
|---|---|---|---|
| világ | 2,280,000 | 2015 | |
| 1 |  Kína |
1.500.000 (becslés) | 2019 |
| 2 |  Ausztrália |
660.000 | 2019 |
| 3 |  Brazília |
320.000 (becslés) | 2019 |
| 4 |  India |
153.000 | 2019 |
| 5 |  Oroszország |
101.000 | 2015 |
| 6 |  Dél-afrikai Köztársaság |
73,000 | 2015 |
| 7 |  Ukrajna |
67,000 | 2015 |
| 8 |  Egyesült Államok |
46,000 | 2015 |
| 9 |  Kanada |
46,000 | 2015 |
| 10 |  Irán |
27,000 | 2015 |
| 11 |  Svédország |
25,000 | 2015 |
| 12 |  Kazahsztán |
21,000 | 2015 |
| 13 |  Mexikó |
18,840 | 2013 |
| 14 |  Chile |
17,109 | 2013 |
| 15 |  Venezuela |
16,800 | 2013 |
| 16 |  Mauritánia |
13,400 | 2013 |
| 17 |  Sierra Leone |
11,895 | 2013 |
| 18 |  Malajzia |
11,588 | 2013 |
| 19 |  Peru |
10,126 | 2013 |
| 20 |  Törökország |
8,589 | 2013 |
| 21 |  Mongólia |
6,736 | 2013 |
| 22 |  Libéria |
5,103 | 2013 |
| 23 |  Vietnam |
4,708 | 2013 |
| 24 |  Indonézia |
4,000 | 2013 |
| 25 |  Norvégia |
3,409 | 2013 |
| 26 |  Egyiptom |
3,320 | 2013 |
| 27 |  Új-Zéland |
3,157 | 2013 |
| 28 |  Észak-Korea |
3,054 | 2013 |
| 29 |  Ausztria |
2,320 | 2013 |
| 30 |  Görögország |
2,221 | 2013 |
| 31 |  Bosznia-Hercegovina |
2,122 | 2013 |
| 32 |  Laosz |
1,459 | 2013 |
| 33 |  Algéria |
1,067 | 2013 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mineral Commodity Summaries 2017. U.S. Geological Survey. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
- ↑ Global iron ore production data; Clarification of reporting from the USGS. U.S. Geological Survey. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
Források
szerkesztés- Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül
- Sziklavári János: Az izzó vas tűzcsillagai MTESz
- Óvári Antal: Vaskohászati kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.
- Négyjegyű függvénytáblázat