Új-Zéland

Új-Zéland (angolul: New Zealand; maoriul: Aotearoa, IPA: [aɔˈtɛaɾɔa]) két nagyobb és számos kisebb szigetből álló ország a Csendes-óceán délnyugati részén. Formailag monarchia, államfője az Egyesült Királyság uralkodója. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is mintegy 1600–2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Területe Magyarország területének majdnem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általában – a maorik révén –, majd pedig az európai ember meghódított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodiverzitása alakult ki, igen sok endemikus, csak itt élő fajjal. Ezek közül a legismertebbek a különleges madárfajok. Az ország geológiailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvonalak mentén gyakoriak a földrengések és a vulkanikus kitörések.

Új-Zéland
New Zealand (angolul) Aotearoa (maoriul)
Új-Zéland zászlaja Új-Zéland címere
Nemzeti himnusz: Isten óvja Új-Zélandot God Save the King (uralkodói himnusz)
Fővárosa	Wellington
d. sz. 41° 12′, k. h. 174° 00′-41.2, 174
Legnagyobb város	Auckland
Államforma	monarchia
Vezetők
Uralkodó	III. Károly új-zélandi király
Főkormányzó	Cindy Kiro
Miniszterelnök	Christopher Luxon
Hivatalos nyelv	új-zélandi angol, maori, új-zélandi jelnyelv
Függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1947. november 25.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Kereskedelmi Világszervezet Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja ASEAN Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport ANZUS Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer ANZUK SEATO Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet AUSCANNZUKUS ABCANZ TTCP Combined Communications-Electronics Board Air Force Interoperability Council Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Öt Szem Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	5 118 700 fő (2021. dec. 31.)
Rangsorban	124
Becsült	5 185 000 fő (2022 )
Rangsorban	124
Népsűrűség	20 fő/km²
GDP	2017
Összes	201,5 milliárd amerikai dollár (52.) PPP: 186,5 milliárd nemzetközi dollár
Egy főre jutó	41 593 amerikai dollár (19.) PPP: 38 502 nemzetközi dollár
HDI (2015)	0,915 (13.) – magas
Földrajzi adatok
Terület	268 680 km²
Rangsorban	73
Víz	2,1%
Időzóna	Új-zélandi idő (UTC+12:00) Új-zélandi nyári idő (UTC+13:00)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Új-zélandi dollár (NZD)
Nemzetközi gépkocsijel	NZ
Hívószám	64
Segélyhívó telefonszám	111
Internet TLD	.nz
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Zéland témájú médiaállományokat.

A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.

Az 1930-as évektől már jóléti társadalmat hoztak létre. A második világháború után Új-Zéland csatlakozott Ausztráliához és az Egyesült Államokhoz az ANZUS biztonsági szerződésen keresztül, amelyet később az USA felbontott, mivel Új-Zéland csatlakozott a dél-csendes-óceáni nukleáris fegyvermentes övezetet létrehozó Rarotonga-egyezményhez. Az 1950-es években Új-Zélandon volt a világon a legjobb az életminőség, azonban 20 évvel később a gazdasága kissé lelassult, többek között az Egyesült Királyságnak az Európai Gazdasági Közösségbe való belépése eredményeképpen. Jelentős gazdasági átalakuláson esett át az ország az 1980-as években, amely során a protekcionista gazdálkodást felváltotta a szabadkereskedelmi gazdálkodás. Az egyetlen, domináns exportcikküket, a gyapjút, felváltották a tejtermékek, a hús és a bor. 2015-ben a vezető exportcikk a sűrített tej volt, ezt követte a birka- és kecskehús, a fagyasztott marhahús, a vaj és a nyers fa.

Hivatalos nyelvei az angol, a maori és az új-zélandi jelnyelv.

Az országnév eredete

Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet A hosszú fehér felhő földjének fordítanak. Az azonban nem ismeretes, hogy az egész szigetet jelölte-e ez a név, vagy csak az Északi-szigetet. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.

A szigetországnak Hendrik Brouwer holland térképész adta 1643-ban hazája, Zeeland (jelentése „Tengerföld”) tartományáról a Nova Zeelandia latin nevet (hollandul Nieuw-Zeeland). Ebből keletkezett angolosan a New Zealand név, bár a mai angol nyelvben a Zealand szó nem a holland tartományt, hanem Dánia legnagyobb szigetét (dán nyelven Sjælland, magyarul „Fókaföld”) jelöli.

Földrajz

Új-Zéland domborzati térképe

Domborzat

Az ország két nagy és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.

A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).

Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi-szigetek, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Éghajlat

Az ország déli részén az óceáni és a hegyvidéki éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.

Délen, Christchurch városában a középhőmérséklet télen 3-12 °C, nyáron 12-22 °C. Az Északi-szigeten fekvő Aucklandben télen 9-15 °C, nyáron 12-24 °C.

Új-Zélandon – mivel Földünk déli felén fekszik – az évszakok fordítva vannak, mint Európában, így Magyarországon is. A tél júniusban kezdődik, és egészen októberig eltart, ellenben az Északi-szigeten inkább júliusban kezdődik, de valamivel tovább is tart.

Élővilág, természetvédelem

Az új-zélandi kontinens körülbelül 80 millió éve kezdett elszakadni a Gondwana őskontinenstől, élővilága azóta földrajzi elszigeteltségben fejlődött. Fizikai elszigeteltségük ellenére a szigeteken gazdag flóra és fauna alakult ki. Az őskontinensről Új-Zélandon ragadt állat- és növényfajok az évmilliók során alkalmazkodtak a szigetek biogeográfiájához, és a világon máshol fel nem lelhető fajokká fejlődtek. Az Új-Zélandon honos szövetes növények 82%-a bennszülött.

Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította. Ezek jelentős részét kiirtották a mezőgazdasági hasznosítás érdekében. Gazdaságilag jelentős szubtrópusi rostnövény az új-zélandi kender (Phormium tenax).

Az új-zélandi erdőket egykor madarak uralták. Sok madárfaj, így a kivi, kakapó, veka és takahe mind röpképtelen maradt, mivel a szigeteken nem élt szárazföldi emlős ragadozó, és így nem volt természetes ellenfelük. Az emberek megjelenése, az ezzel járó élőhelyváltozás és az emberek által a szigetre hozott patkányok, menyétfélék és más emlősök felbukkanása több madárfaj, köztük a Haast-féle sas és a moafélék (a valaha élt legnagyobb madár) kihalásához vezetett.

• 
  Déli kaurifenyő
• 
  Dicksonia squarrosa
• 
  Cyathea medullaris, Serlegpáfrányfélék
• 
  Metrosideros fulgens, Mirtuszfélék
• 
  Aenetus virescens
• 
  Királyalbatrosz
• 
  Kivi (Apteryx australis)
• 
  Új-zélandi oroszlánfóka
• 
  Hector-delfin
• 
  Kea
• 
  Nyerges madár

Nemzeti parkjai

Neve	Elhelyezkedése	Alapításának éve	Területe (km²)
Tongariro Nemzeti Park	Északi-sziget	1887	786,51
Egmont Nemzeti Park	Északi-sziget	1900	335,34
Te-Urewera Nemzeti Park	Északi-sziget	1954	2126,72
Whanganui Nemzeti Park	Északi-sziget	1986	742,31
Fiordland Nemzeti Park	Déli-sziget	1952	12 570
Aoraki/Mount Cook Nemzeti Park	Déli-sziget	1953	706,96
Westland Nemzeti Park	Déli-sziget	1960	1175,47
Mount Aspiring Nemzeti Park	Déli-sziget	1964	3555,43
Arthur's Pass Nemzeti Park	Déli-sziget	1929	1145
Abel Tasman Nemzeti Park	Déli-sziget	1942	225,30
Nelson Lakes Nemzeti Park	Déli-sziget	1956	1020
Paparoa Nemzeti Park	Déli-sziget	1987	300
Rakiura Nemzeti Park	Stewart-szigetek	2002	1500

Természeti világörökségei

Milford Sound a Fjordland Nemzeti Parkban

Az országnak a Földön elfoglalt különleges helyzete miatt három táj is felkerült az UNESCO világörökség listájára:

• Te Wahipounamu Nemzeti Parkok – Új-Zéland délnyugati részén több különálló nemzeti park:
  • Westland Nemzeti Park,
  • Mount Cook Nemzeti Park,
  • Mount Aspiring Nemzeti Park,
  • Fjordland Nemzeti Park.
• Tongariro Nemzeti Park a Tongariro vulkán körül.
• Új-Zéland szub-antarktikus szigetei (öt szigetcsoport: Snares-sziget, Bounty-szigetek, Antipode-szigetek, Auckland-szigetek és Campbell-sziget)

Története

Maori őslakosok a 19. század közepéből

Új-Zéland egyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Első lakosai Polinéziából vándoroltak be a 13. században, ők hozták létre a maori kultúrát.

A kettős szigetet az európaiak számára 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós, de a következő európai utazó, James Cook csak 1769-ben érkezett oda. Ő első világ körüli útja során részletesen feltérképezte a szigetek partvonalait.

Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. 1840-ben kötötték meg a britek a maori törzsfőkkel a waitangi szerződést, amelynek révén Új-Zéland a brit gyarmatbirodalom részévé vált, és lehetőség nyílt az európaiak földfoglalásaira. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt.

1949 előtti, új-zélandiak számára kibocsátott brit útlevél (British Passport) az Egyesült Királyság címerével és alatta Dominion of New Zealand felirattal. 1949. január 1-ig Új-Zéland lakói brit alattvalók voltak.

Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947. november 25-én ratifikálta (Statute of Westminster Adoption Act 1947), ekkortól tekinthető az ország független államnak. Új-Záland lakói 1949. január 1-ig brit alattvalóknak (British subject) számítottak, az önálló új-zélandi állampolgárságot csak az ekkor hatályba lépő törvény teremtette meg (British Nationality and New Zealand Citizenship Act 1948). 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja lett.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Új-Zéland alkotmányos monarchia, politikai rendszere parlamentáris demokrácia. Alkotmányos rendszere a korábbi gyarmati hatalom, az Egyesült Királyság westminsteri rendszerén alapul. Új-Zéland egyike a világ mindössze három országának, ahol nincs írott alkotmány. Alkotmányának több eleme van, köztük Új-Zéland törvényei, néhány brit jogszabály (köztük az 1297-ben törvényesített Magna Carta Libertatum), királyi előjogok, bírósági ítéleteken alapuló közjog és alkotmányos elvek. A legalapvetőbb írott elem az 1986-os alkotmányos törvény, amely több korábbi törvényt hangolt össze, lefektette az új-zélandi kormányzat alapjait és meghatározta a három hatalmi ágat. Az új-zélandi alkotmányos rendszeren belül szimbolikus jelentőséggel bír továbbá a brit Korona és maori törzsek közötti 1840-es waitangi szerződés.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Új-Zéland, mint nemzetközösségi királyságnak (Commonwealth realm) az államfője a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly. A királyt a szigeteken a főkormányzó képviseli, akit az uralkodó nevez ki a miniszterelnök javaslata alapján. A főkormányzó élhet a brit korona előjogaival, így felülvizsgálhatja a bírósági ítéleteket ha törvénytelenséget vél felfedezni és ő nevezi ki a minisztereket, nagyköveteket és több más fontos közszemélyt. Kivételes esetekben a főkormányzó feloszlathatja az ország parlamentjét és megtagadhatja a törvények uralkodó általi szentesítését. Az uralkodó és főkormányzó hatalmát az alkotmány korlátozza, és azokat a legtöbb esetben nem gyakorolhatják az ország minisztereinek tanácsai és javaslata mellőzésével.

• 
  III. Károly, 2022 óta Új-Zéland királya
• 
  Cindy Kiro, Új-Zéland főkormányzója 2021 óta
• 
  Christopher Luxon, Új-Zéland miniszterelnöke 2023 óta
• 
  Új-Zéland jelenlegi kormánya, a háttérben, a falon angol uralkodók portréi függenek
• 
  A Parlament épülete Wellingtonban

Törvényhozó hatalommal az új-zélandi parlament bír, amely a mindenkori uralkodóból és a képviselőházból áll. 1950-ig Új-Zéland parlamentje kétkamarás volt, a felsőház szerepét a törvényhozó tanács töltötte be, ennek tanácsosait nem választották, azokat a főkormányzó nevezte ki. A parlament elsőbbségét a Korona és más kormányzati szervek felett az Egyesült Királyság 1689-es jogok nyilatkozata mondta ki, amely Új-Zéland törvényeinek részét is képezi.

A parlamenti képviselőket háromévente választják. 1853 és 1993 között Új-Zéland egymandátumos relatív többségi szavazási rendszert (first-past-the-post/single-member plurality) használt, az 1996-os választásokkal kezdődően a vegyes arányos képviseleti rendszerre váltott (Magyarország is hasonló választási rendszert használt a rendszerváltástól a 2010-es választásokkal befejeződően). Az új választási rendszer alapján minden szavazónak két szavazata van: az egyik szavazatot egy egyéni képviselőjelöltre, a másikat egy pártlistára adhatja. A 2014-es választások óta a parlamentnek 120 képviselője van, ebből 71 van választva egyéni választókerületekben (7 mandátum maori képviselőknek van fenntartva) és 49 országos pártlistáról. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el.

A végrehajtó hatalom az új-zélandi kormányé, amelyet a parlamentben legtöbb mandátummal rendelkező párt vagy pártkoalíció alkot. Ha egy párt vagy koalíció nem rendelkezik parlamenti többséggel, kisebbségi kormány alakulhat a parlament többi pártjának támogatásával, bizalmi szavazáson keresztül. A kormány tagjai a Korona miniszterei, akiket a főkormányzó nevez ki a miniszterelnök javaslata alapján. A kormány élén a miniszterelnök áll, aki általában a kormánypárt vagy kormánykoalíció vezetője. A kormány Új-Zéland legfelsőbb politikai döntéshozó szerve. A kormányt alkotó miniszterelnök és miniszterek az úgynevezett végrehajtó tanács tagjai is, amely a főkormányzó felelős tanácsadó szerve állami és alkotmányos ügyekben. A végrehajtó tanácsnak olyan miniszterek vagy államtitkárok is tagjai lehetnek, akik nem a kormány tagjai.

Új-Zélandon az igazságszolgáltatást a legfelsőbb bíróság, a fellebbviteli bíróság, a felső bíróság és a körzeti bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltatás élén a legfelsőbb bíró áll. A legfelsőbb bíróság a jelentős közérdekkel vagy kereskedelmi kihatással járó ügyek fellebbezéseit bírálja el, ezenfelül eljár szignifikáns vélt törvényteleségek esetén és a Waitangi szerződést érintő fontosabb ügyekben. Mind a legfelsőbb bíró, mind a többi bíró kinevezését szigorú feltételek szabályozzák. Politikai függetlenségüket megőrizendő a bírókat a főkormányzó nevezi ki az igazságügyminiszter javaslata alapján, aki szokásokhoz híven javaslata előtt nem tanácskozik sem a miniszterelnökkel, sem a kormány többi tagjával.

Politikai pártok

Új-zélandi politikai életét az 1930-as évek óta két párt, a Munkáspárt és a Nemzeti Párt dominálják. A Munkáspártot 1916-ban balközép, a Nemzeti Pártot 1936-ban jobbközép pártként alapították. Az országban 1996-ig—amikor Új-Zéland vegyes arányos képviseleti rendszerre váltott—de facto kétpártrendszer volt, ám azóta a kisebb pártoknak is nagyobb esélye van a parlamenti bejutásra. Sőt, mi több, 1996 óta egyetlen párt sem tudott egyedül kormányt alakítani, így koalíciós kormányzás lett az új-zélandi sztenderd.

A legutóbbi, 2017 szeptemberében tartott parlamenti választások során öt párt, a Nemzeti Párt, Munkáspárt, Új-Zéland az Első párt, Zöld Párt és ACT Új-Zéland párt szerzett elég szavazatot ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. A választások után a Munkáspárt és Új-Zéland az Első kötött koalíciót a Zöld Párt koalíción kívüli támogatásával.

Közigazgatási beosztás

Új-Zéland erősen központosított ország, a közigazgatási beosztást és a területi önkormányzatok (általában meglehetősen korlátozott) hatásköreit a központi kormányzat határozza meg. A helyi kormányzat kétszintű: a felső szintet 1989 óta 16 regionális tanács (regional council) alkotja, ezek környezetvédelmi, belbiztonsági és közlekedési ügyekben bírnak önálló hatáskörrel. A jelenlegi regionális tanácsok közül négy – Gisborne, Marlborough, Nelson, Tasman – egyben a hierarchikus beosztás alsóbb szintjét jelentő területi hatóság (territorial authority) is; csakúgy, mint a kevesebb mint 800 fő által lakott Chatham-szigetek.

A területi beosztás alsó szintjét a 67 területi hatóság adja. Ezek határai nem minden esetben egyeznek a régióhatárokkal, így nem egy hierarchikusan egymásra épülő rendszer épült ki. A területi hatóságok hagyományosan különböző státusszal bírnak, melyeket korábban megyéknek és városoknak (counties, cities) neveztek. Mai két típusuk a kerületek (district), melyekből jelenleg ötvenhárom van az országban, illetve a városok (city), melyekből tizenkettő található; a maradék kettő a helyi közigazgatási jogokkal is rendelkező Aucklandi régió az Auckland Council, az aucklandi tanács vezetése alatt, valamint a különleges státusszal rendelkező Chatham-szigetek.

Új-Zéland területéhez tartoznak különböző távoli szigetek is, amelyek nem részei egyetlen, a fent említett beosztásnak sem. Ezeket statisztikai okokból viszont besorolják az Északi- vagy a Déli-szigethez: így a Kermadec-szigetek az Északi-, a többi sziget és sziget-csoport (Antipodes-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-, Three Kings-, Snares-, Solander- és Bounty-sziget) a Déli-szigethez tartozik. A külbirtokok – Tokelau-szigetek, Niue, Cook-szigetek, valamint az antarktiszi területek, amelyekre Új-Zéland igényt jelentett be – Új-Zélandhoz lazábban kapcsolódó országrészek.

		Régió	Székhely	Terület (km²)	Lakosság(2)
	1	Northland régió	Whangarei	13 941	147 600
	2	Auckland régió	Auckland	16 140	1 316 900
	3	Waikato régió	Hamilton	25 598	381 800
	4	Bay of Plenty régió	Tauranga	12 447	257 600
	5	Gisborne régió	Gisborne	8351	44 900
	6	Taranaki régió	Stratford	7273	105 500
	7	Manawatu-Wanganui régió	Wanganui	22 215	227 100
	8	Hawke’s Bay régió	Napier	14 164	149 100
	9	Wellington régió	Wellington	8124	456 900
	10	Marlborough régió	Blenheim	12 484	42 300
	11	Nelson régió	Nelson	445	45 200
	12	Tasman régió	Richmond	9786	45 800
	13	Canterbury régió	Christchurch	45 845	520 600
	14	West Coast régió	Greymouth	23 000	30 600
	15	Otago régió	Dunedin	31 476	195 000
	16	Southland régió	Invercargill	30 753	93 600
	(2) 2001-es népszámlálás.

Védelmi rendszer

Új-Zéland hadereje három haderőnemből, a Szárazföldi Erőből, Királyi Légierőből és az Királyi Haditengerészetből áll. Új-Zéland elhelyezkedése miatt egy közvetlen katonai támadásnak vagy megszállásnak kicsi az esélye, így az országnak nem kell jelentős méretű haderőt fenntartania. Mindazonáltal az új-zélandi hadsereg számos nemzetközi konfliktusban és katonai misszióban vett és vesz részt. Új-Zéland harcolt az első és második világháborúban, előbbiben az antanthatalmak, utóbbiban a szövetségesek oldalán. Küzdött még a vietnámi háborúban, a második búr háborúban, a koreai háborúban, az öbölháborúban és az afganisztáni háborúban. Új-Zéland részese volt továbbá a ciprusi, szomáliai, Bosznia-hercegovinai, angolai, kambodzsai, kelet-timori és Salamon-szigeteki békefenntartó erőknek.

Népesség

Auckland üzleti központja

Általános adatok

Új-Zéland lakossága 2019-ben 4,9 millió fő volt. A népsűrűség alacsony, 18 fő/km².

Több mint 1 millió ember él Aucklandben és környékén. Az ország lakosságának 88%-a városokban él.

Népességének változása

A népesség alakulása 1991 és 2021 között

Lakosok száma	3 516 000	3 648 300	3 829 200	3 916 200	4 114 300	4 280 300	4 399 400	4 564 400	4 941 200	5 118 700
	1991	1994	1998	2001	2004	2008	2011	2014	2018	2021

Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

A legjellemzőbb vallás körzetenként

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország lakosságának többsége európai leszármazott. Ők elsősorban Nyugat-Európából érkeztek. Napjainkban a bevándorlók legnagyobb része Ázsiából érkezik. Rajtuk kívül még élnek itt maorik és polinézek.

A 2018-as népszámlálás során az új-zélandiak 71,8%-a vallotta magát európai származásúnak (ezen belül 64,1%-a új-zélandi-európai, 1,5%-a angol nemzetiséget jelölt meg). A maorik aránya 16,5% volt. Jelentős az ázsiaiak 15,3%-os (ezen belül a kínaiak 5,3%-os, indiaiak 4,7%-os, filippínók 1,5%-os), valamint csendes-óceáni népek 9,0%-os (ezen belül a szamoaiak 3,9%-os, a tongaiak 1,8%-os és a cook-szigeteki maorik 1,7%-os) aránya is. Az egyéb nemzetiségek aránya 2,8%.

A magukat magyarnak vallók száma 2018-ban 1638 fő volt.

Magyar közösségi élet:

• Aucklandi Magyar Klub: 123 Rockfield Rd, Penrose Auckland, New Zealand, http://aucklandhungarianclub.org.nz
• Christchurchi Magyar Klub: 11 Hardy Street, New Brighton, Christchurch

A 2018-as népszámlálás eredményei szerint a lakosság 48,2%-a nem vallásos. 37,0% keresztény (ezen belül 10,0% katolikus, 6,7% anglikán, 4,7% presbiteriánus, 1,7% pünkösdista, 1,5% baptista), 2,6% hindu, 1,3% maori vallások követője, 1,3% muszlim és 1,1% buddhista.

Gazdaság

Geotermikus kútfejek

Általános adatok

Új-Zéland piacgazdaság, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Világbank mérései alapján a világ élvonalába tartozó gazdag, fejlett ország. Tagja a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek. Az egy főre jutó bruttó hazai terméke vásárlóerő-paritás alapján 2017-ben 38 500 dollár volt, a világ országai között a Nemzetközi Valutaalap adatai alapján a 31.

A 20. század első feléig egy mezőgazdasági, állattenyésztő ország volt, amelynek elsősorban Nagy-Britanniával volt kereskedelmi kapcsolata. Ma Ausztrália, Kína és az USA a legfontosabb kereskedelmi partnerei, és gazdaságában a szolgáltatási szektor a meghatározó. Az ország modern és virágzó gazdasággal rendelkezik. A turizmus egyre több bevételt hoz az országnak.

• Az 1 főre jutó hazai össztermék (GDP): 30 400 USD (2013-ban).
• Munkanélküliség: 8,5% (2013. 3. negyedév).
• Munkaerő: 2 402 000 fő (2012-ben).
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 24%, szolgáltatások 71% (2013-ban).

Gazdasági ágazatok

Birkák legelnek egy farmon

Mezőgazdaság

Az ország területének 50%-át kitevő legelők mellett az Északi-szigeten citrus-, szőlőültetvények, a nagyvárosok körül pedig zöldségtermelő gazdaságok működnek. Számottevő a halászat is. Kiemelkedő az állattenyésztés, elsősorban a juh és a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés. Jelentős a borászat, az új-zélandi sauvignon blanc-borokat a világ legjobbjai között tartják számon.

Ipar

Földje ásványkincsekben szegény (kevés arany, ezüst, feketekőszén, kőolaj, földgáz). A villamos áram 80%-át vízerőművekben, 7%-át geotermikus erőművekben állítják elő. Az ipar főként a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel (gyapjú, tej, fa). A nehézipar is fejlődik. Az olcsó villamosenergiára épült alumíniumkohók az ausztrál timföldet dolgozzák fel.

Kereskedelem

Új-Zéland gazdasága nagy mértékben a külkereskedelemre épül és attól függ, a gazdaság teljesítményét jelentősen befolyásolja a nemzetközi piacok helyzete és világpiaci nyersanyagárak. A mezőgazdaságon belül például a tejtermékek 95%-a és az egyéb állati eredetű termékek, így főként a hús és gyapjú 90%-a exportra kerül.

Exportjában (kivitel) a legfőbb áruk: tejtermék, hús, gyapjú, fa, hal, gépek. Importjában: gépek és berendezések, járművek, üzemanyag, elektronikai cikkek, textiláruk.

Legfőbb külkereskedelmi partnerek 2017-ben:

• Kivitel: Kína 22,4%, Ausztrália 16,4%, USA 9,9%, Japán 6,1%
• Behozatal: Kína 19%, Ausztrália 12,1%, USA 10,5%, Japán 7,3%, Németország 5,3%

Közlekedés

Új-Zéland földrajza és népességének eloszlása jelentősen nehezíti a közlekedést. Az Északi-sziget közepén kiterjedt vulkanikus felföld terül el, a Déli-szigetet pedig hegységek, főként a Déli-Alpok vonulata tarkítják. Történelmileg így a legtöbb települést a partok közelében hozták létre, ahol azok könnyebben összeköthetők és megközelíthetők voltak. A lakosság nagy része ma is partmenti városokban él, ami a partmenti közlekedési hálózatot nagy mértékben terheli.

Vasutak kizárólag az Északi-és Déli-szigeten találhatók. A vasúti hálózat hossza 4128 km, ebből 506 km villamosított. A teljes hálózatot tekintve az új-zélandi a világ 44. leghosszabb vasúthálózata. A hálózat teljes hosszában keskeny nyomtávolságú (1067 mm). A világ legdélibb vasúti állomása Új-Zélandon, a Déli-sziget egyik legdélibb városában, Bluffban van, a kikötő melletti tehervasúti állomás.^[forrás?]

• 
  Út Hari Hari közelében
• 
  Autópálya-csomópont Aucklandben
• 
  Wellington egy közlekedési útvonala
• 
  Az Aucklandi Nemzetközi Repülőtér terminálja

Telekommunikáció

Hívójel prefix	ZK-ZM
ITU zóna	60
CQ zóna	32

Kultúra

A maori kultúra talán leghitelesebb, belső ábrázolása volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polinéziai Társaság) akkori elnökének könyve, a Lore of the Whare-wānanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouthban, Új-Zélandon.

Új-Zéland kultúrájáról és szellemtörténetéről is szól Nagy Emilné dr. Göllner Mária Dialog der Hemisphären (A hemiszférák párbeszéde) című műve, melynek csaknem teljes szövege magyarul is olvasható a Michaeliták c. kötet részeként.

Új-Zéland őslakosainak jelenkori életéről szól a nagy hatású Once Were Warriors (Egykoron harcosok voltak) című 1990-es könyv, és a belőle készült, világszerte bemutatott film. A történet középpontjában egy, a városi, modern élethez nehezen alkalmazkodó maori család (hisz' őseik „egykor harcosok voltak”), és annak belső konfliktusai állnak. A cselekmény a modern civilizáció, és a tradíciók ambivalens viszonyát mutatja be a szereplők küzdelmein keresztül. A maori mitológia elemeinek felhasználásával készült a 2003-ban bemutatott új-zélandi film, a Whalerider (Bálnalovas) és a hasonló című könyv. Különösen ismert, világszerte szakmai és kasszasikert aratott A Gyűrűk Ura, ami a filmtörténelem egyik legnagyobb alkotása és nagyrészt új-zélandi produkció.

Kulturális intézmények

Az országban számos jelentős, modern, általános történelmi és természetrajzi tematikájú múzeum szolgálja elsősorban a fiatal nemzedékek tájékozódását, valamint a turisták érdeklődésének kielégítését. A legjelentősebb ilyen intézmények közé tartozik a wellingtoni Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa, az Auckland War Memorial Museum, a Canterbury Museum Christchurch városában, az Otago Museum Dunedinben.

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint a Tongariro Nemzeti Parkban található Tongariro vulkánt övező maori legendák. Lásd részletesebben a vulkánokról szóló cikk erre vonatkozó szakaszát.

Művészetek

Film

Új-Zélandon született, és ott is forgatta több nagy sikerű filmjét (többek között A Gyűrűk Ura-trilógia) a háromszoros Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró, Peter Jackson.

Új-zélandi származású színészek közé tartozik Sam Neill, Lucy Lawless, Karl Urban, Manu Bennett, Marton Csokas, Michael Hurst és Craig Parker is.

Külön említést érdemel pár további filmcím is, amelyek a szórakoztatás mellett egyúttal az Új-Zélandi történelmi és kulturális világba is némi betekintést nyújtanak:

• Race for Yankee Zephyr - Arany a tó fenekén (1981)
• Whale Rider – A bálnalovas (2002, dráma)
• Once Were Warriors – Egykoron harcosok voltak (1994, dráma)
• The World’s Fastest Indian – A leggyorsabb Indian (2005, életrajzi dráma)
• Holt földeken (The Dead Lands) – (2014, kalandfilm a maorik történelméből)

A lenti lista azon filmeket tartalmazza, melyeket teljes egészében vagy egyes részeit, jeleneteit Új-Zélandon forgatták:

• 2017: Gyilkosság az Orient expresszen (film, 2017)
• 2015-2018: Ash vs Evil Dead
• 2018: Mission: Impossible 6
• 2016: Shannara: A jövő krónikája
• 2001: A Gyűrűk Ura: A gyűrű szövetsége
• 2015: Krampusz
• 2018: Időcsavar
• 2010-2013: Spartacus: Vér és homok
• 2017: Alien: Convenant
• 2016: A Nagy Fal
• 2009: Avatar
• 2012: A hobbit: Váratlan utazás
• 2013: A hobbit: Smaug pusztasága
• 2017: Páncélba zárt szellem
• 2014: A hobbit: Az öt sereg csatája
• 2003: A gyűrűk ura: A király visszatér
• 2005: Narnia krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
• 2013: A tó tükre
• 2002: A gyűrűk ura: A két torony
• 2009: Komfortos mennyország
• 2009: X-men kezdetek: Farkas
• 2005: King Kong
• 2014: Hétköznapi vámpírok
• 2013: Gonosz halott
• 1995-1999: Herkules
• 1995-2001: Xena: A harcos hercegnő
• 1998-1999: Az ifjú Herkules kalandjai
• 1996: Törjön ki a frász!
• 2008: Narnia krónikái: Caspian herceg
• 2016: Vademberek hajszája
• 2011: A majmok bolygója: Lázadás
• 1997: Az elveszett világ: Jurassic Park
• 2012: Pi élete
• 2016: Fény az óceán felett
• 2003: Az utolsó szamuráj
• 2008-2010: A hős legendája
• 2012: Csatahajó
• 2010: Narnia krónikái: A Hajnalvándor útja
• 2011: Spartacus: Az aréna istenei
• 2007: Híd Terabithia földjére
• 2016: Elliott, a sárkány
• 2000: Jég és föld között
• 1993: Zongoralecke
• 2007: A sötétség 30 napja
• 2009: Underworld: A vérfarkasok lázadása
• 2021: Mr. Corman
• 2021: Élete a halál

Gasztronómia

Rotorua városa a hőforrások gőzeivel

Turizmus

A természetföldrajzi tankönyv szinte minden oldala megelevenedik. Új Zéland kiterjeszkedésében, földrajzi helyzetében szinte Olaszországhoz hasonlítható, csak a déli féltekére kivetítve. A fő turista küldő országoktól nagy távolságra és a változatos vonzerőknek tulajdonítható, hogy a turisták ebben az országban tartózkodnak a legtovább. Az átlagos tartózkodási idő 19 nap, ami a világon a leghosszabbnak tekinthető. Az utazások fajlagos értéke viszont nem kiemelkedő. Ez annak tudható be, hogy az idelátogató turisták nem a leggazdagabbak, hanem a természet- és kalandkedvelők csoportjába tartoznak.

Az ország vonzerőit (például a természetet) rendkívüli módon óvják.

Sport

Rögbijátékosok haka-pózban. A haka a maori őslakók egyfajta kihívó hadi tánca volt

A kötélugrás egy változata Queenstown felett

Az ország nemzetközileg legismertebb csapata a rögbiválogatott, becenevükön az „All Blacks”. Az elnevezés a teljesen fekete színű mezükre utal. Kimagasló eredményeik mellett nevezetesek még arról is, hogy minden mérkőzés előtt eljárnak egy rituális maori harci táncot, az. ún. „haká”-t a csapat feltüzelésére. Ezt több filmben, illetve reklámban is megörökítették már.

Új-Zéland köztudottan az extrém sportok hazája, a vadvízi evezésen vagy a bungee jumpingon kívül számtalan lehetőséget kínál.

Rendkivül kedvelt az ún. Jet Sprint motorcsónak verseny. Ebben kanyargós épitett pályan kell végigmenni a lehető leggyorsabban, ez a gyors, de sekély folyókon való versenyzés szeliditett valtozata. A rendkivül erős, V8as autómotorokkal meghajtót kisméretű kétszemélyes motorcsónakok látványos versenye a legnépszerűbb technikai sport.

Az ország legnagyobb síterepe az Északi-szigeten emelkedő Mt. Ruapehu lejtőin található. Két szomszédos síterepről van szó, nevezetesen Turoa és Whakapapa. Mind Turoa, mind Whakapapa nagyjából 45 km-nyi gondosan kezelt sípálya. Szintén ezen a hegyen fekszik Tukino, ami már egy jóval kisebb síhely. Az Északi-sziget negyedik síterepe, Manganui „izoláltan”, a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el. Tukinóhoz hasonlóan szintén kisebb helyről van szó. Az ország többi 20 síparadicsoma a „Déli-Alpokban”, azaz a Déli-szigeten található, ahol számtalan hegy emelkedik 2–3000 m-es magasságokba. A legkedveltebb síparadicsomok Cardrona, Mt. Hutt, Treble Cone, Coronet Peak, vagy éppen a The Remarkablest.

A WRC (Rali-világbajnokság) futamai közül már rendeztek párat a szigetországban.

Labdarúgás

Új-Zéland tradicionálisan Óceánia egyik legerősebb és legeredményesebb csapata. Az OFC-nemzetek kupáját öt alkalommal (1973, 1998, 2002, 2008, 2016) nyerték meg. Kétszer jutottak ki a világbajnokságra, 1982-ben és 2010-ben és négyszer szerepeltek a konföderációs kupán is, ahol egyszer sem sikerült továbbjutniuk a csoportkörből.

Formula–1

A McLaren Formula–1-es csapatot az új-zélandi Bruce McLaren alapította 1966-ban, célja nem titkoltan Enzo Ferrari legendás csapatához hasonló alakulat létrehozása volt. A McLaren a mai napig is a Scuderia Ferrari legnagyobb kihívója. A gárdánál maga is versenyzett pilótaként, azonkívül ellátta a csapatvezetői posztot, és az autók tervezésében is közreműködött. A halál is a versenypályán érte utol. Csapata ma a brit Ron Dennis birtokában van. A McLaren a Formula–1 történetének második legsikeresebb tagja, a királykategóriában megszakítás nélkül száguldottak konstrukciói az elmúlt 50 évben, ezalatt olyan neves F1-es világbajnokok versenyeztek a csapatnál, mint Niki Lauda, Alain Prost, Ayrton Senna, Mika Häkkinen, Kimi Räikkönen, Fernando Alonso, Lewis Hamilton, és a 2010-től náluk vezető Jenson Button. A McLaren azonban már angol tulajdonban van, így brit zászló alatt is van bejegyezve.

IndyCar

Az IndyCar Series a világ legrégebbi és egyben leggyorsabb autóverseny sorozatának jelenkori leszármazottja. Az amerikai központú versenysorozat egyik legsikeresebb pilótája az új-zélandi Scott Dixon, aki 2018-ig 5 bajnoki címet gyűjtött a szériában. Dixon 2008-ban megnyerte a világ egyik legnagyobb egynapos sporteseményét, az Indianapolisi 500-at.

Külképviselet, nagykövetség

2015. június 1-jén Szijjártó Péter jelentette be, hogy Új-Zélandon 2016. március 1-én magyar nagykövetség nyílik. A nagykövetség Wellingtonban, a fővárosban található. Az első rezidens nagykövet dr. Szabó László Zsolt.

A nagykövetség elérhetősége a következő:

E-mail cím: [email protected]

Telefonszám: 00 64 4-260-3175

Irodai és postai címe: 101 Lambton Quay, Level 6, Wellington 6011, P.O. Box 697, Wellington 6140

Áder János köztársasági elnök 2016. november 14-17-én hivatalos látogatást tett az országban, ahol természetesen megtekintette a nagykövetséget is.

Ünnepek

Dátum	angol neve	magyar neve
január 1.	New Year's Day	Újév
január 2.	Day after New Year's Day	Újév másnapja
február 6.	Waitangi Day	Waitangi Day – nemzeti nap
változó	Good Friday	Nagypéntek
változó	Easter Sunday	húsvét
változó	Easter Monday	húsvéthétfő
április 25.	ANZAC Day	ANZAC-nap – az első világháborúban elesett katonák napja
július első hétfője	Queen's Birthday	A Királynő születésnapja
október 4. hétfője	Labour Day	Labour Day – a Munka Ünnepe
december 25.	Christmas Day	karácsony
december 26.	Boxing Day	karácsony

Források

• ↑ Balázs: Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963 243 103 0  
• ↑ DK-NZ: Timothy Auger (ed): New Zealand. (angolul) London: DK. 2006. = Eyewitness Travel, ISBN 978 1 40531 527 2  

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a New Zealand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• WANGANUI (magyar nyelvű információ Új-Zéland történelmi folyóparti városáról) Archiválva 2009. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Új-Zéland, történelem, földrajz, mindennapok, magyarul
• Új-Zéland, a távoli paradicsom – egy nyaralás képei Archiválva 2007. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar–maori szótár
• Magyar-maori szótár
• Julia North: Hosszú fehér felhő. Budapest: Táncsics. 1966. = Útikalandok,  

Kapcsolódó szócikkek

• Tasman Series
• Új-zélandi angol nyelv
• Maori nyelv