Kosárlabda

A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve kosár elérésében. Egy-egy kosár elérése után pontokat kapnak a csapatok. Egy kosár alapvetően két pontot ér. Ha távolról, a hárompontos vonalon túlról érik el, akkor három pontot, ha büntetődobásból szerzik, akkor csak egy pontot jegyeznek fel érte. A mérkőzést az a csapat nyeri meg, amelyik a mérkőzés végére több pontot ér el. Döntetlen eredmény nincs a kosárlabdában. Ha a mérkőzés végén egyenlő az állás, akkor hosszabbítás következik ahányszor csak szükséges a győztes eldöntéséhez. Ez alól egy kivétel van, ha a csapatok oda-visszavágó mérkőzést játszanak. Ebben az esetben az első találkozón lehet döntetlen az eredmény, mert a teljes végeredményt a két mérkőzésen elért pontok összegzésével kell megállapítani. Ugyanekkor előfordulhat, hogy a második mérkőzésen annak ellenére hosszabbítást kell játszani, hogy az eredmény nem egyenlő, de az összesített állás viszont igen.

Kosárlabda
Legfelsőbb vezető testület	FIBA
Első játék	1891. Springfield, Massachusetts, (USA)
Érintés	Van
Csapat létszáma	5 fő
Labda	kosárlabda
Olimpiai	1936 óta

Magyarországon a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (franciául Fédération Internationale de Basketball, FIBA) szabályai szerint játszanak. Ennek megfelelően a szabályos pálya mérete 15 x 28 méter, a kosarak részét képező gyűrűk magassága a talajtól számítva 3 méter és 5 centiméter. A játékidő 4 x 10 perc, az első és az utolsó kettő között két-két perc szünettel, míg a félidőben többnyire tizenöt perc pihenővel. A hosszabbítások öt percig tartanak. A csapatok félidőben térfelet cserélnek, de a hosszabbításokat úgy tekintik, mint a második félidő folytatását, így ekkor már nincs térfélcsere, bármennyi is legyen belőle.

A nők hatos, a férfiak hetes labdával játszanak. Utánpótlásversenyeken, tizennégy év alatt ötös labdát használnak. Tizenkét éves korig a gyűrű magassága is alacsonyabb lehet.

Bár a kosárlabda elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek például az utcai kosárlabda, azaz a streetball, valamint a 3x3-as kosárlabda. Ez utóbbi az Olimpiai Játékok programjában is szerepel az öt-öt elleni játék mellett 2020-tól kezdődően, ami a 2020-as járványhelyzet miatt valójában 2021 lesz.

A kosárlabda szülőhazájában, az Egyesült Államokban a legfőbb bajnokságot az amerikai Nemzeti Kosárlabda Szövetség (angolul National Basketball Association, NBA) szervezi. Ennek sok ponton eltérnek a szabályai a FIBA által szervezett játéktól, de a két szövetség szorosan együttműködik, és az utóbbi évtizedekben jelentősen közelítették egymáshoz az előírásaikat.

A kosárlabdát sebessége és variációs lehetőségei a nézői számára is rendkívül látványossá teszik, ezért napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte.

A játék története

Az Idaho Egyetem 1905-ös kosárlabdacsapata

A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fémgyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek. A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak. A mai játékot 1891-ben alakította ki a kanadai Dr. James Naismith az USA-beli YMCA iskolában (Massachusetts). Célja az volt, hogy felkeltse tanítványai érdeklődését a sport iránt. „A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hívatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett a kosárba való dobálással próbálkoznak. Megtetszett neki az ötlet, és két héten belül elkészült a játék tervezete.”

Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett: (1) a játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák; (2) a játékosok ne szaladhassanak a labdával; (3) a játékosok mozgása a pályán ne legyen korlátozva; (4) ne legyen durva érintkezés; (5) a labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni.

A „kapu” céljára egy barackoskosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt – a mai napig nem változott ez a magasság. Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett. A mérkőzéseket a mai játéktér kb. felének megfelelő területen játszották.

Az első szabályzat 13. pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban „Új Játék” címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. A YMCA gondozta a szabályokat, s hálózata révén a játék nagyon gyorsan elterjedt.

Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, most már viszont külön technika van mindenféle dobásnak. Például ziccerdobás, tempódobás stb.

Néhány játékszabály

A Harlem Globetrotters csapata a kosárlabda kunsztjait látványos show-ként adja elő

• A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát ítélnek ellene, és az ellenfél folytathatja a játékot.
• A másik ehhez hasonló szabály az, hogy ha a játékos befejezi a labdavezetést, akkor nem kezdheti azt újra, mert az „kétszer indulás”, és az ellenfél kapná meg a labdát.
• A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék. Ha az ellenféltől valaki kosarat akar szerezni, és ezt mi meg szeretnénk akadályozni, akkor nem szabad megütni a kezét, meglökni, ütközni vele stb.
• A 3 pontos vonalon kívüli kosár három pontot ér, ezt távoli dobásnak nevezzük, a vonalon belüli pedig kettőt ér, ezt középtávoli vagy – ha a büntetőterületen belülről történik, akkor – közeli dobásnak nevezzük.
• Ha valakit dobás közben faultolnak (szabálytalankodnak vele szemben), de a dobó bedobja a labdát, akkor ért a kosár, és plusz 1 büntetődobást végezhet el, míg ha nem ment be a labda, akkor annyi büntetődobás jár neki, ahány pontos (2 vagy 3) volt a dobási kísérlete.
• Magyarországon (a FIBA szabályai szerint) 5 személyi hiba után a játékost le kell cserélni, és nem térhet vissza a játéktérre, az NBA-ben 6 személyi hibával lehet kipontozódni (ott azonban 4×10 helyett 4×12 perc a játékidő).
• Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ahhoz, hogy a támadótérfélre átvigye a labdát, a csapatnak 8 másodperc áll rendelkezésére.
• Egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat. Nagyjából ugyanez érvényes a visszajátszásra a középvonal tekintetében néhány eltérés mellett.
• Ha egy játékos felugrik labdával a kezében (például dobáshoz), de úgy esik vissza a földre, hogy még mindig a kezében van a labda, akkor az lépéshiba (ez alól kivétel, ha egy lábon vagy felugrás után egy lábra érkezve kapta meg a labdát, mert ilyenkor erről a lábáról felugorhat, és leérkezhet páros lábra, de ilyenkor már nem sarkazhat).
• A támadó játékos nem tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem) a büntetőterületen (a gyűrű alatti – esetlegesen – festett zóna) belül egyhuzamban 3 másodpercnél tovább. Ha ezt megteszi, a labdát elveszik a vétkes játékos csapatától.
• A támadó csapatnak 24 másodperce (támadóideje) van, hogy kosárra dobjon. Ha lejár a támadóidő, elveszítik a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat. De ha csak palánkot ér a labda, az óra megy tovább.
• Ha a játékidő leteltével az eredmény döntetlen, akkor 5 perc hosszabbítás következik. A játék nem érhet véget döntetlennel, tehát mindaddig amíg az eredmény döntetlen újabb 5 perc hosszabbítással folytatódik a mérkőzés.

Pozíciók

Pozíciók a kosárlabdában.

• Irányító (1 – point guard)
• Dobóhátvéd (2 – shooting guard)
• Alacsonybedobó (3 – small forward)
• Erőcsatár (4 – power forward)
• Center (5)

Méretek

Kosárlabda

Egy régebbi, 2010 előtti kosárlabda pálya

A kosárlabdapálya a nemzetközi játékokon 28×15 m méretű, az amerikai Nemzeti Kosárlabda-szövetségben (NBA) ez 28,65×15,24 m.

A FIBA alá tartozó mérkőzéseken a pálya felfestése – több szabály mellett – 2010. október 1-jétől változott. A szigorított (büntető)terület alakja az eddigi trapéz helyett téglalap lett, a hárompontos vonal fél méterrel távolabb, 6,75 méterre került a gyűrű középpontjának talaj vetületétől. Létrejött az ún. belemenésmentes terület, akárcsak az NBA-ben.

A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra. A gyűrű belső átmérője 450–459 mm közötti.

A palánk téglalap alakú, 180 centiméter széles és 105 centiméter magas. A játéktér fölé 1,2 méter mélységben nyúlik be. Az alsó részüknek és az oldaluknak párnázottnak kell lennie. A palánktartó állványnak is párnázottnak kell lennie. A kosár gyűrűből és hálóból áll. A gyűrű a palánk előtt van 15 centiméterrel, nyomásra billenőnek (10–30°) kell lennie.

A legkisebb gyerekkosárlabda 3-as (kerülete 55–58 cm, tömege 310–330 g), a nagyobb gyerekeké 5-ös (kerülete 66–73 cm, tömege 450–500 g), a női 6-os (kerülete 72,4–73,7 cm, tömege 510–567 g), a férfi 7-es méretű (kerülete 74,9–78,0 cm, tömege 567–650 g).

Streetball

A kosárlabdából kiindult „underground” stílus a streetball, amit ma már külön kell választani a sima utcai kosárlabdától. Ez a játék annyitól különbözik a rendes kosárlabdától, hogy csak egy kosárra játszanak 3 a 3 ellen és csak 1 cserével.

Nemzetközi tornák

• Kosárlabda a nyári olimpiai játékokon
• Kosárlabda-világbajnokság (férfi, női)
• Kosárlabda-Európa-bajnokság (férfi, női)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárlabda témájú médiaállományokat.

• Kosárlabda.lap.hu – Linkgyűjtemény
• A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség hivatalos honlapja Archiválva 1996. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége
• Kosárlabda Múzeum
• Kosárlabda weboldalak gyűjteménye
• Kosárlabdahírek
• Kuncze Géza: Kosárlabda; 2. jav. kiad.; Erdély Ny., Budapest, 1926
• A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség játékszabályai; Lopos Tornaszertár, Budapest, 1933
• Király Dezső: Sportszerű labdajátékok (kézilabda, kosárlabda, repülőlabda, tollastenisz, stb.) szabály- és kézikönyve; Közlekedési Ny., Budapest, 1939
• Balogh Gyula–Szabó János: A kosárlabda technikája és taktikája; Várszegi Ny., Budapest, 1943
• Kosárlabda szabályok. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének szabálykönyve; összeáll. Hepp Ferenc; Balogh B. Ny., Budapest, 1944
• Kosárlabda; NÉKOSZ Sport Szakosztály, Budapest, 1948 (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. Sport oktatási füzetek)
• Szabó János: Kosárlabda; Testkultúra, Budapest, 1948 (Az Országos Sport Hivatal szakkönyvtára)
• A kosárlabda-játék szabálykönyve. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség – Fédération International de Basketball Amateur hivatalos szabályai; összeáll. a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség Központi Bizottsága; Közlekedési Ny., Budapest, 1949
• Kosárlabda versenyszabályok; Sport, Budapest, 1951 (Verseny és játékszabályok kiskönyvtára)
• P. M. Cetlin: Kosárlabda; ford. Nagy Béla; Sportkiadó, Budapest, 1951
• N. V. Szemasko: A kosárlabdázás oktatása. A társadalmi oktatók számára; ford. Hepp Ferenc; Sport, Budapest, 1953
• Hepp Ferenc–Páder János–Szabó János: A kosárlabda-edzés alapjai; Sport, Budapest, 1955
• A kosárlabdázás versenyszabályai; nemzetközi szabályokkal bőv. új kiad.; Sport, Budapest, 1955 (Verseny- és játékszabályok)
• Kosárlabda; összeáll. Magyar Kosárlabda Szövetség által megbízott munkaközösség; Sport, Budapest, 1958 (Verseny- és játékszabályok)
• Detre Pál: Kosárlabda; Állami Pedagógiai Főiskola, Budapest, 1960 (Pedagógiai főiskolák jegyzetei)
• Farkas József: Kosárlabdázás; Sport, Budapest, 1961 (Gyakorló oktatóképző tanfolyamok anyaga)
• Honti Gyula: Kosárlabda; Tankönyvkiadó, Budapest, 1965
• Szabó János: Kosárlabda ABC; Sport, Budapest, 1972
• Bánki Ferenc: Játékrendszerek a kosárlabdázásban; Tankönyvkiadó, Budapest, 1973
• Bánki Ferenc: A játékelemek alkalmazása a kosárlabdázásban; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
• Magyar kosárlabda versenyszabályok és az MKSZ fegyelmi szabályzata; szerk. Matits Lajos; Magyar Kosárlabda Szövetség, Budapest, 1980
• Petőfi Lajos: Kosárlabda. Szakcikkgyűjtemény; Bakony-Vegyész Torna Club soksz., Veszprém, 1982
• Kosárlabdázás; összeáll., ford. Kassai Ervin és Horváth Frigyes; Sport, Budapest, 1984 (Verseny- és játékszabályok)
• Páder János: Kosárlabdázás. Testnevelési főiskolai tankönyv; 4. jav., bőv. kiad.; Sport, Budapest, 1988
• W. H. Dunn–E. H. Soudek–J. Gieck: Kosárlabdázók képességfejlesztése; ford. Killik László; MKSZ, Budapest, 1989 (A Magyar Kosárlabda Szövetség módszertani füzetei)
• Kosárlabdázás. Nemzetközi játékszabályok, versenyszabályok, fegyelmi szabályok; főszerk. Cziffra Mihály; Magyar Kosárlabda Szövetség, Budapest, 1990
• Godfrey Jordan: Kosár. NBA kosárlabda kézikönyv; ford. Deák Horváth Péter, Szalóczy Ibolya; Fiesta–Saxum, Budapest, 1997
• Ron Smith: Kosárlabda. Az NBA képes enciklopédiája; ford. Sáringer László, Sarlai Péter; Holló, Kaposvár, 1997
• Ránky Mátyás: Játék a kosárlabda, a kosárlabda játék; Pauz-Westermann, Celldömölk, 1999
• Nádasi Lajos: A kosárlabdázás elméleti és módszertani alapismeretei; KFRTF, Debrecen, 2001
• 1006 játék- és gyakorlatforma a kosárlabdában. Kézikönyv tanároknak, edzőknek, versenyzőknek; szerk. Peter Vary, ford. Major Mercedes; Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2001 (Dialóg Campus szakkönyvek)
• Báthory László: A kosárlabda királyai. Tegnapi legendák, mai csillagok; Vox Nova Produkció, Budapest, 2004
• Kosárlabda mindenkinek. Kosárlabdakedvelők kézikönyve; szerk. Hartyáni Zsolt; 4., a szabályváltozások alapján átdolg. kiad.; Göttinger Bt., Veszprém, 2004
• 137 alapjáték és -gyakorlat kosárlabdázáshoz, labdarúgáshoz, kézilabdázáshoz, hokihoz, röplabdázáshoz. Kézikönyv tanároknak, edzőknek, játékosoknak; szerk. Peter Vary, közrem. Ricco Mazzola, Walter Bucher, ford. Kőrösi Mercedes; Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2005 (Dialóg Campus szakkönyvek)
• Kosárlabda; szöveg Amy Day, Naomi Marsh, ford. Lakatos Zoltán; Nemzeti Tankönyvkia, Budapest, 2008
• Nemzetközi kosárlabda játékszabályok, 2008. Hivatalos szabálymagyarázatok; szerk. Lugossy Norbert, ford. Kapitány Gellért; Budapesti Kosárlabdázók Szövetség, Budapest, 2009
• Zsiros Tibor: Budapesti kosarasok; Budapesti Kosárlabdázók Szövetsége, Budapest, 2010
• Gyímesi János: A kosárlabda varázsa; Balaton Akadémia, Keszthely, 2011 (Szent György könyvek)
• Nemzetközi kosárlabda játékszabályok. Játékvezetők kézikönyve. Két és három játékvezetős technika; szerk. Lugossy Norbert, átdold. Jakab László, Győrki Imre, Havas Gábor; MKOSZ, Budapest, 2012
• Zsolnay Gyöngyi: Dobd a kosárba!; közrem. Nógrádi Gergely; MKOSZ, Budapest, 2013
• Nemzetközi kosárlabda játékszabályok; ford. Bodnár Péter, Hartyáni Zsolt; Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, Budapest, 2014
• Kälbli Katalin: Inklúzió a sportban. A baskin játék alapjai; Kiss Lenke Kosárlabda Akadémia, Budapest, 2021
• Edzői kézikönyv, 1-4.; Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, Pécs, 2022
• Bryan Cole–Rob Panariello: Kosárlabda anatómia. Képes útmutató a teljesítmény növelésére és a sérülések elkerülésére; ford. Tóth Kata; Darazsak Sportakadémia Kft., Sopron, 2022
• Dejan Čikić: Kosárlabda gyakorlatok A-Z-ig. 500 gyakorlat a jobb edzésért; Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, Pécs, 2022
• Ernest Radjen–Rátgéber László: Multipractice; Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, Pécs, 2024