Hu Csin-tao
Hu Csin-tao () (胡锦涛) (Csiangjen (), 1942. december 21. –) kínai politikus, államférfi, 2002 és 2012 között a Kínai Kommunista Párt főtitkára, 2003 és 2013 között Kína elnöke, 2004 és 2012 között pedig a Központi Katonai Bizottság elnöke. Ezekben a posztokban – amelyek együtt immár hagyományosan a legfelső kínai politikai vezető hatásköreit testesítik meg – Csiang Cö-min () utóda és a KNK negyedik vezetői generációjának feje, Mao Ce-tung (), Teng Hsziao-ping () és Csiang Cö-min () után. 2002-es megválasztása után 2007 őszén a KKP kongresszusán megerősítették főtitkári pozíciójában, 2008. március 15-én az Országos Népi Gyűlés újabb öt évre államfővé választotta.[1] Utódja, Hszi Csin-ping () 2012-től kezdődően vette át tőle az ország irányítását.
| Hu Csin-tao (胡锦涛, ) | |
 | |
| A Kínai Népköztársaság elnöke | |
| Hivatali idő 2002. november 15. – 2013. március 14. | |
| Előd | Csiang Cö-min () |
| Utód | Hszi Csin-ping () |
| A KKP Központi Katonai Bizottság elnöke | |
| Hivatali idő 2004. – 2013. március 14. | |
| Született | 1942. december 21. (81 éves) Csiangjen (), Csiangszu () |
| Párt | Kínai Kommunista Párt |
| Házastársa | Liu Jung-csing () |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | hidraulikus mérnök |
| Iskolái |
|
| Vallás | ateizmus |
| Díjak |
|
 | |
| Hu Csin-tao (胡锦涛, ) aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hu Csin-tao (胡锦涛, ) témájú médiaállományokat. | |
Családja, tanulmányai
szerkesztésHu Csin-tao () Csiangszu () tartományban született, szegény családban, bár apjának tea-kiskereskedése volt. Anyját hétéves korában elvesztette, ezután nagynénje nevelte. Apját a kulturális forradalomban meghurcolták, ami nagy hatást gyakorolt politikai nézeteinek alakulására.[2]
A pekingi Csinghua () Egyetemen tanult, itt lépett be a KKP-ba 1964-ben. Ugyanebben az évben el is végezte az egyetemet hidraulikus mérnöki szakon. Az egyetemen ismerkedett meg későbbi feleségével is; egy fiuk és egy lányuk született.
1968-ban Kanszu () tartományba helyezték, ahol egy vízerőműben dolgozott.
Politikai pályája
szerkesztésMunkájára 1974-ben felfigyelt Szung Ping (), a KKP tartományi bizottságának első titkára, tartományi kormányzó, aki politikai mentora lett. Ven Csia-pao () – jelenlegi miniszterelnök – szintén Szung Ping () felfedezettje volt és ugyancsak ekkor vált politikailag ismertté. Hu 1981-ben a pekingi központi pártfőiskolán tanult Teng Hsziao-ping () lányával és Hu Jao-pang () fiával együtt.
1982-ben Hu Csin-tao () a Kommunista Ifjúsági Szövetség Kanszu () tartományi titkára lett, de még abban az évben Pekingbe hívták, ahol a KISZ KB titkárságára került, amelynek két évvel később első titkára lett.
1985-ben Kujcsou () tartomány párttitkára és kormányzója lett. A Csiang Cö-min () köré tömörült úgynevezett sanghaj ()i klikkel szemben Hu Csin-tao () karrierjének nagy részét Kína szegény hátországában, a belső tartományokban töltötte, ezért is volt sokkal kevésbé ismert a nyugati elemzők számára, mint a partvidéki vezetők.
1987-ben sikeresen kezelte a tartományi diákmegmozdulásokat, amelyekhez hasonlóak Pekingben ebben az évben Hu Jao-pang () kényszerű lemondásához vezettek.
1988-ban a politikailag nyugtalan Tibeti Autonóm Terület párttitkára lett. 1989-ben a kemény kéz politikájának és bizonyos liberális kulturális engedményeknek a kombinációjával letörte a helyi politikai ellenállást.
A KKP 1992-es 14. kongresszusa előtt a párt legfelső vezetői, köztük Teng Hsziao-ping () és Csen Jün (), jelölteket kerestek a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába, hogy biztosítsák az átmenetet a második és a harmadik vezetői generáció között. Hu Csin-tao () ekkor, röviddel 50. születésnapja előtt, a legfiatalabb tagként került be ebbe a legfelső politikai vezető testületbe, mint reménybeli későbbi vezető, Csiang Cö-min () várható utódja a negyedik generáció élén.
1993-ban Hu a KKP KB Titkárságának vezetője lett, mint a Központi Bizottság napi munkájának irányítója. Ugyancsak feladatául kapta az ideológiai munka irányítását.
1998-ban Hu az államfő helyettese lett, és Csiang () egyre inkább bevonta a nemzetközi ügyekbe is. Ebben a minőségében ő kezelte a belgrádi kínai nagykövetség 1999-es amerikai bombázása miatti konfliktust.
A tényleges hatalomátadásra, és Hu Csin-tao () első számú kínai vezetővé válására fokozatosan került sor. Először a KKP élére került, és Csiang () – hasonlóan Teng () korábbi gyakorlatához – egy darabig még megtartotta a Központi Katonai Bizottság elnöki posztját.
A legfelső kínai politikai vezető posztjára kerülve Hu és miniszterelnöke, Ven Csia-pao (), programjukban meghirdették a „harmonikus társadalom” kialakításának célját. Törekedtek – kevés sikerrel – mérsékelni a túlságosan gyors, súlyos társadalmi, környezeti problémákat okozó gazdasági fejlődést.
Hu alapjában véve ragaszkodott a gazdaság szoros állami ellenőrzéséhez és a politikai reformok terén is meglehetősen konzervatívnak, „fontolva haladónak” bizonyult. Irányítása alatt Kína nemzetközi gazdasági, politikai és katonai súlya rohamosan tovább növekedett.
2004-től a Központi Katonai Bizottság elnöke is volt.
Pozícióit – tervezett ütemterv szerint – 2012-ben és 2013-ban adta át utódának, Hszi Csin-ping ()nek. Hu Csin-tao már nyugdíjas, de a Kínai Kommunista párt 2022 októberi kongresszusán részt vett, közvetlenül a jelenlegi elnök mellett ült a díszemelvényen az utolsó napig, amikor pártfunkcionáriusok kivezették az ülésteremből.[3]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés
- Hu Jintao Archiválva 2006. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (ChinaVitae.com)
- Hu Jintao calls for upholding Marxism (Xinhua)
- China's leader shows his stripes – BBC
- Requiem for Reform? Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- China's Hu: well liked, little known, Christian Science Monitor, Robert Marquand írása, 2006. április 19.
- Hu Jintao's political philosophies and policies Dr. Robert Lawrence Kuhn írása (angolul)
- Who ist Hu, und wer ist Wen?
Eine neue Pekinger Doppelspitze führt China auf den Weg zur Weltmacht von Johnny Erling, Konrad-Adenauer-Stiftung, PM 423, Februar 2005