Hantavírus

Hantavírus
	A Sin Nombre hantavírus elektronmikroszkópos képe
Vírusbesorolás
Csoport:	V. csoport; Negatív szálú ssRNS vírusok
Család:	Bunyavírusfélék (Bunyaviridae);
Nemzetség:	Hantavirus;
Fajok
	Andes virus (ANDV) ; Bayou virus (BAYV) ; Black Creek Canal virus (BCCV) ; Cano Delgadito virus (CADV) ; Choclo virus (CHOV) ; Dobrava-Belgrade virus (DOBV) ; Hantaan virus (HTNV) ; Isla Vista virus (ISLAV) ; Khabarovsk virus (KHAV) ; Laguna Negra virus (LANV) ; Muleshoe virus (MULV) ; New York virus (NYV) ; Prospect Hill virus (PHV) ; Puumala virus (PUUV) ; Rio Mamore virus (RIOMV) ; Rio Segundo virus (RIOSV) ; Seoul virus (SEOV) ; Sin Nombre virus (SNV) ; Thailand virus (THAIV) ; Thottapalayam virus (TPMV) ; Topografov virus (TOPV) ; Tula virus (TULV)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hantavírus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hantavírus témájú kategóriát.

A hantavírus a bunyavírusfélék családjába tartozó vírus; az embernél haemorhágiás lázat okoz.

Felfedezésének története

1950–53-as koreai háború alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete hadseregét vérzéses láz járványa sújtotta, amelyben több mint kétezer katona fertőződött meg. A hantavírus pulmonalis szindrómát először 1993-ban az USA-ban írták le/fedezték fel.

Hantavírus pulmonalis szindróma

A fertőzés módja

Az ember az állati vizelettel szennyezett vízzel vagy talajjal érintkezve fertőződhet. A kórokozó legtöbbször a légutakon keresztül hatol be a megszáradt vizeletből képződő porral együtt. A vírus fertőzőképes lehet a bőrkontaktuson, illetve felsértett bőrfelületen keresztül is.

A vírus hordozói, terjesztői

A vírus hordozói és terjesztői a rágcsálók. A vírus nagy mennyiségben főleg a vizeletben és a száraz ürülékben található, de a vírushordozó torkában is jelen van.

A fertőzés tünetei

láz
hányás
köhögés
izomfájdalmak
veseelégtelenség
borzongás
légúti tünetek (tüdőödéma)

Földrajzi eloszlás és járványtan

Európában és Ázsiában évente átlagosan 100 000 esetet regisztrálnak. Magyarországon 1952 és 1993 között 191 esetet észleltek. A fertőzések gyakorisága esős időjárási viszonyok, illetve esős évszakok, árvizek esetén nő.

További információk

Bibliográfia

J. M. Hungers, C.J. Peters, M. L. Cohen, and B. W. J. Mahy „Hantavirus Pulmonary Syndrome: An Emerging Infectious Disease” Science 262 (1993):850.
B.W.J. Mahy and C. J. Peters. „Current Problems with Viral Hemorrhagic Fevest” In Microbe Hunters Past and Press, ed. H. Koprowski and M. B. Oldstone, pp. 257–66.Bloomington, Ill, 1996.
Peters CJ et al. Hantavirus pulmonary syndrome: the new American hemorrhagic fever. Clin Infect Dis 2002;34:1224.
Seminars in Respiratory Infections. 1997 Mar; 12(1): 31-9. (41 ref) Hantavirus pulmonary syndrome
L.H Elliott, T. G. Ksiazek, P E. Rollins, et al. „Isolation of the Causative Agent of Hantavirus Pulmonary Syndrome” Am. J. Trop. Med. Hyg. 51 1994 :102
Bernard LeGuenno. „Emerging Viruses” Sientific American October 1995.

Lásd még

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap