Aki készített már babát, tudja, hogy hiába ugyanaz a sablon,
és az alapanyag, az ugyanakkorára kiszabott részekből sovány és kövér, nyúlánk,
és alacsony, összességében teljesen
egyedi babák születnek. Mikor megérkeztem Százhalombattára a Gombolyag klub
ügyes asszonyai már szinte mindannyian elkészítették a babájukat, ami igazolta
ezt a feltevést. Az évek során néhányszor már belekóstoltam a babakészítésbe,
így most eleve úgy kezdtem hozzá, hogy kíváncsi vagyok milyenné alakul. Nem
döntöttem el előre a részleteket. Gondoltam, majd közben…
Először kaptam két drótot Évától, aki nagy türelemmel
segített az alkotásban. Köszönöm Éva! Egy hosszabb és egy rövidebb drót… ezen a
ponton el se hittem hogy baba lesz belőle nemsokára. Aztán apránként mégis. Kezek,
lábak és fej, a törzse is készen lett hamarosan. Lány legyen… Alakítani kell akkor a
törzsén még ezt-azt. Lettek domborulatai, melyek nyomtalanul eltűntek, ahogy
rávarrtam a testszínű anyagot… hm… ő alakul, vagy én alkotom meg?
No és milyen ruhája legyen? Megláttam egy érdekes bordó
bőrdarabot, amit szerettem volna felhasználni a cipőjéhez. Milyen haja legyen?
Sötétet szerettem volna, de valahogy a szőke alapanyag volt csak igazán
hajszerű. Bár nem áll hozzám közel a szőke szín, engedtem neki, hadd alakuljon amilyenné szeretne... Milyen ruhában legyen? Mint
gombhoz a kabátot, a kis bordó bőrdarabhoz
illő anyagot kerestem… Találtam egy bordó tulipánmintást. Ez szép lesz… Legyen fehér blúza, és a bőrből tulipánmintát készítettem rá. Vajon azért akart
szőke lenni, mert ő is holland, nemcsak a tulipánok? Jó… hát legyen holland. Ha
már a fapapucsa otthon maradt, nézzük, milyen is a hollandok főkötője? Három
különböző félére is emlékszem. Mindháromnak nagyon jellegzetes alakja van, az
egyiket megpróbáltam emlékezetből megvarrni neki.