Táborunkról ezentúl a WWW.CITERATABOR.HU internetes oldalon olvashattok!
Látogassátok meg oldalunkat!
Nyári táborunk : 2011. 07.25 - 07. 30 között lesz Tiszakécskén!!!
Üdv: Admin
2011. július 2., szombat
2011. április 18., hétfő
Elektronikus jelentkezés
Kedves Táborozók!
Nyári Táborunkra elektronikus formában, a www.citeratabor.hu honlapon is tudtok jelentkezni! Kérünk titeket, hogy minden mezőt pontosan töltsetek ki a hatékonyabb munka érdekében!
A jelentkezési lap kitöltéséhez kattintsatok IDE!!
Várunk mindenkit sok szeretettel!
XXVII. Tiszakécskei Citera- és Népzenei Tábor
Kedves Népzenészek!
Idén is megrendezzük a hagyományos, XXVII. népzenei táborunkat Tiszakécskén! Várunk minden népzene, népművészet iránt érdeklődőt!
A tábor ideje: 2011. július 25 - július 30.
Helye: Tiszakécske, Móricz Zsigmond Kollégium
Elhelyezés: 3-4 ágyas szobákban
Részvételi díj:
14 éves korig: 27,900 Ft/fő
14 év felett: 28,900 Ft/fő
A részvételi díj tartalmazza tábor ideje alatt a szállás, az oktatás, a napi háromszori bőséges étkezés és a foglalkozások, előadások költségét!
Választható foglalkozások:
- kézműves foglalkozás
- népi furulya-
népi ének
- citera
A Tiszakécskei Népzenei Tábor az ország legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező citerás tábora. A tábor fő hangszere a citera, azonban lehetőség van népi furulyát és népi éneket is tanulni.
A táborba átlagosan mintegy 120-130 fő résztvevő érkezik, akik az egy hét alatt különböző tájegységek jellegzetes dallamaival, díszítéseivel, és az adott tájegységre jellemző néprajzi ismeretekkel gyarapodnak. Ezen felül lehetőség van más csoportok munkájába is bekapcsolódni, ezzel is szélesítve a megszerzett tudást.
A táborban neves szakemberek tanítanak, illetve tartanak előadásokat, akik kivétel nélkül szakmai területük jeles képviselői.
Az oktatás csoportokban történik – kezdők esetén kis létszámú csoportok -, melyekbe az első este előzetes egyeztetés és meghallgatás után kerülnek a táborozók. Minden leendő táborozó eldöntheti melyik a számára megfelelő szakmai szint, s ez alapján kerül az adott tanulócsoportba.
A XXVII. Tiszakécskei Népzenei Tábor szakmai programja:
2011. július 25-30. Csoportos foglalkozások délelőtt, délután
2011. július 25-30. esténként táncház
2011. július 25. Néprajzi előadás
2011. július 26. Kézműves foglalkozás
2011. július 27. Nemes Levente előadása
2011. július 28. Gulyás László vándormuzsikus előadása
2011. július 25-27. Kézműves foglalkozás délutánonként
2011. július 30. Népművészeti fesztivál, a tábor zárónapja (a programok Tiszakécske főterén 12 órától zajlanak)
A tábor ideje alatt állandó orvosi ügyelet van a helyi Egészségügyi Központban. Lehetőség van strandolásra a gyógyvizes termálfürdőben, illetve a tiszai szabad strandon.
A tábor vezetője: Szőke Péter a Népművészet Ifjú Mestere
A tábor oktatói, előadói:
Balogh László - a felvidéki Hunor citerazenekar vezetője, a Csemadok Művelődési Intézetének népzenei munkatársa
Bíró István - népzenész, főiskolai népzene tanár
Bódi György - a Tisza'83 citerazenekar és a hatvani Húrszaggatók citerazenekar művészeti vezetője
Dobossy Éva - ének-zene tanár
Molnár Boglárka - ének - népzene tanár
Juhász Kitti - népzene tanár
Kovács László - népzenész, a Népművészet Ifjú Mestere, hangszerkészítő
Morvay Katalin - a pécsi Igrice citerazenekar tagja
Nagy Vivien - népzenész, ének-zene-, népzenetanár
Szabó Ferenc - a mezőtúri Lókötők citerazenekar és a fegyverneki Pacsirta citerazenekar művészeti vezetője
Szőke Péter - a tiszakécskei Tisza'83 citerazenekar vezetője és a kunbaracsi Kökény citerazenekar művészeti vezetője, a Népművészet ifjú Mestere
Szeretettel várunk mindenkit 2011 nyarán is a hagyományos, XXVII. Tiszakécskei Népzenei Táborba!
Részletes információ:
Szőke Péter
+360703721022
E-mail: [email protected], [email protected]
Web: www.citeratabor.hu
2011. március 7., hétfő
2011. február 16., szerda
Hanganyagok
Kedves Látogatók!
A februári citerás hétvége hanganyagai megtalálhatók a www.citeratabor.hu LETÖLTÉSEK menüpontra kattintva!
A hanganyagok meghallgatásához és letöltéséhez regisztráció szükséges!
2011. február 15., kedd
Köszönjük nektek...
Kedves Táborozók!
Megtisztelő volt számunkra, hogy közel 70 ember részvételével megrendezhettük Citerás hétvégénket Tiszakécskén! Reméljük hasznos volt számotokra ez a hétvége és mindenki új anyagokkal, új technikákkal, barátokkal és élményekkel gazdagodott és a hétvégén tanultakat munkája során eredményesen tudja majd használni. Bár Nemes Levente koncertje betegsége miatt sajnos elmaradt, reméljük, hogy a közös zenélések, éneklések, beszélgetések felejthetetlenné tették számotokra ezt a két napot.
Nyáron is sok szeretettel várunk benneteket az immár XXVII.Tiszakécskei Citera és Népzenei Táborba!
A fényképek, a videó- és hanganyagok illetve a kották hamarosan elérhetővé válnak regisztrált felhasználóink számára!
Üdvözlettel: A Tábor vezetősége
forrás: citeratabor.hu
2011. január 16., vasárnap
BUSÓJÁRÁS 2011. március 3-8.
BUSÓJÁRÁS - www.mohacsibusojaras.hu
Mohács télűző-tavaszköszöntő népszokását az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A mohácsi busójárás
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra, női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
PROGRAMOK:
A BUSÓJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS LÁTNIVALÓK:
Busó Club (állandó kiállítás)
7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 54.
Nyitva: hétfőtől péntekig 9.00-17.00, szombaton 9.00-12.00 óráig
Csoportok érkezése esetén előzetes bejelentkezés szükséges.
Telefon: (69) 302-677, (20) 331-36-71
Englert Antal
busómaszkfaragó, Népi Iparművész
7700 Mohács, Kígyó utca 7/a
Telefon: (69) 302-548, (70) 701-45-38, (70) 215-42-89
Honlap: www.englertantal.hu
E-mail: [email protected]
Kanizsai Dorottya Múzeum
7700 Mohács, Városház utca 1.
Telefon: (69) 311-536
Nyitva: keddtől szombatig 10.00-15.00 óráig
Kossuth Filmszínház
Mohácsi busómaszkok (állandó kiállítás)
Deák tér 3.
Telefon: (69) 510-477
Nyitva: keddtől vasárnapig naponta 10.00-16.00 óráig
Rosta Endre
maszkfaragó
Látványműhely: 7700 Mohács, Temető utca 23.
(A látványműhely előzetes bejelentkezés,
egyeztetés után látogatható.)
Telefon: (20) 57-99-830
Honlap: www.rostaendre.hu
E-mail: [email protected], [email protected]
Elérhetőség:
Tourinform Mohács
7700 Mohács, Széchenyi tér 1.
Telefon: +36/69/505-515; +36/69/510-113
Fax: +36/69/505-504
E-mail: [email protected]
2011. január 15., szombat
Már csak 1 hónap...
Szép számban érkeznek a jelentkezések a február 12-13 között rendezendő minitáborunkra! Aki szeretne eljönni hozzánk tanulni, új barátokat szerezni, Nemes Levente koncertet megnézni, táncházban részt venni, együtt zenélni és hasonló jó dolgokat csinálni, az bátran jelentkezzen honlapunkon!
Honlapunkon a letöltések menü is elérhető! A használatához kérünk mindenkit, hogy regisztráljon oldalunkon!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
