Videófilmek: Történelmi visszatekintés a mátrai síéletre 1927-1957 között (1. rész)

A Mátrában ebben az idÅ‘szakban két helyszínre összpontosult a síélet: GalyatetÅ‘re és Mátraházára. E két helyszín közül napjainkra a sífutás (és biatlon) GalyatetÅ‘*, a lesiklás pedig KékestetÅ‘/Mátraháza sípályáira összpontosul. A mátraházi síugrósánc – melyet 1968-ban építettek – ugyan még áll, de 1989-ben rendeztek rajta utoljára síugróversenyt. Összeállításunk végén található az a nemrég készült két videó, mely a jelenlegi állapotában mutatja meg a síugrósáncot.

Az összeállítást készítette: Fehér Gyula a Síklaszter elnöke

Kép: Galyatető Nagyszálló 1930-as évek vége

A filmfelvételek megtekinthetők az aláhúzott (kék színű) szövegre kattintva. 

A cikk szerkesztésekor még képekre kattintva lehetett a filmeket megtekinteni, azonban ez valamiért 2018 decemberétől már nem működik.

Az összeállítást készítette: Fehér Gyula

1927

AZ ORSZÁGOS SKISZÖVETSÉG VERSENYE A MÁTRÁBAN, MELYET CSONKAMAGYARORSZÁG LEGMAGASABB CSÚCSÁN, A GALYATETŐN TARTOTTAK MEG. A NŐI VERSENY HÁROM ELSŐ HELYEZETTJE. A FALU FIATALSÁGA SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ SKI-VEL ÉLVEZI A TÉLI SPORT ÖRÖMEIT.

Galyatetői síversenyek,  Síugróverseny (óriási bukásokkal), sífutás és lesiklás számokban versengtek a sportolók (néma film).

____________________________

1930

A GALYATETŐN RENDEZTE A MAGYAR SÍ SZÖVETSÉG IDEI BAJNOKI VERSENYEIT. A 18 KM-ES TÁVVERSENY GYŐZTESE: CSEKEY GYULA (B.B.T.E.). KRISZTIÁNIA LENDÜLET. ÉRDEKES  NÉPVERSENY, AMELYBEN A KÖRNYÉK FIATALSÁGA MAGA KÉSZÍTETTE, HORDÓDONGÁKBÓL FORMÁLT SÍTALPAKON VESZ RÉSZT. A GYŐZTESEKNEK A SÍ SZÖVETSÉG EGY NORMÁLIS SÍFELSZERELÉST ADOMÁNYOZ. A SÍUGRÓ VERSENY. SZEPES BÉLA SÍUGRÓ BAJNOK (MAC) AKI 34 MÉTERES UGRÁSÁVAL ÚJ SÁNCREKORDOT ÁLLÍTOTT FEL.

___________________________

1931

A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET HÁROMNAPOS SÍVERSENYE A MÁTRÁBAN. A ROSSZ HÓVISZONYOK ÉS A JEGES PÁLYA ERŐSEN BEFOLYÁSOLTÁK AZ EREDMÉNYEKET. HÖLGYEK FUTÓVERSENYE. A FÉRFIAK FUTÓVERSENYÉT A VERSENY KÖZBEN MEGSÉRÜLT SAJGÁL PÁL NYERTE. DR. PUKY ÁRPÁD GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE FELAVATJA AZ ÚJ SÍUGRÓSÁNCOT. A JEGES SÁNCON ALIG VOLT UGRÁS ? BUKÁS NÉLKÜL.

Mátraházán a Magyar Turista Egyesület síversenyei. Rendkívül kevés és jeges hóban, az akkor újjáépült földsísáncon hatalmas bukások (néma film).

_____________________________

1932  január

A MAGYAR SÍSZÖVETSÉG ORSZÁGOS BAJNOKI VERSENYEI MÁTRAHÁZÁN

Január hóban, kitűnÅ‘ hóviszonyok a GalyatetÅ‘n megrendezett síszövetségi bajnokságon. Mindhárom számban (futás, lesiklás, ugrás) indultak a versenyzÅ‘k – ahogy ez egyébként akkoriban szokás volt (néma film).

1932 március

KITŰNŐ EREDMÉNNYEL VÉGZŐDTEK A HADSEREG SÍBAJNOKI VERSENYEI A MÁTRÁBAN

_____________________________

1934 január

Mátraháza januárjában, igen kevés hó, de annál nagyobb lelkesedés. Látványos bukások a lesiklás számokban is!

___________________________

1935

A magyar honvédség hadsereg-síversenye Mátraházán.

________________________________________

1939

A 130 szobás Galyatető Nagyszálló a második világháború előtti háborús konjunktúra idején, 1937-39 között épült állami luxusberuházásként. Fő építőanyaga a Mátra jellegzetes vulkáni kőzete, az andezit volt. Napfényes délkeleti frontján erkélyek sorakoznak, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Kékesre. Zárt lőpályát is építettek hozzá. Az épület és a vendégek alapvető szükségleteinek áramellátását szükség esetén generátorral is biztosítani lehet, amire 2014 decemberében, a nagy jégkárok idején is napokig szükség volt.*

Videót nem találtunk az átadásról – a szálló mai napig működik.

1941-ben, a GalyatetÅ‘ Nagyszállóban forgatott filmben síelésrÅ‘l is szó esik. A filmben szereplÅ‘ síoktatónak kilenc nadrágja van, de öltönye nincs…. SzereplÅ‘k :Tolnay Klári, Turay Ida, Makay Margit, Csortos Gyula, Rajnay Gábor, Mály GerÅ‘, Perényi László, Vértess Lajos,

__________________________

1940

Filmjeink közül itt látható először slalom versenypálya. A helyszín: Mátraháza.

____________________________

1952

A bő havazás síparadicsommá változtatta Mátraházát. Magyarország 1952. évi síbajnokságát megfelelő hóviszonyok között rendezték meg.

____________________________

1953

350 versenyző részvételével bonyolították le a Mátrában a sí-bajnokságát. Az első napon jeges vékony hórétegen folytak a versenyek. Az első olyan videófilm, melyben Kékestető északi pályáján megrendezésre kerülő versenyt mutatja be. Kőváriné Szendrődi Ildikó bajnoki lesiklása is megtekinthető a híradásban.

____________________________

1954  január

Bizony ennek a szép sportnak az elsajátítása némi áldozattal jár, de megéri.

A híradások közül az első olyan, mely a síelést, mint szabadidő eltöltését mutatja be.  A híradás szövegtartalma olykor megüti az ember fülét. Helyszín: Galyatető és Kékestető, 1954

1954  február

A mátraházi síugrósánc mellett zajlott a lesiklás országos bajnoksága – 1954 februárjában, igen nagy hóban!

____________________________

1956

„GalyatetÅ‘t a rendkívüli havazás valóságos síparadicsommá változtatta. Az idei bajnokságon 200 magyar sí versenyzÅ‘ állt rajthoz. A 300 méter szintkülönbségű műlesikló pályán 58 kapu között kellett átkígyózni a versenyzÅ‘knek. Alaposan próbára tette a nÅ‘i versenyzÅ‘ket a meleg, sok helyütt jeges pálya. A nÅ‘i műlesiklás bajnoka KÅ‘váriné SzendrÅ‘di Ildikó.”

A lesiklóverseny a BKV Előre pályáján zajlott (mára már kissé bebokrosodott a pálya).

____________________________

1957

„Újabb üdülÅ‘ket hozott az autóbusz GalyatetÅ‘re. Téli ruhákkal és sífelszereléssel több, mint 250-en érkeztek.”

Megjegyzés a felvételekhez: jól látszik, hogy régen sem volt feltétlenül sok hó a Mátrában. Sőt, voltak szinte teljesen hómentes évek is, ezekről felvételek nem készültek anno.

Az elfeledett síugrósánc a Mátrában:

Végül – ahogy a cikk elején ígértem – itt egy érdekes kisfilm, mely

a mátraházi sísáncot a mai állapotában mutatja be:

Legvégül egy kép a háború előttről.

A képen látható táblán a lesikló pálya adatai olvashatók.

„A pálya hossza 3200 méter, magasságkülönbség 565 méter. A pálya a parádi műúthoz a 20. kilométerkÅ‘nél csatlakozik.”

Ez az összeállítás a tervezett sorozat elsÅ‘ része (1927-1957).  Második rész 1958-1988-as éveket fogná össze, a harmadik pedig 1989-tól napjainkig.    Köszönettel várok bárminemű anyagot a Mátra síéletével kapcsolatban ( fénykép, videó, sajtóanyag) a [email protected] címre!

*Kőrösi Pétertől (Mátraszentistváni Sípark) kaptunk számunkra friss, kiegészítő információt (2018.08.18.) :

A helytörténet szerint a Mátraszentistván szélén elhelyezkedő Rubonya-hegy (821 m) „kiváló adottságú hóborította hegyoldalain” már az 1930-as évektől síelnek. A környék síelési lehetőségeiről így tudósít a Csonkamagyarország síterepei című könyv a század első évtizedeiben: „A tisztásokban bővelkedő terep pedig különösen szép lesiklóversenyek rendezésére alkalmas. A Nagygalya tisztása a Lengyendi Galyán és Piszkéstetőn át vezet a fiskalitási katlan (Piszkéslegelő) pompás nyílt lejtőire, melyek értékeiről sokat mesélhetnének a magasan fekvő huták iskoláit évről-évre felkereső cserkészek. A kitűnő terep lehetővé tette, hogy e szép sport a kis hegyi telepek ifjúsága körében is tért hódítson.”

Tehát az 1930-as évektől kezdve Galyatetőről Mátraszentistvánig is lehetett síelni.

Videófilmek: Történelmi visszatekintés a mátrai síéletre 1957-1989 között (2. rész)

Videófilmek: Történelmi visszatekintés a mátrai síéletre 1989-2018 között (3. rész)

Videófilmek: Történelmi visszatekintés a Normafa síéletére