Síugrás a Mecsekben – Pécs lett volna a magyar síélet egyik központja

A Misina-tető alatt, a Dömörkapu és a Kis-rét közé tervezték anno a Mecseki síközpontot. Még zajlott a II. Világháború, amikor 1944-ben megkezdődtek a fejlesztések. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt a sípályák építéséről és a mecseki síversenyekről. A sípályától nem messze, a Kis-rét közelében épült 1948-ban a síugró-sánc, ezt 1957-ben kibővítették és felújították, azonban állapota már az 1960-as évek közepére leromlott, így ennek ma csak a romjai láthatóak.

1944

„A közeljövőben megkezdik a mecseki síugrósánc építését. Az építés vezetője a menedékházban fog lakni. Esztergár Lajosnak, a város polgármesterének megértő támogatása tette lehetővé az építést s így az egyesület síszakosztálya nagy fejlődésnek néz elébe, amely egyúttal kitűnő idegenforgalmi jelentőséggel is bír. Természetesen az Országos Síszövetség, az Országos Sport­központtal tetemes anyagi áldozatot hoz.”

1947

 „A nagy havazás lehetÅ‘vé tette, hogy a befejezetlenül maradt kisréti síugrósáncot hóval kiépítve ma délután 3 órai kezdettel megrendezhessék az évad elsÅ‘ pécsi síugró versenyét”.

1948

„A pécsi Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) a Magyar Síszövetséggel és a honvédséggel karöltve Pécs városát a magyar síélet egyik centrumává szándékozik kiépíteni. Ennek érdekében óhajtja a szakosztály a lesiklópálya további meghosszabbítását, amivel elérjük azt, hogy az ország leghosszabb lesikló sípályáját (3 km.) -bocsájthatjuk sísportunk rendelkezésére. Még november hó utolsó hetében kezdi meg Pécs város sportszeretÅ‘ vezetÅ‘sége a síugrósánc építését a kisréti nyiladékban. Ugyanekkor a honvédség a Dömör-kapui közvetlen környékén műlesikló pálya és gyakorlóterep rendezését valósítja meg. A kiépített sípályákon több országos síversenyt óhajtunk lebonyolítani az ország minden egyes vidékét bekapcsolva, és ezzel azt akarjuk elérni, hogy városunk minden rétegével megkedveltessük a sísportot.”

A mecseki síugrósánc és lesikló pálya 16 ezer forintos költséggel épült meg, ez mai áron csaknem 4 millió forintot jelent. A síugrósáncot hét év után kellett felújítani.

1955

 „Többezerforintos költséggel és a pécsi sportolók társadalmi munkája segítségével rendbe hozták a mecseki síugrósáncot. A műlesiklópályán pedig bevezetik a villanyvilágítást.„

1958

„A Budapesten nemrég avatott és jól bevált új műanyag ugrósánc után még két hasonlót tervez a Magyar Síszövetség létrehozni Sopronban és Pécsett. Az anyagi szükségletek, ha megteremtÅ‘dnek, altkor a sízÅ‘k paradicsomúvá varázsolódik a Kisrét. Az ott építendÅ‘ műanyagsáncot egész éven át látogatnák a pécsi fiatalok. Soha nem látott fejlÅ‘dés indulhatna meg ebben az érdekes, nagy bátorságot és ügyességet igénylÅ‘ sportágban is.„

1962

„A Kisrét fölé érve, a síugrósánc teljes elhanyagoltsága megdöbbentett. Tulajdonképpen már nem Is beszélhetünk síugrósáncról, hiszen a nekifutó pálya faszerkezete részben elkorhadt, részben vandál kezek pusztításának áldozata lett, az ugrás légterét és a kifutás területét pedig erÅ‘sen benÅ‘tték összeszűkítették a fák. Alapos javításra volna szükség — esetleg társadalmi munkában —, hogy ez az értékes sportlétesítmény megint használhatóvá váljék.„

Azóta hatvan év telet el, a síugrósáncot nem építették újjá. Alapjai máig látszanak az erdőben, a betontömbök a burjánzó növényzet között állnak.

Forrás: Hungaricana, Dunántúl, Új Dunántúl, Dunántúli Napló,