Ugrás a tartalomhoz

sustantivar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /sustantiˈbaɾ/, [sus.t̪ãn̪.t̪iˈβ̞aɾ]

Ige

sustantivar (E/1. jelen idő sustantivo, E/1. múlt idő sustantivé, múlt idejű melléknévi igenév sustantivado)

  1. ?

Igeragozás