Ugrás a tartalomhoz

grund

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Főnév

grund

  1. alap
  2. telek

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɡrund]

Főnév

grund

  1. (szleng) üres telek

Etimológia

A német Grund szóból.

Főnév

grund nn

  1. alap

Ragozás

f2 Egyes szám Többes szám
Határozatlan Határozott Határozatlan Határozott
Alanyeset grund grundin grundir grundirnar
Tárgyeset grund grundina grundir grundirnar
Részes eset grund grundini grundum grundunum
Birtokos eset grundar grundarinnar grunda grundanna

Szókapcsolatok

Melléknév

grund (középfok grundare, felsőfok grundast)

  1. sekély