Zólyombúcs
Zólyombúcs (Budča) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Zólyomi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1254 | ||
Polgármester | František Moravec | ||
Irányítószám | 962 33 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | ZV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1340 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 80 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 285 m | ||
Terület | 15,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 34′ 26″, k. h. 19° 04′ 13″48.573889°N 19.070278°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 26″, k. h. 19° 04′ 13″48.573889°N 19.070278°E | |||
Zólyombúcs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyombúcs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zólyombúcs (1907-ig Búcs, szlovákul: Budča) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zólyomtól 4 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Keletről Zólyom, délről Osztroluka, délnyugatról Garamberzence, északnyugatról Zólyomternye, északról pedig Zólyomtúr községekkel határos.
15,9090 km²-es területe[2] nem változott a 20. század folyamán.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 1900 és 800 közötti időben éltek emberek.
Zólyombúcson 1239-ben II. András király özvegye, Estei Beatrix gótikus templomot építtetett a településen, melyből mára csak a szentély maradt. 1254-ben „Bucha” alakban említik először. Lakói kezdetben szabadok voltak, majd a 14. századtól a dobronyai uradalomhoz tartoztak. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond az uradalmat Borbála királynénak adta. 1530 és 1709 között temploma az evangélikusoké volt.
1591-ben, 1599-ben, 1626-ban, 1648-ban és 1649-ben felégette a török és sok lakóját hurcolta fogságba. A Habsburg ellenes harcok során a település teljesen megsemmisült, a régi falu a község északnyugati határrészén állt és a 18. század elejétől telepítették újra.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUCSA. Tót falú Zólyom Vármegyében földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, fekszik Garam vize mellett, ó Zólyomtól egy kis mértföldnyire, az a’ völgy, mellyben e’ helység épűlt, két mértföldnyire tart; szorossan, és mélyen, Garam vize folyván közepette, ’s Butsi völgynek neveztetik; egy részét szántó földgyeinek, és réttyeinek is Garam vize el önti; de mivel Zólyom, és Selmeltz Városok között van, a’ hol mindenkor kereshet, legelője elegendő, földgye termékeny, tűzre fája, és épűletre is az Uraságtól ingyen; a’ községnek tíz kaszásra való réttye van, első Osztálybéli.”[3]
1828-ban 66 házában 493 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bucsa, tót falu, Zólyom vgyében, a Selmeczi postautban a Garan mellett: 212 kath., 281 evang. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal és váltás Besztercze és Selmecz közt. Rétjei igen jók. F. u. a kamara.”[4]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Hivatalos szlovák neve 1927-ig „Buča” volt.[5]
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 830, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1088 lakosából 1049 szlovák volt.
2011-ben 1266 lakosából 1152 szlovák és 26 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 14. században gótikus stílusban építették át, majd 1692-ben és a 18. században ismét átépítették. 1957-ben tárták fel gótikus részeit.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.cisarik.com/0_Budca_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html