Vernor Vinge
Vernor Vinge | |
A 2006-os Privacy and Freedom ACM konferencián | |
Született | Vernor Steffen Vinge 1944. október 2.[1][2][3] Waukesha, Wisconsin, USA |
Elhunyt | 2024. március 20. (79 évesen)[4] La Jolla[5] |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Joan D. Vinge (1972–1979) |
Foglalkozása | matematikus, számítógép-tudós, író |
Tisztsége | professor emeritus |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vernor Vinge témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vernor Steffen Vinge (Waukesha, Wisconsin, 1944. október 2. – 2024. március 20.) amerikai matematikus, számítógép-tudós és tudományos-fantasztikus író, akit legtöbben a Tűz lobban a mélyben (1992) című Hugo-díjas regénye és 1993-ban megjelent Technológiai szingularitás[10] című esszéje által ismernek. Esszéjében arról érvel, hogy a korunkban tapasztalható exponenciális technológiai változás el fog érni egy pontot, amelynek következményeit nem tudjuk megjósolni.
Munkássága
[szerkesztés]Első, Apartness (Távolság) című írása 1965-ben jelent meg az Analog Science Fiction magazinban. Ezt követően, az 1960-as években és az 1970-es évek elején számos írása jelent meg sci-fi magazinokban, többek között a Grimm’s World (Grimm világa) (1969) és a The Witling (Okostojás) (1975) című novellái.
A True Names (Igaz nevek) című 1982-ben megjelent művéért kapta az első nagyobb elismerést. Ez egyike az első történekeknek, amelyekben a kibertér – ami később központi szerepet játszott William Gibson, Neal Stephenson és más cyberpunk írók történeteiben – fogalma teljesen kidolgozottan jelenik meg.
Következő két regénye, The Peace War (A béke háború) (1984) és a Marooned in Realtime (A valós idő foglyai) (1986) – többek között – áthatolhatatlan energiamezőket létrehozó technológiák hatásaival foglalkozik. E két írás alakította ki Vinge-ről a ötleteit kiemelkedően kreatívan, logikusan és újszerűen felhasználó író képét. Mindkét könyvét nevezték Hugo-díjra, de akkor azokat William Gibson és Orson Scott Card kapta.
E két regény és a True Names kihangsúlyozta Vinge érdeklődését a technológiai szingularitás iránt. A True Names egy a Szingularitáshoz nagyon közel álló világban játszódik. A The Peace War világában a Szingularitást az említett energiamezőkkel tudták elhalasztani, míg a Marooned in Realtime egy csoport történetét írja le, akiknek sikerült a Szingularitás hatását elkerülni.
Vinge 1992-ben kapta meg első Hugo-díját az A Fire Upon the Deep című regényéért. A történet egy olyan galaxisban játszódik amely „gondolati zónákra” osztódik. Minél távolabb kerülünk a galaxis középpontjától, annál magasabb szintű technológiákat érhetünk el, mert egyre nagyobb sebességű – egy határ után a fénysebességnél is nagyobb – információátvitel válik lehetővé. A Föld a „lassú zónában” helyezkedik el, ahol a fénysebesség nem léphető át. A könyv nagyobb része viszont az „Odaát” (The Beyond) nevű zónában játszódik, ahol a fénysebesség átléphető, de a Szingularitás még itt sem következhet be, mivel ahhoz még nagyobb sebességű információátvitelre lenne szükség. (Ilyen zóna is megjelenik a könyvben.) Ebben az univerzumban Vinge egy hagyományos sci-fi-t írhatott anélkül, hogy ellentmondjon saját elképzelésének a technológiai fejlődésről, mely szerint a könyvben szereplő technológiáknak ki kellene váltaniuk a Szingularitást. A könyv számos más új ötletet is tartalmaz, egy egyedien gazdag és összetett univerzumot és történetet mutatva be.
Az A Deepness in the Sky (Mélység az égben) (1999) az A Fire Upon the Deep története előtt játszódik 30 000 évvel. Több, egymással versengő csoport történetét írja le, ahogy azok a Lassú Zónában egy technológiailag gyorsan fejlődő idegen kultúra kihasználásáért küzdenek. Az A Deepness in the Sky 2000-ben kapott Hugo-díjat.
Szintén Hugo-díjat kapott a Fast Times at Fairmont High (Gyors idők a Fermontban) (2002) című novellájáért, The Cookie Monster (Sütiszörny) (2004) című kisregényéért, valamint a Rainbows End (A szivárvány tövében) című regényéért. Ez utóbbi műve a Locus-díjat is elnyerte.
Vinge 2002-ben hagyta abba a tanítást a San Diegó-i állami egyetemen, azóta idejét az írásnak szenteli.
Volt felesége, Joan D. Vinge , akitől 1979-ben vált el, szintén ismert sci-fi-író.
Főbb művei
[szerkesztés]Regények
[szerkesztés]- Grimm's World (1969), átdolgozva Tatja Grimm's World címmel (1987)
- The Witling (1976)
- The Peace War (1984) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
- Marooned in Realtime (1986) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
- A Fire Upon the Deep (Tűz lobban a mélyben) (1992) – Gondolati zónák 1.
- A Deepness in the Sky (1999) – Gondolati zónák 2.
- Rainbows End (A szivárvány tövében) ISBN 0-312-85684-9 (2006)
- The Children of the Sky (2011) – Gondolati zónák 3.
Gyűjteményes kötetek
[szerkesztés]- True Names and Other Dangers ISBN 0-671-65363-6
- „Bookworm, Run!” (Könyvféreg, fuss!)
- „True Names”
- „The Peddler's Apprentice”
- „The Ungoverned”
- „Long Shot” (Távoli cél)
- Threats… and Other Promises ISBN 0-671-69790-0
- „Apartness”
- „Conquest by Default”
- „The Whirligig of Time”
- „Gemstone” (Drágakő)
- „Just Peace”
- „Original Sin”
- „The Blabber”
- Across Realtime
- „The Peace War”
- „The Ungoverned”
- „Marooned in Realtime”
- True Names and the Opening of the Cyberspace Frontier ISBN 0312862075 (tartalmazza a „True Names”-t és mások által írt esszéket)
- The Collected Stories of Vernor Vinge ISBN 0312873735 vagy ISBN 0312875843
- „Bookworm, Run!”
- „The Accomplice”
- „The Peddler's Apprentice”
- „The Ungoverned”
- „Long Shot”
- „Apartness”
- „Conquest by Default”
- „The Whirligig of Time”
- „Bomb Scare”
- „The Science Fair”
- „Gemstone
- „Just Peace”
- „Original Sin”
- „The Blabber”
- „Win A Nobel Prize!”
- „The Barbarian Princess”
- „Fast Times at Fairmont High”
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- A szivárvány tövében; ford. Tamás Dénes; Metropolis Media, Bp., 2010 (Galaktika fantasztikus könyvek)
- Tűz lobban a mélyben; ford. Tamás Gábor; Ad Astra, Bp., 2012
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Vegetti Catalog of Fantastic Literature (olasz nyelven)
- ↑ Summary Bibliography: Vernor Vinge. ISFDB. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
- ↑ Benj Edwards: Vernor Vinge, father of the tech singularity, has died at age 79 (angol nyelven), 2024. március 21. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
- ↑ Inkpot Awards. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ Prometheus Awards 2000. Science Fiction Awards Database. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
- ↑ https://www.thehugoawards.org/hugo-history/2002-hugo-awards/
- ↑ https://www.thehugoawards.org/hugo-history/2004-hugo-awards/
- ↑ The Coming Technological Singularity: How to Survive in the Post-Human Era, 1993
További információk
[szerkesztés]- „The Cookie Monster” (Sütiszörny), részlet a Hugo-díjas kisregényből az Analog Science Fiction weboldalon
- ISFDB Bibliográfia: Vernor Vinge
- Vernor Vinge kategória a google-on