Vantaa

	Vantaa
	A Szent Lőrinc-templom
; Vantaa címere	; Vantaa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Finnország
Régió	Uusimaa
Alapítás éve	1351
Polgármester	Kari Nenonen
Testvérvárosok	Lista Askim; Frankfurt (Oder); Huddinge község; Csinan; Kinyesma; Mladá Boleslav; Mateh Yehuda Regional Council; Salgótarján; Seyðisfjörður; Słupsk; Rastatt járás; Lyngby-Taarbæk község;
	Népesség
Teljes népesség	248 199 fő (2024. febr. 29.)
Népsűrűség	828,2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	240,36 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 60° 17′ 40″, k. h. 25° 02′ 25″60.294444°N 25.040278°EKoordináták: é. sz. 60° 17′ 40″, k. h. 25° 02′ 25″60.294444°N 25.040278°E
	Vantaa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vantaa témájú médiaállományokat.

Vantaa (svédül Vanda) Dél-Finnország tartományhoz tartozó város, Helsinkitől északra. Vantaa a Helsinki metropolisz zónához tartozó város, Espooval és Kauniainennel.

Vantaa lakossága a 2009-es népszámlálási adatok szerint 197 435 fő, így Finnország negyedik legnépesebb városa.

A legtöbben arról ismerik a várost, hogy itt található Finnország legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Helsinki-Vantaa Lentoasema, a Finnair légitársaság repülőtere, és itt született Mika Häkkinen, Formula–1-es pilóta. Ugyancsak itt található az ország legrégebbi vonatállomás-épülete, amely a Tikkurila nevű városrészben található és múzeum is működik benne. Az épületet a híres Carl Albert Edelfelt tervezte, építését 1861-ben fejezték be.

A város kétnyelvű, mivel nagyobb számban svéd kisebbség él Vantaában. Számuk az összlakosság 3 százalékát teszi ki, ami körülbelül 6000 személyt jelent.

Története

Az 1960-as években ejtett régészeti ásatások bizonyítják, hogy Vantaa területén már 9000 évvel ezelőtt is éltek emberek, a korai kőkorszakban. Vantaa területét régen (mielőtt a svédek megérkeztek) a hämei törzs lakta végig a Helsinki- és a Vantaa-folyó partján a Vantaa-tóig. Az első írásos említése a városnak 1351-ből származik a Helsinge régióról, és ezen belül Vantaáról, mikor II. Magnus svéd király engedélyezte a lazachalászatot a Vantaa-folyóban az észtországi Padise kolostor szerzeteseinek. 1974 óta független a város, ekkor kapott kereskedőváros jogokat, mint a Helsinki-régióhoz tartozó város, majd 1974-től önálló városként működik.

Szent Lőrinc-templom

A Szent Lőrinc-templom (Pyhän Laurin kirkko) kőből épült evangélikus templom, építésének pontos dátumát nem ismerik, valamikor a 15. század közepén épült, ma a város egyik jelképe. A templomot Szent Lőrinc, a 258-ban, Rómában mártírhalált halt szent tiszteletére szentelték fel. A templom az 1520-as évekig, a finn reformáció idejéig, a katolikus egyházhoz tartozott.

Nevének eredete

Az 1300-as években, amikor a mai Finnország területe Svédországhoz tartozott, svéd telepesek érkeztek, a mai Vantaa és Helsinki területére, itt alapítottak kisebb településeket. Az ott elhaladó folyót elnevezték Helsinginjokinak (svédül Helsingå vagy Helsingaa), vagyis Helsinki-folyónak. Később a folyó mentén, lentebb, ahol nagyobb volt annak áramlása megalapították Helsinkit (svédül Helsingfors) is. Az időközben újonnan létrejött falvakat 1865-ben összevonták, és így azok együttes neve Helsingin maalaiskunta (Helsinki-régió) lett.

A Vantaa-folyó az 1500-as években kapta nevét. Ugyanakkor a Helsinki régió területén, a Vantaa-folyó nyugati partján elhelyezkedő kis település is a Vantaa nevet kapta.

Amikor 1972-ben a Helsinki-régió mezőváros lett, már csak azt kellett elhatározni, hogy mi legyen a neve az újonnan létrejött városnak. A döntés végül a Vantaa mezővárosra esett. Két évvel később, amikor a város teljesen önállósult a neve leegyszerűsödött Vantaára.