Ugrás a tartalomhoz

Turčić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turčić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMalinska-Dubašnica
Jogállásfalu
PolgármesterAnton Spicijarić
Irányítószám51511
Népesség
Teljes népesség17 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság45 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 37″, k. h. 14° 30′ 45″45.110180°N 14.512614°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 37″, k. h. 14° 30′ 45″45.110180°N 14.512614°E
SablonWikidataSegítség

Turčić (olaszul: Turcici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Krk északnyugati részén Malinskától 2 km-re délnyugatra fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Turčić és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják.

Története

[szerkesztés]

A település nevét egykori lakóiról a Turčić családról kapta, akik közül többen ma is a szigeten, főként Malinskán élnek.[2] A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 60, 1910-ben 55 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 22 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település központjában áll Szent Rókus tiszteletére szentelt kápolnája. Egyszerű négyszög alaprajzú épület, homlokzata felett kis méretű nyitott római típusú harangtoronnyal, benne egy haranggal. A dubašnicai plébániához tartozik.

Már korábban állt itt egy háromhajós Szent Apollónia-templom,[3] melyhez 1618-ban harangtornyot építettek, amely a liturgikus célja mellett őrhely és erőd szerepét is betöltötte. Ugyanebben az évben a harangtorony új harangokat kapott, melyeket Velencében a régi templomok harangjainak bronzából öntöttek. A 19. század folyamán a templomot teljesen szétszedték, és az anyagból Bogovićiban új templomot építettek. Így csak a harangtorony és a temető maradt a régi helyen. A mai temető területén még láthatóak a régi templom alapjainak maradványai.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
60 66 65 65 60 55 56 44 38 36 25 30 23 24 17 22

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]