Ugrás a tartalomhoz

Tiszakürt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tiszakürti Arborétum szócikkből átirányítva)
Tiszakürt
Tiszakürt temploma
Tiszakürt temploma
Tiszakürt címere
Tiszakürt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállásközség
PolgármesterHorváth László (független)[1]
Irányítószám5471
Körzethívószám56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1239 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′, k. h. 20° 07′46.883333°N 20.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 53′, k. h. 20° 07′46.883333°N 20.116667°E
Tiszakürt (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszakürt
Tiszakürt
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszakürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakürt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tiszakürt egy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföldön, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 45 km-re.

A szomszédos települések: észak felől Tiszainoka, kelet felől Cserkeszőlő, dél felől Csépa, délnyugat felől Tiszasas, nyugat felől Tiszaug, északnyugat felől pedig Tiszakécske. A legközelebbi városok: kelet felől Kunszentmárton, északnyugat felől pedig Tiszakécske (már Bács-Kiskun vármegyében).

Megközelítése

[szerkesztés]

A település területén áthalad a 44-es főút és az keresztülhalad M44-es autóút, ezeken kényelmesen elérhető Kecskemét és Békés vármegye városai irányából is. Az említett utak azonban a belterületeit dél felől elkerülik, azokon csak a 4514-es és 4515-ös utak húzódnak keresztül.

Érinti még Tiszakürt közigazgatási területét a 442-es főút régi, településeken áthaladó nyomvonala is, ami ma Martfű-Cserkeszőlő között 4633-as útként számozódik, de belterületeit az is elkerüli; a falu központját ezzel az úttal a 46 144-es számú mellékút köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai látják el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasúti megállási pont a MÁV 146-os számú, Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán, a községtől mintegy 7 kilométerre lévő Tiszaug-Tiszahídfő megállóhely.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth írásmóddal. A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként. A 15. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a falut.

Tiszakürt Szolnok 1552-es elfoglalásával került végleg török fennhatóság alá. A 15 éves háború folyamán egy időre elnéptelenedett, de a 17. század elején újratelepült. Ekkor végvári katonák birtoka volt, majd 1674-ben kincstári birtok lett. Birtokosai a török idők után: 1705-1741 Steössel Kristóf; 1741-1777 Steössel László; 1777-1815 Steössel II. Kristőf; 1815-1825 Steössel Mária és Steössel Terézia; 1825-1852 gr. Tige Lajos; 1852-1879 gr. Bolza Péter (felesége gr. Tige Mária); 1879- 1943 gr. Bolza József.

1872-ben kapott nagyközségi rangot, ekkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásához tartozott.

1919-ben a román hadsereg csapatai foglalták el ideiglenesen a falut, és alakították ki a Tisza gátján rövid életű „határőrizetüket”.

1951. január 1-jén a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont elszakadt Tiszakürttől, és Cserkeszőlő néven önálló településsé vált.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -kürt utótag pedig a honfoglaló magyar törzsek egyikére. Valószínűleg az ehhez a törzshöz tartozók szállták meg e vidéket a honfoglalást követő letelepedés során.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tóth András (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth András (független)[4]
  • 1998–2002: Józsa István (független)[5]
  • 2002–2006: Józsa István (független)[6]
  • 2006–2010: Tálas László (független)[7]
  • 2010–2014: Tálas László (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Kiss Györgyné (független)[9]
  • 2019–2024: Dr. Kiss Györgyné (független)[10]
  • 2024– : Horváth László (független)[1]

Tiszakürt község önkormányzatának címe: 5471 Tiszakürt, Hősök tere 1., a község hivatalos honlapja: www.tiszakurt.hu, nyomtatott újságja pedig a Tiszakürti Hírmondó.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1463
1434
1416
1331
1275
1231
1239
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát, 4,7% pedig nem válaszolt.[11][12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 41%-a római katolikus, 30%-a református, kb. 0,5%-a evangélikus, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Más egyházhoz tartozik kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 27,5%.[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 19,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 23,2% (28,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben vallásua szerint 20,4% volt római katolikus, 15,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 22,8% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[15]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló lelkészség. Filiaként hozzá tartoznak Cserkeszőlő római katolikus vallású lakosai is. Anyakönyveit 1929-től, Historia Domusát 1948-tól vezetik.[16]

Református egyház

[szerkesztés]

A községben a 16. század közepén jelent meg a reformáció. A település a Tiszntúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[17]

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Szentesi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Természeti értékek

[szerkesztés]
Az arborétum

A Bolza család által létesített arborétum. A 19. század végén, a református egyháztól megszerzett, 17 hektáros erdős-mocsaras területen kezdték kialakítani, Tige Mária grófnő kezdeményezésére. A kertet egy Erdélyből érkezett erdész, Tompa Mihály kezdte el építeni. Az eredeti tölgy-, szil- és kőrisfák mellé platán-, hárs-, amerikai tölgy- és fenyőfákat (nehézszagú boróka, luc-, jegenye-, erdei és feketefenyő) telepített. 1946-ban került állami tulajdonba. 1971-ben megyei védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig az addigra 60 hektárosra bővített arborétum országos jelentőségű természetvédelmi terület lett. Kezelője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szakmailag a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Építészeti értékek

[szerkesztés]

A Tiszakürt Községi Sport Egyesület 1989-ben alakult, majd 2005-ben átalakult.

  • Labdarúgó-szakosztály: kispályás tornákat rendez, illetve hasonlóakon vesz részt.
  • Kézilabda-szakosztály: a Jász-Nagykun Szolnok megyei I. osztályban szerepel.

Rendezvények

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Tiszakürt - Magyar Köztársaság Helységnévtára [halott link]
  13. [1][halott link]
  14. Tiszakürt Helységnévtár
  15. Tiszakürt Helységnévtár
  16. Tiszakürt Lelkészség
  17. Tiszakürti Református Egyházközség. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 7.)

További információk

[szerkesztés]