Sigtuna
Sigtuna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svédország | ||
Megye | Stockholm megye | ||
Község | Sigtuna község | ||
Irányítószám | 193 | ||
Körzethívószám | 08 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9689 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1824[2] fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,95[2] km² | ||
Összesen | 3,95[2] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 59° 37′ 02″, k. h. 17° 43′ 25″59.617310°N 17.723610°EKoordináták: é. sz. 59° 37′ 02″, k. h. 17° 43′ 25″59.617310°N 17.723610°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigtuna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sigtuna városa egy nagy történelmi múltra visszatekintő svéd város. A róla elnevezett, Stockholmhoz közel eső Sigtuna községben található, de annak Märsta város a központja, nem pedig Sigtuna.
Történelem
[szerkesztés]A Mälaren tó mellett fekvő várost Erik Segersäll alapította 980 körül. Városi privilégiumait Olof Skötkonungtól kapta 1010-ben. Az 1100-as évek végétől mintegy 250 éven át virágzott királyi és kereskedelmi központként. A 990-es években itt verték az első svéd pénzérmét Olof Skötkonung uralkodása alatt.
A várost 1187-ben külső támadás dúlta fel, kissé a vikingek által korábban másutt végrehajtott támadásokhoz hasonló módon. A támadók kilétét illetően vita van a történészek között, a források „keleti barbárokról" szólnak. Észtekről, lettekről, karéliaiakról, valamint Novgorod alattvalóiról vannak feltételezések. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy az észt szigetek (Saaremaa) lakói voltak a támadók. Mindenesetre a város híres kincse, egy bronzkapu, Novgorodba került a támadást követően.[3]
Sigtuna nagyjából kiheverte a csapást, és jelentős város maradt a későbbiekben is, de az 1400-as években fokozatosan háttérbe szorult Uppsala, Visby, Kalmar, majd Stockholm mögött.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 2580 | 3234 | 4214 | 7204 | 8444 | 9224 | 9312 | 9592 | 9508 | 9689 |
1960 | 1965 | 1970 | 2005 | 2010 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
Turizmus
[szerkesztés]Sigtuna népszerű idegenforgalmi hely. Fontos oktatási intézményei vannak, XVI. Károly Gusztáv király is tanult itt ifjúkorában. Középkori kőtemplomok maradványai láthatók a városközpont közelében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
- ↑ A sigtunai bronzkapu a novgorodi katedrálison