Első klubja a Kickers Offenbach volt. 1965-ben a Borussia Dortmund játékosaként szerepelt először a Bundesliga élvonalában. Tagja volt az 1965–66-os kupagyőztesek Európa-kupája győztes csapatnak. 1971-ben visszatért első klubjához. Majd 1977 és 1979 között ismét dortmundi játékos volt. 1979-ben a Preußen Münster, 1979 és 1981 között a Bayer Uerdingen csapatában játszott. Összesen 442 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 72 gólt szerzett.[1] 1981-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól.
Visszavonulása után edzőként kezdett el dolgozni. 1981 és 1983 között a Schalke 04 vezetőedzője volt. 1986 és 1989 között az izlandi válogatott szövetségi kapitánya volt. 1989–90-ben a török Galatasaray, 1991 és 1993 között az osztrák Admira Wacker csapatánál tevékenykedett. 1993-ban hazatért és két évig a Dynamo Dresden szakmai munkáját irányította. 1995-ben a japán Gamba Osaka, 1996 és 1998 között a VfB Leipzig vezetőedzője volt. 2001 és 2003 között máltai, majd 2004-ben thaiföldi szövetségi kapitány volt. 2009. februárja óta a Borussia Dortmund szurkolói kapcsolatokért felelős munkatársa.
↑Arnhold, Matthias: Siegfried Held - International Appearances (angol nyelven). Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation, 2004. október 9. [2014. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
