Salman Rushdie

	Salman Rushdie
	2006 októberében
	Élete
Született	1947. június 19. (77 éves); Bombay, Brit India
Nemzetiség	brit
Szülei	Anis Ahmed Rushdie
Házastársa	Marianne Wiggins (1988–1993); Padma Lakshmi (2004–2007); Elizabeth West (1997–2004, 3); Clarissa Luard (1976–1987, 1); Rachel Eliza Griffiths (2021. szeptember – );
Gyermekei	Zafar Rushdie; Milan Rushdie;
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	mágikus realizmus
Első műve	Grímusz (1975)
Fontosabb művei	A sátáni versek (1989)
Kitüntetései	Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1993. február 19.); PEN Pinter Prize (2014); James Tait Black-emlékdíj (1981); Man Booker-díj (Midnight's Children, 1981); James Joyce Awards (2008); Kurt Tucholsky Prize (1992); Gold Medal of the Círculo de Bellas Artes (2015); Fellow of the Royal Society of Literature; Mythopoeic Awards (Hárún és a Mesék Tengere, 1992); Costa Book Awards (Sátáni versek, 1988 Whitbread Awards, 1988); Costa Book Awards (The Moor's Last Sigh, 1995 Whitbread Awards, 1995); The British Book Awards (1996); Common Wealth Award of Distinguished Service (2010); St. Louis Literary Award (2009); Crossword Book Award (Shalimar the Clown, 2005); Hans Christian Andersen Literature Award (2014); National Arts Awards (2009); Golden PEN Award (2010); Aristeion Prize (1996); Norman Mailer Prize (2015); Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (1992); Emperor Has No Clothes Award (2018); Humanist of the Year (2019); honorary doctor of the University of Tromsø; Honorary doctor of the University of Liège (1999. szeptember 24.); American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022); Carl Sandburg Literary Award (2009); Companion of Honour (2022. június 2.); Order of the Companions of Honour; Knight Bachelor; Művészetek és Irodalom Érdemrendje; honorary doctorate from the University of Paris-VII (2003, 2001. október 10.);
	Salman Rushdie weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Salman Rushdie témájú médiaállományokat.

Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai származású brit író.

Családi háttere és ifjúkora

Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyban és Cambridge-ben, a King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.^[1]^[2]

Magánélete

Rushdie ötször nősült. Először Clarissa Luard irodalmi ügynökkel 1976–1987. Később Marianne Wiggins íróval és Elizabeth West könyvszerkesztővel. Két fia született 1979-ben és 1997-ben. 2004 és 2007 között Padma Lakshmi televíziós műsorvezető és divatmodell házastársa volt. 2021-ben feleségül vette Rachel Eliza Griffiths amerikai költőt és regényírót.

New Yorkban él, ahol gyakran vesz részt nyilvános eseményeken és aktív a közösségi médiákban, beleértve a Twittert is.

Munkássága

Első művei

Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.^[1]^[2]

A sátáni versek körüli vita

A sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.^[1]^[2]

1989. február 14-én Homeini ajatollah, Irán vezetője fatvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen istenkáromlás miatt. Ezenkívül Homeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdiet, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-én hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki^[forrás?] az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.^[1]^[2]

A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte.^[3] A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták Milánóban.^[4] A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték.^[5] A törökországi Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.^[6]

Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Homeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember.^[7] (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)

2022-es gyilkossági kísérlet

2022. augusztus 12-én Rushdie egy amerikai irodalmi fesztiválon vett részt New York államban, a Chautauqua Intézetben, amikor egy bizonyos Hadi Matar nevű^[8] férfi késsel megtámadta, és legalább tízszer-tizenötször megszúrta. Az írót mentőhelikopter vitte kórházba, a merénylőt pedig még a helyszínen elfogták. A támadás oka egyelőre még nem pontosan ismert.^[9]

Az írót lélegeztetőgépen tartották, aki a szúrások következtében máj-, ideg- és szemsérüléseket is szenvedett. Súlyos sérülései ellenére orvosai szerint jó esélyei vannak Rushdie-nak a felépülésre.^[10] Az író állapota két nappal a támadás után már olyannyira javult, hogy levették a lélegeztetőgépről és már képes volt beszélni is.^[8]

A támadó, Matar ellen (aki Rushdie beszélgetőpartnerét is megszúrta) gyilkossági kísérletért emeltek vádat, viszont a férfi ártatlannak vallja magát.^[8] Az első vizsgálatok szerint Matar a síita iráni szélsőségesek szimpatizánsa, ami akár motivációja is lehetett a merényletnek.^[8]

Ügynöke, Andrew Wylie az El País angol nyelvű kiadásának október 22-i interjújában azt közölte, hogy Rushdie a merénylet következtében elvesztette a fél szemét, és a karjában átvágott idegek miatt az egyik kezét sem tudja használni.^[11]^[12]

A támadót, aki ártatlannak vallotta magát letartóztatták és azóta is fogságban van, számára több évtizedes börtönbüntetés várható.^[13]

Rushdie a támadásról a 2024-es Kés című könyvében értekezik, amiben az eset körülményeiről ír a maga szempontjából.^[14]

Művei

Eredeti cím	Magyar nyelven
Grimus (1975)	Grímusz; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2002 (Ulpius klasszikusok)
Midnight's Children (1980)	Az éjfél gyermekei; ford. Falvay Mihály, utószó Barkóczi András; Európa, Bp., 1987
Shame (1983)	Szégyen; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1989
The Jaguar Smile: A Nicaraguan Journey (1987)
The Satanic Verses (1989)	Sátáni versek; Konzorcium, Bp., 2004 A sátáni versek; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2014
Haroun and the Sea of Stories (1990)	Hárún és a mesék tengere; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1992
Imaginary Homelands: Essays and Criticism 1981–1991 (1992)
East, West (1994)	Kelet, Nyugat; ford. Falvay Mihály, Greskovits Endre; Európa, Bp., 1996
The Moor's Last Sigh (1995)	A mór utolsó sóhaja; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1997
The Ground Beneath Her Feet (1999)	Talpa alatt a föld; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1999
Fury (2001)	Fúriadüh; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2003 (Ulpius klasszikusok)
Step Across This Line: Collected Nonfiction 1992–2002 (2002)
The East is Blue (2004)
Shalimar the Clown (2005)	Sálímár bohóc; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2007
The Enchantress of Florence (2008)	A firenzei varázslónő; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2008
Luka and the Fire of Life (2010)	Luka és az élet tüze; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2013
Joseph Anton (2012)	Joseph Anton. Memoár; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2012
Two Years Eight Months and Twenty-Eight Nights 2015	Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2015
The Golden House (2017)	A Golden-ház; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2018
Quichotte (2019)	Quichotte; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2020
Victory City (2023)	Diadalváros; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2024
Knife: Meditations After an Attempted Murder (2024)	Kés. Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2024

Filmek

2007 – Then She Found Me (Amikor minden változik): színész
2001 – Bridget Jones naplója: vendégszereplő
1992 – Peter's Friends (Szilveszteri durranások): archív felvételen

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d British Council
↑ ^a ^b ^c ^d Encyclopaedia Britannica
↑ NYT, 1989.03.01.
↑ NYT, 1991.07.13.
↑ Guardian, 2016.10.19.
↑ Hürriyet, 2008-07-02
↑ NYT, 1989.05.23.
↑ ^a ^b ^c ^d Levették a lélegeztetőgépről, és újra tud beszélni Salman Rushdie (magyar nyelven). telex, 2022. augusztus 14. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
↑ Lélegeztetőgépen tartják a nyakon szúrt Salman Rushdie-t (magyar nyelven). telex, 2022. augusztus 12. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
↑ Virág, Varga Csenge: A szemét is elveszítheti a megkéselt író, lélegeztetőgépen van (magyar nyelven). index.hu, 2022. augusztus 13. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
↑ Andrew Wylie, ‘The Jackal’ of books: ‘Amazon is like ISIS; it takes no prisoners’ (El País; hozzáférés: 2022. október 23.)
↑ Fél szemére megvakult és nem tudja használni az egyik kezét az augusztusban megkéselt Salman Rushdie (telex.hu; hozzáférés: 2022. október 23.)
↑ Salman Rushdie támadójának vádalkut ajánlottak Index, 2024. július 7.
↑ Így látta saját megkéselését Rushdie 24.hu, 2024. november 2.

Források

↑ British Council: Salman Rushdie. British Council. (Hozzáférés: 2016. október 17.)
↑ Encyclopaedia Britannica: Sir Salman Rushdie, Encyclopaedia Britannica. Encyclopaedia Britannica Inc.. Hozzáférés ideje: 2016. október 17.
↑ NYT, 1989.03.01.: 2 Bookstores in Berkeley Are Firebombed; Rushdie Tie Is Explored. The New York Times, 1989. március 1. (Hozzáférés: 2016. október 19.)
↑ NYT, 1991.07.13.: Steven R. Weisman: Japanese Translator of Rushdie Book Found Slain. The New York Times, 1991. július 13. (Hozzáférés: 2016. október 19.)
↑ Guardian, 2016.10.19.: Benedicte Page: Norwegian publishers offer reward to solve William Nygaard case. The Guardian, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2016. október 19.)
↑ Hürriyet, 2008-07-02: Turkey commemorates 15th anniversary of Sivas massacre. Hürriyet, 2008. július 2. (Hozzáférés: 2016. október 18.)
↑ NYT, 1989.05.23.: Craig R. Whitney: Cat Stevens Gives Support To Call for Death of Rushdie. The New York Times, 1989. május 23. (Hozzáférés: 2016. október 19.)

További információk

Regénykritikák és írásainak részletei a terebess.hu-n
New York Times special feature on Rushdie, 1999
A good collection of links plus short descriptions of his novels
The Rushdie death threat affair Archiválva 2009. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Rushdie timeline
Györke Ágnes: Rushdie posztmodern nemzetei: Az éjfél gyermekei, a Szégyen és a Sátáni versek; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2012 (Orbis litterarum)
Sándor Bea: "Privilégium és átok". Salman Rushdie, Angela Carter és a kultúrakritika; Anonymus, Bp., 2009 (Belépő)

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[British_Council_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] British Council

[Encyclopaedia_Britannica_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Encyclopaedia Britannica

[NYT,_1989.03.01._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] NYT, 1989.03.01.

[NYT,_1991.07.13._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] NYT, 1991.07.13.

[Guardian,_2016.10.19._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Guardian, 2016.10.19.

[Hürriyet,_2008-07-02_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Hürriyet, 2008-07-02

[NYT,_1989.05.23._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] NYT, 1989.05.23.

[TELEX-8] Levették a lélegeztetőgépről, és újra tud beszélni Salman Rushdie (magyar nyelven). telex, 2022. augusztus 14. (Hozzáférés: 2024. március 31.)

[9] Lélegeztetőgépen tartják a nyakon szúrt Salman Rushdie-t (magyar nyelven). telex, 2022. augusztus 12. (Hozzáférés: 2024. március 31.)

[10] Virág, Varga Csenge: A szemét is elveszítheti a megkéselt író, lélegeztetőgépen van (magyar nyelven). index.hu, 2022. augusztus 13. (Hozzáférés: 2024. március 31.)

[11] Andrew Wylie, ‘The Jackal’ of books: ‘Amazon is like ISIS; it takes no prisoners’ (El País; hozzáférés: 2022. október 23.)

[12] Fél szemére megvakult és nem tudja használni az egyik kezét az augusztusban megkéselt Salman Rushdie (telex.hu; hozzáférés: 2022. október 23.)

[13] Salman Rushdie támadójának vádalkut ajánlottak Index, 2024. július 7.

[14] Így látta saját megkéselését Rushdie 24.hu, 2024. november 2.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

Salman Rushdie

2006 októberében
Élete
Született	1947. június 19. (77 éves) Bombay, Brit India
Nemzetiség	brit
Szülei	Anis Ahmed Rushdie
Házastársa	Marianne Wiggins (1988–1993) Padma Lakshmi (2004–2007) Elizabeth West (1997–2004, 3) Clarissa Luard (1976–1987, 1) Rachel Eliza Griffiths (2021. szeptember – )
Gyermekei	Zafar Rushdie Milan Rushdie
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	mágikus realizmus
Első műve	Grímusz (1975)
Fontosabb művei	A sátáni versek (1989)
Kitüntetései	Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1993. február 19.) PEN Pinter Prize (2014) James Tait Black-emlékdíj (1981) Man Booker-díj (Midnight's Children, 1981) James Joyce Awards (2008) Kurt Tucholsky Prize (1992) Gold Medal of the Círculo de Bellas Artes (2015) Fellow of the Royal Society of Literature Mythopoeic Awards (Hárún és a Mesék Tengere, 1992) Costa Book Awards (Sátáni versek, 1988 Whitbread Awards, 1988) Costa Book Awards (The Moor's Last Sigh, 1995 Whitbread Awards, 1995) The British Book Awards (1996) Common Wealth Award of Distinguished Service (2010) St. Louis Literary Award (2009) Crossword Book Award (Shalimar the Clown, 2005) Hans Christian Andersen Literature Award (2014) National Arts Awards (2009) Golden PEN Award (2010) Aristeion Prize (1996) Norman Mailer Prize (2015) Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (1992) Emperor Has No Clothes Award (2018) Humanist of the Year (2019) honorary doctor of the University of Tromsø Honorary doctor of the University of Liège (1999. szeptember 24.) American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022) Carl Sandburg Literary Award (2009) Companion of Honour (2022. június 2.) Order of the Companions of Honour Knight Bachelor Művészetek és Irodalom Érdemrendje honorary doctorate from the University of Paris-VII (2003, 2001. október 10.)
Salman Rushdie weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salman Rushdie témájú médiaállományokat.