Salamon temploma

	Salamon temploma
Település	Jeruzsálem
Bezárás	i. e. 586. augusztus; i. e. 422;
	Hasznosítása
Felhasználási terület	destroyed religious building
	Elhelyezkedése
	Salamon temploma Pozíció Izrael térképén
	é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 07″31.777900°N 35.235300°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 07″31.777900°N 35.235300°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon temploma témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10. és i. e. 6. század között létezett. Leírása nagyrészt a Héber Biblia elbeszélésein alapul, amely alapján az építése Salamon király uralkodásának 4. évében, azaz Krisztus előtt 967-ben kezdődött és hét évig tartott,^[1] tehát Kr. e. 960-ban készült el. Kr. e. 587-ben II. Nabú-kudurri-uszur elpusztíttatta.^[2] Így összesen 373 évig állt fönn.^[3]

Az ókori zsidó építészet szimbólummá vált emléke. Építése az Ószövetség egyik legkiemelkedőbb eseménye, és a többi művészeti ágnak is fontos motívuma, a Frigyláda egykori őrzési helye.

Építése

Az építés előkészületei hatalmas méreteket öltöttek. Salamon munkásokat gyűjtött egész Izraelből; a munkások száma harmincezer embert tett ki, ezen kívül Salamon hatvanezer teherhordozója és nyolcvanezer kőfejtője is itt dolgozott. A király hatalmas kövek fejtését rendelte el, hogy faragott kockakövekből vessenek alapot. Így kezdett a türoszi Hirámmal a templom építéséhez Jeruzsálemben, amely Izrael fővárosa lett.

A feltüntetett számok történetekből származnak. Az ezen a területen dolgozó szakemberek kizártnak tartják, hogy ekkora embertömeg dolgozott volna a templomon.

A templom leírása

Salamon király által az Úrnak építtetett templom 64 könyök hosszú, 25 könyök széles és 38 könyök magas volt (29 m hosszú, 9,5 m széles, 14,5 m magas^[4]). Egyszerű formákból alkotott terekből állt, falai vastagok, cédrusfából készült falazat két részre osztotta, a szent helyre és a szentek szentjére. A templomhoz udvar, csarnok és számos melléképítmény is kapcsolódott. Közelében épültek Salamon palotái is.

Belseje

A templombelsőt teljes egészében fából készült burkolat fedte, hogy a falat alkotó köveket nem is lehetett látni. A padlózat ciprusból készült, a mennyezetet cédrusgerendák és deszkák alkották. A födém- és padlódeszkákat is kerubokkal, palmettákkal, virágfüzérekkel díszítették. Cédrusfából készült közfal osztotta két részre, a szent helyre és a szentek szentjére.

Szent hely

A szent hely volt a naponkénti bűnelrendezés helye. A bejárattól balra menóra állt, jobbra a kenyerek asztala. A szentek szentjétől kárpit is elválasztotta, ez előtt állt az illatáldozati oltár.

Szentek szentje (Devir)

Itt őrizték a frigyládát (két kerub közt), ez volt az évenkénti egyszeri bűneltörlés helye. Ide a főpap egy évben egyszer bement, meghintette a frigyládát az oltáron bemutatott áldozat vérével, és elsuttogta Jahve nevét, melyet csak ezen alkalomkor, csak ő mondhatott ki.

Csarnok, oldalépítmények

A templom előrészén nyílt, előtte két hatalmas, 18 sing magas ércoszlop állt, Jákín és Bóaz oszlopai (1Kir 7,15-22). A templomot déli, nyugati és északi felén kétemeletes oldalépítmények vették körül, ahol templomi kellékeket tartottak.

Az udvarok

Két udvara volt, a belső udvart papok udvarának nevezték, ezt alacsony kőfal vette körül. Itt állt középen az égőáldozati oltár, amelyre nyolc lépcső vezetett fel. Az oltár és a csarnok között némileg délre vízmedence is volt. A külső udvar volt a nép udvara, innen templomszolgálati lakások és tárházak nyíltak. Ez volt a gyülekezőhely, a nép számára a húst itt főzték ki.

A templom előtti oszlopcsarnok 20 könyök hosszú volt a templom szélességének irányában és 10 könyök széles előre. A szentélyt arra a célra jelölték ki, hogy oda helyezzék a frigyládát. A szentély kocka alakú belseje 20 könyök magas volt. Benn a szentélyben két kerub vadolajfából, 10 könyök magasak. A kerub egyik szárnya 5 könyöknyi volt, és 5 könyöknyi volt a másik szárnya is, így szárnyai egyik végétől a másikig 10 könyöknyit tett ki. Mindkét kerub egyforma nagy volt és egyforma alakú is, szárnyaik összeértek. (Királyok első könyve, 6,23) A Szentek Szentje tehát tökéletes kockalakot mutat; az akácfa oltár feltehetőleg 5 könyök hosszú, 5 könyök széles négyzet. (A Kivonulás könyve 27,1)

A Templomban főpap, papok és leviták teljesítettek szolgálatot. Ők irányították a kultuszt, ők mutatták be a nép nevében a mózesi törvény által előírt áldozatokat. A pogány szentélyekkel ellentétben itt nem volt szobor, mert az igazhitű zsidók viszolyogtak minden olyan próbálkozástól, mely az egy és igaz Isten ábrázolására irányult. Salamon halála után a hanyatlás időszaka következett.

Szimbolikája

A templom és a benne található tárgyak a kozmosz pontos szerkezetét hívatottak visszatükrözni. Philon szerint, az illatok oltára jelképezi a kegyelem gesztusát, dicsőítendő az egek Istenének tökéletes jóságát. A gyertyatartó hét ága a hét bolygót jelzi; az Asztal a bűnbocsánatot, amely a földi életben beteljesül. Az Asztalon tizenkét ostya szimbolizálja a hónapokat, ezek a felajánlás ostyái (az isteni arcok ostyái). A frigyláda a kerubok szárnya alatt található; a szellemit szimbolizálja. A templom alapkövének kozmikus ereje van; Béthel kövével azonosítják, ahonnan Jákob a nyitott eget láthatta. (Genezis, 35,9) Ez a kő világközpont, olyan pont, ahol a földi és égi találkozik. Ezékiel víziójában (40, 42) beszámol az új templom méreteiről.

A Templom felépítésével megnőtt Jeruzsálem vallási jelentősége. A város vallási téren is vitathatatlan központtá vált: Isten eljövendő királyságának szimbóluma lett. A környező népek vallási-kulturális elemeinek integrálása ebben az időben megnövekedett. Rengeteg jelképet, vallási gondolatot olvasztott magába a megindult templomi kultusz.

Kapcsolódó szócikkek

Jeruzsálemi templom

Jegyzetek

↑ 1Királyok 6,1.37k
↑ 2Királyok 25, 8-17; 2Krónikák 36,18k
↑ Keresztyén Bibliai Lexikon II. kötet 583. o. Kálvin János Kiadó Budapest, 1995. Szerkesztette: dr. Bartha Tibor)
↑ A Művészettörténet vázlatokban c. könyv szerint

Források

Jean Chevalier – Alain Gheerbrant: Dictionnaire Des Sybmoles (Paris: Seghers, 1973-1974.)
http://www.templemount.org/solomon.html
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Judaism/The_Temple.html
Bibliai kislexikon, Kossuth Könyvkiadó, 1984. Harmadik, részlegesen átdolgozott kiadás
Dr. A. Van Deursen: A Biblia világa képekben, Evangéliumi Iratmisszió, Bp, é.n.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon temploma témájú médiaállományokat.

Zsidóságportál
Ókorportál

[1] 1Királyok 6,1.37k

[2] 2Királyok 25, 8-17; 2Krónikák 36,18k

[3] Keresztyén Bibliai Lexikon II. kötet 583. o. Kálvin János Kiadó Budapest, 1995. Szerkesztette: dr. Bartha Tibor)

[4] A Művészettörténet vázlatokban c. könyv szerint

[1]

[2]

[3]

[4]

Salamon temploma

Település	Jeruzsálem
Bezárás	i. e. 586. augusztus i. e. 422
Hasznosítása
Felhasználási terület	destroyed religious building
Elhelyezkedése
Salamon temploma Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 07″31.7779, 35.235331.777900°N 35.235300°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 07″31.7779, 35.235331.777900°N 35.235300°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon temploma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség