Sárosrőcse
Sárosrőcse (Blatné Revištia) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Szobránci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1244 | ||
Polgármester | Gabriel Seman | ||
Irányítószám | 072 43 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | SO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 220 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 107 m | ||
Terület | 5,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 44′ 04″, k. h. 22° 04′ 45″48.734480°N 22.079229°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 04″, k. h. 22° 04′ 45″48.734480°N 22.079229°E | |||
Sárosrőcse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosrőcse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sárosrőcse (1899-ig Sáros-Reviscse, szlovákul: Blatné Revištia) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 8 km-re nyugatra, a Feketevíz bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1244-ben említik először.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „REVISTYE. Sáros, és Felső Revistye. Két tót falu Ungvár Várm., földes Urai több Uraságok; fekszenek Tibéhez nem meszsze, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Reviscse, (Alsó vagy Sáros), orosz-tót-magyar falu, Ungh vármegyében, ut. p. Szobránczhoz nyugotra 1 1/2 órányira: 100 romai, 186 gör. kath., 87 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. – Sok nád és széna. Gazdag határ. F. u. gr. Waldstein s mások.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 479, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 213 lakosa volt.
2011-ben 217 lakosából 214 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.