Paul Troger
| Paul Troger | |
 | |
| Önarcképe 1628-ból | |
| Született | 1698. október 30.[1][2][3][4][5] Monguelfo-Tesido |
| Elhunyt | 1762. július 20. (63 évesen)[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Troger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paul Troger (Welsberg, 1698. október 30. – Bécs, 1762. szeptember 2.) osztrák rokokó festő. Művei nagy számánál és a legnehezebb művészeti feladatokat bámulatos könnyedséggel megoldó virtuozitásánál fogva Franz Anton Maulbertsch és Kremser Schmidt mellett az osztrák barokk-festészet legkimagaslóbb alakja.
Életpályája
[szerkesztés]Welsbergben (ma Monguelfo-Tesido) született. Kezdetben egy Guiseppe Alberti nevű festőnél tanult, majd Firmian gróf támogatásával Bolognába, Milánóba, Rómába került, ahol mesterei, Crespi, Solimena, Oonca, Maniago révén a bolognai festészet tradícióihoz csatlakozott. Később Velencében Piazzettánál tanult és főleg Tiepolo fiatalkori művei gyakoroltak rá nagy befolyást. 1726-ban Bécsben telepedett le, ahol nagy tekintélynek örvendett. 1751-től a festészet professzora volt a bécsi képzőművészeti akadémián, amelynek 1754 és 1757 között a rektora volt.
Művei
[szerkesztés]Nagyszámú oltárképei (Bécs, Schönbrunn, Melk, Seitenstetten, Zell stb.) mellett nyomon követték egymást a nagy művek, így 1728. a salzburgi Kajetán-templom kupolafestménye, 1731. a bécsi Mariahilferkirche mennyezetképei (ma erősen átfestve), 1731—32. a melki kolostor könyvtár- és márványtermének freskói, 1732. az altenburgi templom és kolostor lépcsőházának és márványtermének freskói, 1737. a röhrenbachi sírkápolna, 1738. a gerasi kolostor éttermének mennyezetképei, 1739. a göttweigi kolostor lépcsőházának freskói, 1742. az altenburgi kolostor könyvtártermének, 1745. a melki kolostor ú.n. deákkápolnájának freskói. Az 1748—50. évekre esnek az átalakított brixeni székesegyház mennyezetképei, Troger legnagyszerűbb műveinek egyike.
Kiemelkedő műve továbbá a Krisztus az olajfák hegyén[9] (Bécs, Österreichische Galerie Belvedere), 1750 körül.
Troger színkezelésének kitűnő példái a dreieicheni búcsújáróhely templomának 1750-ben festett freskói,amelyek egyéb tekintetben is Troger legérettebb és dekoráció szempontjából legtökéletesebb művei.[10]
Művei Magyarországon
[szerkesztés]Troger Magyarországon is dolgozott.
- Szent Ferenc a barlangban (Brassó)
- az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom képei és freskói (Pozsony) (1742)
- a Loyolai Szent Ignác bencés templom (Győr) freskói (1744)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Troger, Paul (BLKÖ)
- ↑ Research Library in Olomouc: REGO (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ az olomuci városi könyvtár regionális adatbázisa (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ németül Christus am Ölberg
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 549. old.
Források
[szerkesztés]- Művészeti Lexikon 2. L-Z, Budapest, 1935, 548–549. old.
További információk
[szerkesztés]- Győr
- AEIOU
- Pigler Andor: A győri Szt. Ignác-templom és mennyezetképei (Budapest, 1923).
