Ugrás a tartalomhoz

Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pápai Református Gimnázium szócikkből átirányítva)
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

Alapítva1531
HelyMagyarország, Pápa
Típus
OM-azonosító037178
Elhelyezkedése
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Veszprém vármegye)
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma
Pozíció Veszprém vármegye térképén
é. sz. 47° 19′ 40″, k. h. 17° 28′ 10″47.327841°N 17.469473°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 40″, k. h. 17° 28′ 10″47.327841°N 17.469473°E
Térkép
A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápai Református Kollégium Gimnáziuma témájú médiaállományokat.

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma vagy közkeletű nevén a Refi egy négy, illetve hatosztályos középiskola Pápán, a Március 15. tér 9. szám alatt, ami a Pápai Református Kollégium keretein belül működik. Igazgatója 2007-től 2010-ig Kovács Dániel, utána 2012-ig Kovács Péter vette át a vezetést megbizott igazgatóként, utána Gránásiné Bácsi Tünde vette át az intézmény vezetését. A 2018-as tanévtől kezdődően Baráth Julianna az intézmény igazgatója, aki a 2022/2023-as tanév végével nyugdíjba ment. Az igazgatói feladatokat Ferenczi Alpár igazgatóhelyettes vette át. A tanulók száma 340 körül mozog, közülük kb. 180 lakik internátusban.[1]

A gimnázium feladatának tekinti, hogy tanulóit keresztény szellemben, Isten és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ez fogalmazódik meg az iskola egykori diákjának, Jókai Mórnak tulajdonított jelmondatban: „Istennek, hazának, tudománynak”.

Története

[szerkesztés]
Fő szócikk: A Pápai Református Kollégium története. Ez a szakasz csak az újraindulás utáni időszakot tárgyalja.

Majd négy évtizednyi hallgatás után, hosszas szervezőmunkát követően a gimnázium 1991. szeptember 1-jén kezdhette meg 460. tanévét (ekkor még csak négyosztályos gimnáziumként, három párhuzamos osztállyal). Pápán tartották a magyarországi református középiskolák országos tanévnyitóját, amin Antall József miniszterelnök mondott ünnepi beszédet.

A Bujáky Miklós igazgató vezette iskola kezdetben csak régi épületének néhány tantermét kapta vissza a keleti szárnyban, évekig egy épületben működött a Petőfi Sándor Gimnáziummal. A teljes épület 1994-re került vissza az egyház tulajdonába, ekkor írták fel újra a homlokzatra az 1952-ben, az államosításkor levert „Istennek, hazának, tudománynak” jelmondatot. A Petőfi Gimnázium, aminek akkorra elkészült az új épülete, a teljes bútorzatot és felszerelést magával vitte, így a Református Gimnázium egy elhanyagolt, üres épületet vehetett át. A gyülekezet és az öregdiákok, külföldi (elsősorban holland, német, svájci, skót) egyházak anyagi segítségével, nyugati testvériskolák tárgyi adományaiból azonban sikerült berendezni az üres termeket. Az épület helyreállításában és korszerűsítésében a tanári kar és a diákok is részt vettek, például a gázvezetéket is ők fektették végig az utcán és a téren, tanárok légkalapácsozták az aszfaltot és diákok ásták a gödröt.[2]

1994-ben az iskola vezetését dr. Kálmán Attila volt államtitkár vette át, Bujáky Miklós a gazdasági igazgató feladatait vállalta. Felépült 18 tanárlakás, felújították és kibővítették az internátusokat.[3] A hatosztályos tagozat 1998-ban indult. 2005-ben dr. Korsós Bálint követte Kálmán Attilát az igazgatói székben, ő pedig azóta a gimnázium tatai kihelyezett tagozatát vezeti.

Az iskola élete

[szerkesztés]

A gimnáziumba egy írásbeli és szóbeli felvételi vizsga, helyesebben képességvizsgálat során lehet bekerülni. A tanulók különböző felekezetekhez tartoznak, bár legtöbben természetesen a reformátusok vannak. Tandíj nincs, a diákotthoni elhelyezés ingyenes. Az iskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol keleti és nyugati testvérintézményeivel.[4]

A hetedik és nyolcadik osztály általános tantervű, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamok egy humán, egy reál és egy általános tantervű osztályra oszlanak. A tanterv kiemelt hangsúlyt fektet az idegen nyelvek oktatására (angol, német, francia, szakkörön más modern nyelvek is, valamint a latin). A tanulók lehetőséget kapnak tudományos, zenei és képzőművészeti készségeik kibontakoztatására, a kollégium ősi jelmondatának szellemében: „Szabadon tenyészik”, és újra működik az évszázados múltú önképzőkör.

A hosszas kollégiumi együttélés, valamint az iskola sokszínű programjai, foglalkozásai hivatottak erősíteni a közösségi szellemet. Emellett a gimnázium kifejezetten vallásos nevelést nyújt diákjainak. A hittan és egyháztörténet kötelező tantárgy, természetesen kinek-kinek felekezete szerint. A tanítás megkezdése előtt a diákok minden reggel néhány perces áhítaton vesznek részt. Karácsony előtt adventi estéket, évente 3x pedig ún. kollégiumi vasárnapokat tartanak, amelyeken a tanulók rövid műsort adnak elő a városi templomban tartott istentiszteleten.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának pedagógiai programja[halott link]
  2. A Pápai Református Kollégium Évkönyve 1991-1995, Pápa 1995, 49. oldal
  3. A gimnázium honlapja: A régi, illetve új intézmény rövid története
  4. Az ősi kollégiumok. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 8.)
  5. A gimnázium honlapja: A kollégium vasárnap

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Borsos István: Kollégiumi történetek. Rajzok és elbeszélések a diákéletből; Főiskolai Ny., Pápa, 1910
  • Sándor Pál: Négyszáz év. Dramatizált képek. A Pápai Református Kollégium jubileumára; Pápai Református Kollégium, Pápa, 1931
  • A pápai Kollégium története; szöveg Rúzsás Lajos et al.; Tankönyvkiadó Bp., 1981
  • Pápai Öregdiákok Baráti Köre; bev. Bodolay Géza; Hazafias Népfront, Bp., 1985
  • Csizmadia Károly: Pápai kollégiumi történetek; Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa, 1989
  • Bajkó Mátyás: A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között. Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Pozsonyban, Eperjesen; magánkiadás, Debrecen, 1992
  • A Pápai Református Kollégium mai (negyedik) főépülete századik évfordulója (1895–1995) alkalmából rendezett "Egyházi iskolák és magyar társadalom a XXI. század küszöbén" című tudományos ülésszak előadásai, valamint "Fejezetek a Pápai Református Kollégium történetéből" című kiállítás megnyitóbeszéde; szerk. Kálmán Attila; Dunántúli Református Egyházkerület–Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei–Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa, 1996 (Pápai református kollégiumi füzetek)
  • A Pápai Református Kollégiumhoz kötődő természettudományos és műszaki pályaképekből; szerk. Kálmán Attila; Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa, 2005 (Pápai református kollégiumi füzetek)
  • A Pápai Református Kollégium diákjai, 1585–1861; szerk. Köblös József; Pápai Református Gyűjtemény, Pápa, 2006 (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések) + CD
  • Protestáns kollégiumok és művelődés az újkori Magyarországon. Történeti konferencia a Pápai Református Kollégium 475. évfordulója tiszteletére. 2006. november 16.; Dunántúli Református Egyházkerület, Pápa, 2007
  • László András: Diákélet Pápán. Lábjegyzet a történelemhez című könyv 6. fejezete; ford. Huszár Ágnes; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2009 (Jókai füzetek)