Ugrás a tartalomhoz

Okirat a magyar jogban

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Okirat szócikkből átirányítva)

Az okirat az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja.

Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

A közokirat olyan dokumentum, amit hatáskörében eljárva bíróság, közjegyző vagy más hatóság állított ki. Minden egyéb okmány magánokiratnak minősül. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez a jogszabályban meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő okirat eredeti példánya vagy bíróság (közjegyző) által hitelesített másolata szükséges.

Fajtái

[szerkesztés]
Az okirat – kiállítója szerint – lehet közokirat vagy magánokirat.
Az okirat bizonyító ereje szerint lehet teljes bizonyító erejű vagy egyszerű.

Egyszerű magánokirat

[szerkesztés]
A magánokirat egyszerű magánokiratnak minősül, ha nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek. Az egyszerű magánokirat bizonyítékként való kezelésében az okiratban foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik.

Teljes bizonyító erejű magánokirat

[szerkesztés]
Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha
  1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
  2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (az aláírás mellett a tanúk olvasható nevét és lakcímét is fel kell tüntetni)
  3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van
  4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták.
  5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
  6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és – az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig – nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát.

Közokirat

[szerkesztés]
Bíróság, közjegyző (közjegyzői okirat) vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat. (Például személyi igazolvány) A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták közül egyedül a közokirat számít feltétlenül és teljes mértékben bizonyítéknak a benne foglaltakra nézve.

Példák közokiratokra

[szerkesztés]
  1. gépjármű-vezetői engedély
  2. hatósági bizonyítvány (pl. anyakönyvi kivonat)
  3. hatósági igazolvány (pl. útlevél)

Az irat a közigazgatási hatósági eljárásban

[szerkesztés]
A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény 52. §-a az iratokról szól és megemlíti a közokiratokat is.
  • A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet.
  • A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
  • A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.

Büntetőjogi védelem

[szerkesztés]
A közbizalom elleni bűncselekmények alá a magyar Btk. különös része szerint azon bűncselekmények tartoznak, amelyek – többek között – az okiratok valódiságába vetett bizalmat sértik. E csoportba tartozó bűncselekmények:

Források

[szerkesztés]
  • a magyar Polgári Törvénykönyv
  • a magyar Büntető Törvénykönyv
  • 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról