Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium (Bartók Béla Konzervatórium)
Alapítva	1840
Névadó	Bartók Béla
Hely	Magyarország, Budapest
Korábbi nevei	1840 Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolája 1867 Nemzeti Zenede 1927 Nemzeti Zene Egyesület 1948 Állami Konzervatórium 1966 Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 1990 Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
Típus	konzervatórium gimnázium középiskola zeneiskola
Igazgató	Dr. Benkő Szabolcs (2012-től)
OM-azonosító	035301
Tagság	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
Elérhetőség
Postacím	Nagymező utca 1. 1065 Budapest
Elhelyezkedése
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 44″47.502449, 19.062278
A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium témájú médiaállományokat.

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ami a hivatalos nevében is szerepel. Budapesten található, a Nagymező utca 1. szám alatt, közel a Zeneakadémiához. Alapításának története a reformkorba nyúlik vissza.

Története

1840-ben Mátray Gábor igazgatásával megalakult a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma 75 volt. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt Ferenc, aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára, és báró Sina Simon bőkezű adakozó. 10 évvel később már 200 növendéke volt, és a korábbi ének-, zeneszerzés- és kórusszakok mellett megalakult a zongora-, hegedű-, gordonka-, fuvola- és klarinéttanszak is.

1867-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelték az intézményt, amely a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona volt. Ekkoriban hangzottak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: „…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…”

Rövid időre – 1920–27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, majd ismét mint egyesületi szervezet alakult újjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagy tekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György.

1941-től Kresz Géza hegedűművész állt az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat.

Lásd még: A Nemzeti Zenede oktatói (kategórialap)

A második világháború után Állami Zenei Gimnázium néven működött, a Semmelweis utcában. Dr. Klenka János volt az igazgató, akit Szelényi István követett. Az 1947/48-as tanévben itt érettségizett pl. Házy Erzsébet, Kulka János karmester, az 1948/49 tanévben pedig Moldován Stefánia, Kocsis Albert, Szász József, Ungár Tamás, Sebestyén János, Ádám Vera (Halász Ferenc hegedűművésznek, a gimnázium igazgatójának a felesége).

1948-ban állami rendelettel felszámolták a Nemzeti Zenede Egyesületet, és az iskola Állami Konzervatórium néven működött tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. 1949-ben a Nagymező utca 1. szám alatt lévő épületben a budapesti Állami Zenekonzervatórium II. emeletét a „Zenei Gimnázium” foglalta el, egyidejűleg a Zenekonzervatórium a Semmelweis utca 21.-ből (amit később lebontottak) a 12.-be költözött át (ami ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyik épülete). 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látta el. Ekkor Sándor Frigyes volt az igazgató, akit 1958-ban Fasang Árpád követett.

1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolták. Az iskola ekkor vette fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nevet. 1973-tól Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolája lett.

1990-ben – ekkor már Szabó Tibor karnagy volt az igazgató – a közismeret keretein belül újraindult a gimnáziumi oktatás. 2017-ig az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája volt. Jelenleg (2016) több mint 400 hallgatója van 23 tanszakon. 2012 szeptembere óta az intézmény élén dr. Benkő Szabolcs igazgató áll.

Galéria

• 
  A korábbi Nemzeti Zenede műemléképülete a Semmelweis utca 12. szám alatt
• 
  A Bartók Béla Konzervatórium ma a terézvárosi Szent Teréz-plébániatemplom mellett található (balra)
• 
  A Bartók Béla Konzervatórium

A középiskola híres tanítványai

• Hegyi Gábor barokk trombitaművész.
• László Attila, Liszt Ferenc-díjas jazzgitáros és zeneszerző, a Magyar Jazz Szövetség egykori elnöke, a modern magyar jazz kiemelkedő képviselője, érdemes művész.
• Szarvas Klári

Források

• Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája honlapja Archiválva 2007. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben konzi.hu
• Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium (Budapest). Fidelio Online, 2007. március 26. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
• Devich Márton (2000. április). „Orgonaünnep szoboravatással (A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium kettős jubileuma)”. Muzsika 43 (4), 18. o. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)  (A korábbi weboldal. [2007. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva].)
• A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Alapító okirata. konzi.freeweb.hu, 2007. március 26. [2005. szeptember 10-i dátummal az [p4.htm eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
• Dr. Borszéki György közlése, aki tanulója volt a gimnáziumnak 1946-tól 1949-ig.
• Az 1948/49 év VIII. oszt. tanulói tabló

További információk

• A Nemzeti Zenede, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár
• Maria Hornyak: Ferenc Brunszvik, ein Freund von Beethoven, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 32, Fasc. 1/4 (1990), 225–233. o. doi:10.2307/902256
• Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Zenetudós > Zeneszerzők > Liszt Ferenc
• Kesztler Lőrinc, Dr.: A Nemzeti Zenede alapításának 125. évfordulójára, Parlando 1965. Nr. 4. 1-12. o.
• Pintér, Mária: A Nemzeti Zenede Története I. Parlando, 1978. December. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
• Pintér, Mária: A Nemzeti Zenede Története II. Parlando, 1979. Január. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
• Körber, Tivadar: A Nemzeti Zenede évfordulója pp. 41-42. Parlando, 1990. Július - Szeptember. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
• A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság IV. tudományos konferenciája: XX. századi magyar zene- és intézménytörténet
• Somogyi-könyvtár, Szeged, Válogatás a kiállított könyvekből
• A Nemzeti Zenede. Műemlékem.hu