Kritikus fajelmélet
A kritikus fajelmélet (vagy kritikai fajelmélet, angolul critical race theory, rövidítve CRT) az Egyesült Államokban kialakult elmélet és mozgalom: a társadalmi és polgárjogi kutatók és aktivisták által végzett, tudományágakon átívelő vizsgálata egyrészről a jogszabályok, a társadalmi és politikai mozgalmak és a média, másrészről a faj és a nemzetiség társadalmi felfogása egymásra hatásának. Céljai közé tartozik a rasszizmus és a faji igazságosság minden fősodorbeli és alternatív nézetének megkérdőjelezése, beleértve a konzervatív, a liberális és a progresszív nézeteket is. Az elnevezésben szereplő kritikus vagy kritikai szó a kritikus gondolkodásra, a kritikai elméletre és a tudományos kritikára utal, nem pedig emberek kritizálására vagy hibáztatására;[1][2] míg a faj szó az emberi népekre, nemzetiségekre, (nagy)rasszokra vonatkozik, és nem a biológiai értelemben vett fajfogalomra. A kritikus fajelmélet szintén elkülönítendő a XX. század első felében kialakult árja fajelmélettől.
A kritikus fajelméletet a szociológiában is használják a társadalmi, politikai és jogi struktúrák és a hatalomelosztás magyarázatára egy olyan "lencsén" keresztül, amely a faj fogalmára és a rasszizmus tapasztalataira összpontosít.[3][4] A CRT fogalmi keretrendszere például a faji előítéletek megnyilvánulásait vizsgálja a jogszabályokban és a jogi intézményekben, mint például a bebörtönzések rendkívül eltérő arányát az Egyesült Államok különféle nemzetiségei esetén.[5] A CRT egyik kulcsfontosságú fogalma az interszekcionalitás – vagyis annak módja, ahogyan az egyenlőtlenség és az identitás különböző formáit a faj, az osztály, a nem és a fogyatékosság összekapcsolódása befolyásolja.[6] A CRT képviselői a fajra mint biológiai alap nélküli társadalmi konstrukcióra tekintenek.[7][8] A kritikus fajelmélet egyik alapelve, hogy a rasszizmus és a faji egyenlőtlenségek összetett, változó és gyakran finom társadalmi és intézményi dinamikák eredménye, nem pedig az egyének explicit és szándékos előítéleteié.[8][1][9] A kritikus fajelmélet képviselői azzal érvelnek, hogy a faj társadalmi és jogi konstrukciója a fehérek érdekeit[7][10] a színesbőrűek rovására szolgálja,[11][12] és hogy az amerikai jog "semlegesnek" tekintett liberális felfogása jelentős szerepet játszik a fajilag igazságtalan társadalmi rend fenntartásában,[13] ahol a formálisan színvak törvények továbbra is faji megkülönböztetéssel járnak.[14]
A kritikus fajelmélet az Egyesült Államokban a polgárjogok utáni korszakban kezdődött, amikor az 1960-as évek mérföldkőnek számító polgárjogi törvényeit felszámolták, és az iskolák újra szegregálódtak.[15][16] Mivel a faji egyenlőtlenségek még a polgárjogi törvények elfogadása után is fennmaradtak, a kritikus fajelmélet tudósai az 1970-es és 1980-as években elkezdték átdolgozni és kibővíteni az osztály, a gazdasági struktúra és a jog fogalmának kritikai jogtudományi (angolul critical legal studies, rövidítve CLS) elméleteit,[17] hogy megvizsgálják az amerikai jog szerepét a rasszizmus fenntartásában.[18] A kritikus fajelmélet mint a kritikai elméleten alapuló elemzési rendszer[19] az 1970-es évek közepén több amerikai jogtudós – többek között Derrick Bell, Alan Freeman, Kimberlé Crenshaw, Richard Delgado, Cheryl Harris, Charles R. Lawrence III, Mari Matsuda és Patricia J. Williams – művéből indult útjára.[20] A kritikus fajelmélet olyan gondolkodók munkásságából merít, mint Antonio Gramsci, Sojourner Truth, Frederick Douglass és W. E. B. Du Bois, valamint az 1960-as és 1970-es évek Black Power, chicano és radikális feminista mozgalmaiból.[20]
A kritikus fajelméletet tudományos alapon kritizálók szerint a kritikus fajelmélet a bizonyítékok és az érvek helyett a történetmesélésen alapul, elutasítja az igazságot és az érdemeket, és ellenzi a liberalizmust.[15][21] 2020 óta a konzervatív amerikai törvényhozók igyekeznek tiltani vagy korlátozni a kritikus fajelmélet oktatását (a kritikus pedagógiával együtt) az általános és középiskolákban,[1][22] valamint a szövetségi intézményekben folyó hasonló képzéseket.[23] Az effajta tiltások mellett azzal érvelnek, hogy a kritikus fajelmélet hamis, Amerika-ellenes, a fehér embereket gazemberként kezeli, a radikális baloldaliságot támogatja, és indoktrinálja a gyerekeket.[15][24] A kritikus fajelmélet betiltását szorgalmazókat azzal vádolják, hogy félremagyarázzák a kritikus fajelmélet tanait és fontosságát, és az a céljuk, hogy elhallgattassák a rasszizmusról, egyenlőségről, társadalmi igazságosságról és a fajfogalom történetéről szóló vitákat.[25][26]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c „What is critical race theory, and why do Republicans want to ban it in schools?”, The Washington Post , 2021. május 29.
- ↑ Kahn, Chris. „Many Americans embrace falsehoods about critical race theory (Sok amerikai osztja a kritikus fajelmélettel kapcsolatos tévhiteket)”, Reuters, 2021. július 15. (Hozzáférés: 2022. január 22.) (angol nyelvű)
- ↑ (2019. április 16.) „New Directions in Critical Race Theory and Sociology: Racism, White Supremacy, and Resistance”. American Behavioral Scientist 63 (13), 1731–1740. o. DOI:10.1177/0002764219842623. ISSN 0002-7642.
- ↑ Conceptualizing a critical race theory in sociology, The Blackwell Companion to Social Inequalities (2005)
- ↑ Borter, Gabriella. „Explainer: What 'critical race theory' means and why it's igniting debate”, Reuters, 2021. szeptember 22. (Hozzáférés: 2022. január 22.) (angol nyelvű)
- ↑ Gillborn 2015, 278. o.
- ↑ a b Curry 2009a, 166. o.
- ↑ a b Critical Race Theory, SAGE Research Methods Foundations, Theoretical Foundations of Qualitative Research. SAGE Publications. DOI: 10.4135/9781526421036764633 (2020. november 27.). ISBN 978-1-5264-2103-6
- ↑ Bridges 2019.
- ↑ Ruparelia 2019, 77-89. o.
- ↑ (2013. március 1.) „Analyzing Poverty, Learning, and Teaching Through a Critical Race Theory Lens”. Review of Research in Education 37 (1), 1–53. o. DOI:10.3102/0091732X12459720. ISSN 1935-1038. JSTOR 24641956.
- ↑ Crenshaw 1991; Crenshaw 1989.
- ↑ Ansell 2008, 344–345. o.
- ↑ Crenshaw 2019, 52–84. o.
- ↑ a b c Critical race theory, Encyclopaedia Britannica (2021. szeptember 21.)
- ↑ Ansell 2008, pp. 344–345; Bridges 2019, p. 7; Crenshaw et al. 1995, p. xiii.
- ↑ Ansell 2008, p. 344; Cole 2007, pp. 112–113
- ↑ Bridges 2021, 2:06.
- ↑ Crenshaw et al. 1995, xxvii. o.
- ↑ a b Ansell 2008, 344. o.
- ↑ Cabrera 2018, p. 213.
- ↑ Wallace-Wells, Benjamin. How a Conservative Activist Invented the Conflict Over Critical Race Theory (2021. június 18.). OCLC 909782404
- ↑ Caroline Kelly: Trump bars 'propaganda' training sessions on race in latest overture to his base. CNN
- ↑ Duhaney, Patrina: Why does critical race theory make people so uncomfortable? (angol nyelven). The Conversation , 2022. március 8. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
- ↑ Bump, Philip. „Analysis | The Scholar Strategy: How 'critical race theory' alarms could convert racial anxiety into political energy”, The Washington Post , 2021. június 15.. [2021. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ Harris 2021.
Hivatkozások
[szerkesztés]- Ansell, Amy. Critical Race Theory, Encyclopedia of Race, Ethnicity, and Society, Volume 1. SAGE Publications, 344–346. o.. DOI: 10.4135/9781412963879.n138 (2008). ISBN 978-1-4129-2694-2
- Critical Race Theory: A Primer. St. Paul, Minn.: Foundation Press (2019. november 27.). ISBN 978-1-6832-8443-7. OCLC 1054004570
- Khiara M. Bridges Explains Critical Race Theory. International Association for Political Science Students. A jelenet helye a filmen: 15:43.
- (2018. november 27.) „Where is the Racial Theory in Critical Race Theory?: A constructive criticism of the Crits”. The Review of Higher Education 42 (1), 209–233. o. DOI:10.1353/rhe.2018.0038. ISSN 1090-7009.
- Cole, Mike. Marxism and Educational Theory: Origins and Issues. Taylor & Francis (2007). ISBN 978-0-203-39732-9
- (1989. november 27.) „Demarginalizing the intersection of race and sex: a black feminist critique of antidiscrimination doctrine, feminist theory and antiracist politics”. University of Chicago Legal Forum 1989 (1), 139–167. o. ISSN 0892-5593.
- (1991. július 1.) „Mapping the margins: Intersectionality, identity politics, and violence against women of color”. Stanford Law Review 43 (6), 1241–1299. o. DOI:10.2307/1229039. JSTOR 1229039. Reprinted in (Crenshaw et al. 1995, pp. 357–384).
- Critical Race Theory: The Key Writings that Formed the Movement. New York: The New Press (1995). ISBN 978-1-56584-271-7
- Crenshaw, Kimberlé Williams. Unmasking Colorblindness in the Law: Lessons from the Formation of Critical Race Theory, Seeing Race Again: Countering Colorblindness across the Disciplines. University of California Press, 52–84. o.. DOI: 10.1525/9780520972148-004 (2019. november 27.). ISBN 978-0-520-97214-8
- Critical Race Theory, Encyclopedia of Race and Crime. SAGE Publications, 166–169. o. (2024. november 27.). ISBN 978-1-4129-5085-5
- Gillborn, David (2015. november 27.). „Intersectionality, Critical Race Theory, and the Primacy of Racism: Race, Class, Gender, and Disability in Education”. Qualitative Inquiry 21 (3), 277–287. o. DOI:10.1177/1077800414557827. ISSN 1077-8004.
- Harris, Adam: The GOP's 'Critical Race Theory' Obsession. The Atlantic , 2021. május 7. [2021. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
- The Invisibility of Whiteness in the White Feminist Imagination, Shades of Whiteness. Leiden and Boston: Brill Publishers, 77–89. o.. DOI: 10.1163/9781848883833_008 [2016] (2019). ISBN 978-1-84888-383-3