Kereszt (jelkép)
A kereszt világszerte szimbólum, amelynek különösen vallási és kulturális jelentősége kiemelkedő.
Egyszerűsége miatt a környező világ formáiban minden kor embere fölismerte: keresztre emlékeztet a négy égtáj, a kiterjesztett szárnyú madár, a zászló, mérleg, kard, az úszó emberi test, hajó, árbóc, horgony, hárfa, eke stb. Ezáltal jelképezhet égitestet, szelet, vihart, fát, embert, állatot, eszközöket; lehet az áldás vagy átok jele.[1] A tau (Τ τ) a görög ábécé tizenkilencedik betűje, az óhéber ábécének pedig az utolsó betűje, a tau (mint kereszt) iratokat hitelesítő aláírásként is szerepelt; s az írásbeliség kialakulásával szintén a személy nevét, s ezzel magát a személyt helyettesítő írásjel lett.[2] Jézus korában a taut kétféleképpen írták: »+« vagy »X« alakban, így látható az 1. században készült palesztinai szarkofágokon is.[3]
Keresztény kereszt
[szerkesztés]A kereszt mint szimbólum, I. Constantinus római császár uralkodása (306–337) alatt keletkezett. (ld. lejjebb: történelem)
…miközben imádkozott, az Úr egy fénylő kereszt és egy felirat látomását küldte a császárnak, mely arra figyelmeztette őt, hogy ezen jel által győzedelmeskedni fog.
A 4. századtól a keresztények dicsőségének a jele, ma is a kereszténység legelterjedtebb jelképe.[5]
A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. Jézus a jeruzsálemi Golgotán, keresztre feszítve adta életét helyettesítő áldozatul. Feszületet helyeznek el a katolikus, ortodox és evangélikus templomok oltárán, vagy közvetlen közelében. Feszületet visznek a katolikus liturgia szerint a körmenet élén és a püspökök előtt. Kereszt van a katolikus és az ortodox templomok, valamint a legtöbb evangélikus templom tornyán is. Számos sírkő kereszt formájú.
Kritika
[szerkesztés]A Jehova Tanúi szerint Jézushoz a keresztnek semmi köze nem volt. Tammuz istennek a jele a kereszt. Sok keresztény vallás képekben mutatja be ezt a jelet, de a Jehova Tanúi nézetei szerint Jézust kínoszlopra feszítették.[6] A görög szó, a sztaurosz Archiválva 2021. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben van az Újszövetségben, amelyet keresztnek fordítanak és amely eszközt Jézus halálával kapcsolatban említik. A sztaurosz jelentései: sátorfa, cölöp, karó, rúd, pózna, gerenda.[7] Semmi nem utal arra, hogy két fadarabot tettek volna egymásra.[8]
A bűnözőket részben a crux simplex-en feszítették meg, ami egyszerű oszlopot jelent, de a római „†" alakú és a „T" alakú ún. tau-kereszt is kivégző és elrettentő eszköz volt.
Története
[szerkesztés]A legfontosabb kereszt formájú jelek mindegyike létezett már a kereszténység előtt is; szent szimbólumként szerepelt a különböző pogány népek között. A korai keresztények nem tartották a keresztet (vagy kínfát) – amelyen Jézus meghalt – értékes szimbólumnak, hanem sokkal inkább "átkozott fának", "a halál és szégyen eszközének".[9] Bizonyított, hogy az 1. századi őskeresztények el is utasították Jézus halálának ábrázolását.[10]
A mai keresztény kereszt az első századokban még ismeretlen volt mint keresztény jelkép.[11] A korai kereszténységben még a bárány és a halak voltak a leggyakoribb jelképek. A kereszt csak akkor kezdett keresztény szimbólummá válni, amikor az egyház elkezdett felvenni pogány vonásokat, vagy a pogányság elkezdett felvenni keresztény vonásokat. Amikor a pogányokat tömegesen megtérítették az egyházba, megengedték nekik, hogy továbbra is megtartsák pogány jeleik és szimbólumaik többségét, de azok új értelmet kaptak. Így vették át a kereszt latin (†) vagy a T formáját is, amely aztán Krisztus kereszthalálára mutatott rá.[12]
A kereszténységben csak a 4. századtól teljesedett ki a kereszt jelkép ikonográfiája, miután I. Theodosius római császár 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallássá tette a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet és eltörölte a keresztre-feszítéssel történő halálbüntetést. Ekkortól kezdték el ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is.[13]
431-től fogva kezdték el bevezetni a keresztet a templomokba és kápolnákba, míg a templomtornyokon csak 586 után kezdett megjelenni a kereszt.[12] A II. epheszoszi zsinat (449) után tették előírássá, hogy a magánotthonokban is legyen kereszt és a 6. században szentesítette a Római Egyház a jelképét.[12]
Az ókeresztény kor végén már számos bizonyítéka van a keresztnek Krisztussal való azonosítására, több esetben csillagok, s az evangélistákat jelképező négy szárnyas alak, a tetramorphosz (tetramorphos) veszi körül. Krisztus megfeszítésének jelenetét csak az 5-6. századtól ábrázolták, a rajzolt vagy festett kereszt azonban kezdettől fogva jelen volt.[13]
Györffy György István király és kora című monográfiájában részletesen ismertette egy obulus ikonográfiáját. Ezen az obuluson kirajzolódik a kettőskereszt, úgy, hogy a „+STEPHANVS REX és +REGIA CIVITAS” körbefutó felirat kezdetét és végét egy, az érme közepéből induló kettőskereszt választja el.[14]
A keresztet a gótika koráig csak ékkövekkel, vagy növényi motívumokkal díszítették, a test nem került fel rá. A gótika ábrázolta először a kereszten a megfeszített Krisztust. Ezután nevezték a korpusszal (testtel) ellátott keresztet feszületnek is.
Kereszt és feszület
[szerkesztés]A magyar szóhasználat megkülönbözteti a keresztet és a feszületet:
- a kereszt a korpusz (latin corpus = test) nélküli geometriai forma
- a feszület a megfeszített Krisztus testét is hordozó kereszt
Kereszttípusok
[szerkesztés]Kép | Elnevezés, névváltozatok | Alapforma | Eredet, jelentés |
---|---|---|---|
Sztaurogram[15] | Régi görög kéziratokban a görög sztaurosz (“kereszt”) főnév és a sztauroó (“keresztrefeszíteni”) ige megfelelő alakjai helyett általában rövidítés látható, amely a görög „tau” és „rhó” betűk kombinációja, és egy keresztet, sőt stilizáltan egy keresztre feszített embert formáz. | A görög Újszövetség 150-200 közötti másolatain sztaurogramok találhatók. A sztaurogram a Római Birodalom provinciáiban széles körben elterjedt, jellemző keresztény motívummá vált a krisztogrammal együtt, amelyet számos 4–5. századi emlék is bizonyít.[16][17] | |
Chí-Ró (Khí-Ró; Chi-Rho) kereszt | Krisztogram rövidebben kriszmon,[18][19] monogramos kereszt; X-forma előtt chí (X) és ró (P), a Krisztus név (ΧΡΙΣΤΟΣ) első két betűje. | Római hadi jelvény átalakított változata.[20] Szent Konstantin császár 312. október 28-án a Milvius-hídi csata előtt a napkorong fölött a kereszt jelét látta "Touto nika" (Ezzel győzz!) felirattal és álmában azt az utasítást kapta Krisztustól, hogy ilyen labarumot vitessen csapatai előtt. Látomásáról Konstantin esküvel tanúskodott Kaiszareiai Euszebiosznak. A konstantini labarumról korabeli érmék tanúskodnak. A labarum csúcsára a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves Krisztus-monogram, a bíborszínű bársony lobogóra a császár és két fia mellképe vagy a látomás felirata került. | |
Krisztus-monogram
Crux monogrammatica Nomina sacra[21] |
Kereszt Jézus Krisztus görög nevéből származtatott monogrammal. | Magát a monogramot kezdetben rövidítésként használták szövegösszefüggésben, olykor ragozott formában is. A 4. századtól Nagy Konstantin császár látomása alapján gyorsan népszerűvé vált. Fölkerült a labarumra, pajzsokra és pénzekre is. Sienai Szent Bernardin ferences rendi szerzetes és hitszónok Jézus Krisztus nevének monogramját (IHS) arany betűkkel egy kis pajzsra írta, majd prédikációi végén felmutatatta.[22] | |
Antalkereszt
Crux commissa Tau kereszt Latorkereszt Egyiptomi kereszt Szent Ferenc kereszt |
T alakú kereszt, melynek függőleges szára csak a vízszintes szárig terjed. | Remete Szent Antal ilyen formájú zarándokbotot használt, ezért egyes keleti egyházak apátjai és püspökei is T-alakúra formálták a pásztorbotjaikat. Az ókori Egyiptom egyik legfontosabb jelképe,[23] Ozirisz és Ízisz szimbólumát egyesítette, a Föld és az Ég egységét jelképezte. | |
Andráskereszt
Crux decussata Haránt kereszt Burgundi kereszt Átlós kereszt |
X formájú kereszt. | A hagyomány szerint Szent Andrást ilyen keresztre feszítették fel. Eredetileg 45 fokos szögben elforgatott görög kereszt. Ha természetes fatörzsekből van összerakva, burgundi keresztnek is nevezik. | |
Kettős kereszt
Crux gemina Érseki kereszt Apostoli kereszt Pátriárkakereszt |
Olyan kereszt, melynek függőleges szárát egy rövidebb és egy hosszabb vízszintes szár metszi | A felső vízszintes, rövidebb szár a INRI keresztfeliratot jelképezi, melyet Pilátus helyeztetett Krisztus feje fölé a keresztre. | |
Hármaskereszt
Tradicionális ferula Tradicionális pápai kereszt |
Kereszt, amelynek függőleges szárát három vízszintes szár metszi. | A hármasság a Szentháromságra utal. A pápa ma már nem használ hármaskeresztet, csupán művészi ábrázolásokon fordul elő. Egyedül a 19. században készült ilyen pápai kereszt előbb XVI. Gergely pápa, majd XIII. Leó pápa számára. Ez utoljára akkor volt használatban, amikor II. János Pál pápa megnyitotta az 1983-as szentévet. | |
Görög kereszt
Crux immissa |
Egyenlő szárú, közönséges kereszt; két azonos hosszúságú, egymást derékszögben metsző vonalból áll. | A kereszt ősi formája, nagyon sok, valláshoz nem kapcsolódó jelentése is van. | |
Latin kereszt
Crux oblonga |
Két egymást metsző vonal, a hosszabb függőleges szárat kb. kétharmad részénél metszi a vízszintes szár. | Jézus keresztrefeszítését szimbolizálja. | |
Körmeneti kereszt
Crux processionalis Stationalis |
Latin kereszt formájú | A körmenetek élén, hosszú száron vitt feszület | |
Jeruzsálemi kereszt | Olyan (általában mankós) görög kereszt, melynek szárai között egy-egy kisebb görög kereszt van. | Először Bouillon Gottfried használta a címerén. A négy kis keresztet a négy evangéliummal magyarázzák vagy a négy égtájjal, amelyek felé Jézus tanítása Jeruzsálemből elterjedt. A nagyobb kereszttel együtt az öt kereszt pedig egyesek szerint Jézus öt sebére utal, melyet a megfeszítésekor szenvedett el. A Jeruzsálemi Királyság jelképe. | |
Mankós görög kereszt | Olyan közönséges kereszt, melynek szárai T-alakban végződnek. | Legkorábbi ábrázolása a 3. század végéről, a római Szent Péter-bazilikában fordul elő. Nagy Konstantin császár korától gyakran a Khí-ró (Krisztogram) monogrammal helyettesítették. | |
Liliomvégű kereszt | Olyan keresztfajta, melynek szárai (vagy egyes szárai) stilizált liliomokban végződnek. | A hagyományos szemlélet ide (pontosabban a lóherevégű kereszthez) sorol minden olyan keresztet, melynek a szára valamilyen virág vagy növénymintában végződik (lóhere, liliom, rózsa). (A liliom a héberben a rózsa szinonímájaként is szerepel.) A lóherevégű kereszt a gótikus művészetben jelent meg. | |
Máltai kereszt | Talpas kereszt, melynek szárai fecskefarokszerűen vannak kialakítva. | A farkak 8 csúcsot formálnak, melyek azt a "nyolc boldogságot" jelképezi, amelyet Krisztus hirdetett. Ezek egyben a legfontosabb lovagi erényeket is kifejezik: 1. a szegénység, 2. a "sírók" vigasztalása, 3. a szelídség, 4. az igazságra törekvés, 5. az irgalmasság, 6. a "lelki" tisztaság, 7. a békességre törekvés, 8. a Krisztus (a keresztény hit) követéséért történő üldöztetés, megaláztatás elviselése. Megjelenik a Máltai lovagrend címerében. | |
Kelta kereszt | Körmotívummal ellátott kereszt. | Kelta-ír keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó kereszt. Gyakran rituális kőépítményként használták és gazdagon díszítették. Fontos példája a carndonagh kereszt.[24] | |
Baszk kereszt | Lauburu | Baszkföldön a temetőkben sok síron van baszk kereszt, amely a kereszténység előtti időkből származó fordított szvasztika. Négy fejet vagy két összefonódó kígyót stilizál, a mai napig a baszkok egyik nemzeti jelképe. Múltjuk ismeretlen.[25] |
Különböző keresztény közösségek között elterjedt kereszthasználat
[szerkesztés]-
A kelta vagy Ír kereszt
-
Pravoszláv kereszt
-
Kopt (egyiptomi) kereszt
-
Indiában használatos Tamás-kereszt
Képek
[szerkesztés]-
Krisztus-smonogramok. 1. Jóta (I) és éta (H), Jézus (Ieus) nevének első két betűje; 2. jóta (I) és chí (X), a Jézus Krisztus név (Ieus Christos) kezdőbetűi; 3. tau (T) és ró (P), a sztaurogramnak nevezett ligatúra; 4. chí (X) és ró (P), a Krisztus név (XPIETOE) első két betűje
-
4. századi ókeresztény Krisztus-monogram, Róma
-
Krisztus-monogram
-
Feszület
-
Szent Kereszt ereklyetartó (sztaurotéka), fedelén kettős kereszttel
-
Crux commissa. Antalkereszt, egyiptomi kereszt vagy taukereszt. A keresztény művészetben a latrokat gyakran antalkereszten függve ábrázolták, ezzel is megkülönböztetve őket a latin kereszten függő Krisztustól.
-
A Badacsony hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400 méter magasan álló, óriási kőkereszt, amit Ranolder János veszprémi püspök emeltetett 1857-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Székesi István grafológus, írásszakértő: Szimbólumok Archiválva 2017. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, irasszak.hu
- ↑ Haza a magasban, szit.katolikus.hu
- ↑ Tau, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Bókay László: Római emlékek Nagy Konstantin korából, ujember.hu
- ↑ Constantine I (306 - 337 A.D.), roman-emperors.org
- ↑ Critical Lexicon and Concordance to the English and Greek New Testament
- ↑ „Érted Vagyok”, 1995 (6. évfolyam, 1–6. szám) |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 28.)
- ↑ The Companion Bible
- ↑ Zsid. 12,2.
- ↑ Christianity: an introduction by Alister E. McGrath 2006 ISBN 1-4051-0901-7 pages 321-323
- ↑ Szabó Máriaː A magyarok csillagai, 73. o., 2005.
- ↑ a b c Ralph Edward Woodrow: Babilon miszteriumvallása
- ↑ a b Kora keresztény jelképek, szepmuveszeti.hu
- ↑ Dávid Katalin: A kereszt mint jel és ereklye Az Árpád-kori Magyarországon Archiválva 2015. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, vigilia.hu
- ↑ Szalai András: A keresztre feszítés története Archiválva 2021. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, site-44438.mozfiles.com
- ↑ „E JELBEN GYŐZNI FOGSZ!” Archiválva 2017. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, jgypk.hu
- ↑ Nagy Mihály: Tipológiai szempontok a pannóniai keresztény sírépületek tanulmányozásához , epa.oszk.hu
- ↑ Régészeti leletek » A krisztogram, septichora.hu
- ↑ Krisztus-monogram, krisztogram, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Egy ókeresztény jelkép a római politikában Archiválva 2017. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, jgypk.hu
- ↑ Christliche Symbole Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, klostergeschichten.at
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu
- ↑ http://www.holoweb.net/liam/pictures/ankh/ankh.html
- ↑ Irish High Crosses, irishhighcrosses.com
- ↑ Bródi Dávid: Az ETA baszk szervezet eddigi tevékenységének webtérképe, lazarus.elte.hu
Források
[szerkesztés]- Katolikus lexikon – K/keresztfa, lexikon.katolikus.hu
- Tarkó Mihály: A Szent Kereszt felmagasztalása, hungary.orthodoxia.org
- Az ókeresztény művészet szimbólumai, stilustan.files.wordpress.com