Kamélia (növénynemzetség)

Kamélia
	Japán kamélia (Camellia japonica)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Hangavirágúak (Ericales);
Család:	Teafélék (Theaceae);
Nemzetség-; csoport:	Theeae;
Nemzetség:	Kamélia (Camellia); L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kamélia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kamélia témájú médiaállományokat és Kamélia témájú kategóriát.

Ez a szócikk a növénynemzetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Kamélia (egyértelműsítő lap).

A kamélia (Camellia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjának egy nemzetsége. Nagyjából száz fajt sorolnak ide, közülük több ismert dísz-, illetve haszonnövény, amik közül a legfontosabb a japán kamélia (Camellia japonica) és a tea.

Nevét Carl von Linné a főképp a Fülöp-szigetek flóráját tanulmányozó Georg Josef Kamel (1661–1706) cseh botanikus nevének latinos változatából képezte.

Származása, elterjedése

A legtöbb faj őshazája Kelet- és Dél-Ázsia (Kína, Japán, India), de (részben emberi közreműködéssel) számos más szubtrópusi éghajlatú területen elterjedt.

Fajok

A lista nem teljes.

Camellia assimilis
Camellia azalea
Camellia brevistyla
Camellia caudata
Camellia chekiangoleosa
sárga kamélia (Camellia chrysantha)
Camellia connata
Camellia crapnelliana
Camellia cuspidata
Camellia euphlebia
Camellia euryoides
Camellia flava
Camellia fleuryi
Camellia forrestii
Camellia fraterna
Camellia furfuracea
Camellia gilbertii
Camellia granthamiana
Camellia grijsii
Camellia hengchunensis
Camellia × hiemalis
Camellia hongkongensis
Camellia irrawadiensis
japán kamélia (Camellia japonica)
Camellia kissii
Camellia lutchuensis
Camellia miyagii
Camellia nitidissima
Camellia nokoensis
olajkamélia (Camellia oleifera)
Camellia parviflora
Camellia pitardii
Camellia pleurocarpa
Camellia polyodonta
Camellia pubipetala
Camellia reticulata
Camellia rosiflora
Camellia rusticana
Camellia salicifolia
Camellia saluenensis
szaszanka (Camellia sasanqua)
Camellia semiserrata
tea (Camellia sinensis)
Camellia taliensis
Camellia transnokoensis
Camellia tsaii
Camellia tunghinensis
Camellia vietnamensis
Camellia × williamsii
Camellia yunnanensis

Megjelenése, felépítése

Fás szárú örökzöld. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.

Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.

Életmódja, termőhelye

Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, tőzeges, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny.

Dugványról szaporítható.

Felhasználása

Több faját dísznövényként parkokban ültetik, ezek közül a legismertebb a többnyire közönségesen csak „kamélia” néven emlegetett japán kamélia (C. japonica). Számos kertészeti hibridje is ismert.

Haszonnövényként legismertebb a teacserje (C. sinensis), amelynek a leveléből készült főzet a tea.

A szaszanka (C. sasanqua) és az olajkamélia (C. oleifera) magvából Kínában olajat nyernek.

Források

Növénykatalógus: Kamélia (Camellia)^{[halott link]}
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 480. o. ISBN 963-9257-02-8
Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 32. ISBN 3-938282-09-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap