Ugrás a tartalomhoz

Köves Slomó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köves Slomó
SzületettKöves Máté
1979. május 18. (45 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaDvora Lea (h. 2001)
Foglalkozásaortodox rabbi
Tisztségefőrabbi
IskoláiDebreceni Egyetem (–2007, PhD, történettudomány)
Kitüntetéseia Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2021)
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2004
A Wikimédia Commons tartalmaz Köves Slomó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Köves Slomó (született Köves Máté), (Budapest, 1979. május 18.[1] – ) ortodox rabbi, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alternatívájának szánt, attól független Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója, vezetője, az óbudai zsinagóga rabbija.

Életrajza

[szerkesztés]

Budapesten született szekuláris zsidó családban. Anyai felmenői között több híres rabbi volt, köztük Silberstein Slomó bonyhádi rabbi, Silberstein Jesájá váci rabbi. Anyai nagyapja – a numerus clausus miatt – Csehországban járt egyetemre. Később a Holokauszt idején Bolíviába menekült, és a háború után tért vissza Magyarországra. Apai nagyanyja, Köves Rózsa, jó nevű újságíró volt, a Magyar Nemzetnél dolgozott. Szülei, Köves Mihály és Erdős Anna mérnökök, 1948-ban születtek.

Bár zsidó származása nem maradt előtte titokban, nem kapott vallásos neveltetést, nem zsidó általános iskolába járt. Már igen fiatalon, 11-12 évesen érdeklődést mutatott a spirituális, a vallási és a filozófiai kérdések iránt. 1991-ben megismerkedett Oberlander Baruch rabbival, a magyarországi Chábád Lubavics mozgalom vezetőjével, akinek hatására a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumot otthagyva, 1993-tól külföldön folytatta tanulmányait. 1993 és 2003 között tanulmányokat folytatott az izraeli Tomchei Tmimim, a Pittsburgh-i Achei Tmimim Yeshiva Highschool, a francia Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques és a New York-i Central Lubavitch Yeshivoth talmud- és rabbiiskolákban. Később letette a hivatalos tóramásoló (szofer), és a rituális körülmetélő (mohel) vizsgákat is.

Hazatérve folytatta világi egyetemi tanulmányait, történelmet hallgatott a Debreceni Egyetemen, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett 2007-ben magyar zsidó történelem témában. Disszertációja 2008-ban a Noran kiadó által, a Zsidó szakadás címmel került kiadásra.

2001-ben házasodott. Feleségével, Dvora Leával 2002 óta élnek Budapesten. Öt gyermekük van.

Tevékenysége

[szerkesztés]

2001-től oktatási tevékenységet folytatott az ELTE jogi karán, Héber Jog fakultációban, valamint a neológ Rabbiképző Intézetben talmud szakon.

Köves Slomót 2003. január 7-én Budapesten avatta rabbivá, Mordecháj Elijáhu, Izrael Állam főrabbija, Mordecháj Jeroszlávszki, az izraeli Chábád Rabbitanács vezetője és Oberlander Báruch, a magyarországi Chabad Lubavics mozgalom vezető rabbija. Az avatáson részt vett többek közt Mádl Ferenc államelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Zoltai Gusztáv a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, és Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke. Beiktatása az elterjedt vélekedéssel szemben nem az első magyar ortodox rabbiavatás volt a Holokauszt után.[2]

Avatása után a budapesti Vasvári Pál utcai Sász Chevrá zsinagógában szolgált segéd-rabbiként Oberlander Báruch mellett, valamint mohelként és a budapesti cháredi közösségek Ortodox Rabbinátusának tagjaként és szoferjéként folytatta hitéleti tevékenységét.

2003-ban részvételével megalakult a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme,[3] amely az informális zsidó felnőttoktatást tűzte ki céljául. A Szabadegyetemen a hallgatók a zsidó tudományokkal, Talmuddal, Kabbalával, a zsidó történelemmel és zsidó filozófiával ismerkedhetnek meg.

Az óbudai zsinagóga

2004-ben az újjá alakult statusquo irányzat Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), közgyűlése vezető rabbijává választotta.

Mint az első Mazsihisztől független zsidó hitközség vezetője, szigorú kritikusa a Mazsihisz vezetésének és az elavult zsidó közéleti kereteknek. A megújulás szükségének hirdetője. A Mazsihisz-szel kapcsolatos kritikáinak fontos eleme az a gondolat, hogy a zsidó közélet nem lehet elkötelezett egyetlen politikai entitás felé sem.

2004-ben közreműködésével nyitotta meg kapuit az új budapesti mikve a Kazinczy utcában,[4] valamint 2005. január 20-án a budapesti Keren Or imaház és zsidó közösségi központ.

2010-ben kezdeményezésére széles körű közösségi és társadalmi, valamint nemzetközi összefogással és támogatással újra megnyílt Budapest legrégibb zsinagógája, az Óbudai Zsinagóga.[5] A zsinagógát több ezer ember előtt Izrael Állam főrabbija avatta fel.

2011-ben szintén Köves munkájának eredményeként megkezdte működését az első héber-magyar két-tannyelvű bölcsőde, óvoda, iskola, a Bét Menáchem a budapesti hetedik kerületben.

2012. május 2-án a Magyar Honvédség tábori főrabbijává nevezték ki.

Köves Slomó a 2000-es évek elejétől fontos hangadója a „holokauszt-identitás”-tól való elszakadásnak és a pozitív zsidó identitás újraépítésének, vagyis a zsidó-lét ne csak az antiszemitizmus elleni küzdelmet jelentse az érintetteknek, hanem a teljes vallási- és kulturális közeget.[6]

Ennek a gondolatnak jegyében, kezdeményezésére és részvételével indult meg több közéleti és közösségi kezdeményezés, mint például 1998-tól a köztéri hanukiják állítása és a nyilvános ünneplés, valamint 1999-től a Zsidó Sátor a Sziget Fesztiválon. 2008-ban közéleti kampányt indított „Zsidónak lenni jó” címmel[7]

2012-ben Baráth Zsolt országgyűlési képviselő (Jobbik) a tiszaeszlári vérvád évfordulóján újra előadta a korra jellemző antiszemita nézeteket a parlamentben. Köves ennek hatására publicisztikát jelentetett meg a Magyar Nemzet hasábjain,[8] amelyben arra hívta fel a teljes politikai elit – és különös tekintettel a jobboldal – figyelmét, hogy milyen veszélyes a szélsőjobboldali narratívák és gondolatfordulatok eltűrése és beemelése a közbeszédbe. A cikk nyomán irodájában fogadta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról biztosította a vezető rabbit, hogy nem engednek teret a szélsőséges indulatok elszabadulásának.[9]

2012-ben Köves kezdeményezésére zsidó közösségi összefogással megalakult a Tett és Védelem Alapítvány (TEV), amely a romló minőségű közbeszéddel, a kirekesztéssel, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiánnyal, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kíván új alternatívát nyújtani, a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén.

2012 novemberében az European Shoah Legacy Institute által szervezett prágai konferencián nemzetközi sajtótájékoztató keretében kampányt indított a II. világháborúban a Szovjetunióba került több száz tóratekercs és judaika visszaszerzésének érdekében[10]

2013-ban a Zsidó Ügynökség (más néven Szochnut, illetve Jewish Agency for Israel), a Magyarországi Munkaszolgálatosok Egyesülete és több európai zsidó közösség a Zsidó Világkongresszus alelnöki posztjára jelölte. A jelöléssel kapcsolatban egyesek kritikát fogalmaztak meg, mondván, hogy egy magyar rabbit miért nem a Mazsihisz jelöl alelnöknek. Mások éppen Köves rabbi nemzetközi beágyazottságát, valamint azt hangsúlyozták, hogy ez a jelölés ugyancsak az elavult magyar zsidó közéleti rendszer kritikája, amelyben egy magát „Világkongresszusnak” nevező szervezetbe a három magyar zsidó hitközségből csak egynek van jelölési joga.[11]

Elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Oberlander Báruch–Köves Slomó: Zsidó jog és etika. Tanulmányok modern társadalmi kérdésekben; Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Bp., 2009
  • Zsidó szakadás – Hamburgtól Nagymihályig. Európai és magyarországi zsidó történelmi fejlemények a hamburgi (1818–1820) és nagymihályi (1865) rabbinikus disputa tükrében; Noran Libro, Bp., 2009
  • Talmud. Válogatott fejezetek, 1–2.; szerk. Oberlander Baruch, Köves Slomó; EMIH–Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, Bp., 2017 (Klasszikus zsidó művek magyarul)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bűnök, bántások, bekiabálások Népszabadság, 2014. február 7.
  2. ↑ Budapesti ortodoxia — tiszteletadás egy régi álomnak…, zsinagoga.net, 2015. február 2.
  3. ↑ Indul a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, Népszabadság, 2003. január 31.
  4. ↑ Nászéjszaka minden hónapban, index, 2004. június 11.
  5. ↑ Megújult Budapest legrégibb zsinagógája, múlt-kor, 2010. augusztus 17.
  6. ↑ Szakítsunk a megszokott szöveggel Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, zsido.com, 2010. január 26.
  7. ↑ Zsidónak lenni jó[halott link], zsido.com (Népszava publicisztika), 2008. május 24.
  8. ↑ Bölcsek vigyázzatok szavaitokkal…! Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, zsido.com, 2012. április 10.
  9. ↑ Orbán Viktor és Köves Slomó találkozója: garantálni kell a zsidó közösség biztonságát Archiválva 2014. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, zsido.com, 2012. április 11.
  10. ↑ Hungarian Jews ask Russia to return looted scrolls Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Reuters, 2012. november 27.
  11. ↑ Köves Slomó a Zsidó Világkongresszus alelnöke lehet, szombat.org, 2013. április 4.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Köves_Slomó&oldid=27354252”