Japán betűzési ábécé
Megjelenés
A japán betűzési ábécé (和文通話表, Hepburn-átírás: wabuntsūwahyō, magyaros: vabuncúvahjó; „japán írásjegyű telekommunikációs táblázat”) a nemzetközi NATO fonetikus ábécéhez hasonló betűzési ábécé a japán nyelvben. A táblázat csak az alapvető kanákat tartalmazza, a dakutennel és handakutennel alkotott zöngés, illetve plozív párokat nem. Ezek betűzéséhez a dakutenes, illetve handakutenes kana alapváltozatához tartozó kódot mondják, majd hozzáteszik, hogy ni dakuten/ni handakuten. Például: a ば (ba) szótag betűzése a はがきのハに濁点 (hagaki no ha ni dakuten) kifejezéssel történik.
Kanák
[szerkesztés]Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
あ/ア | 朝日のア ( Aszahi no a |
)い/イ | いろはのイ ( Iroha no i |
)う/ウ | 上野のウ ( Ueno no u |
)え/エ | 英語のエ ( Eigo no e |
)お/オ | 大阪のオ ( Ószaka no o | )
か/カ | 為替のカ ( Kavasze no ka |
)き/キ | 切手のキ ( Kitte no ki |
)く/ク | クラブのク ( Kurabu no ku |
)け/ケ | 景色のケ ( Kesiki no ke |
)こ/コ | 子供のコ ( Kodomo no ko | )
さ/サ | 桜のサ ( Szakura no sza |
)し/シ | 新聞のシ ( Sinbun no si |
)す/ス | すずめのス ( Szuzume no szu |
)せ/セ | 世界のセ ( Szekai no sze |
)そ/ソ | そろばんのソ ( Szoroban no szo | )
た/タ | 煙草のタ ( Tabako no ta |
)ち/チ | 千鳥のチ ( Csidori no csi |
)つ/ツ | つるかめのツ ( Curukame no cu |
)て/テ | 手紙のテ ( Tegami no te |
)と/ト | 東京のト ( Tókjó no to | )
な/ナ | 名古屋のナ ( Nagoja no na |
)に/ニ | 日本のニ ( Nippon no ni |
)ぬ/ヌ | 沼津のヌ ( Numazu no nu |
)ね/ネ | ねずみのネ ( Nezumi no ne |
)の/ノ | 野原のノ ( Nohara no no | )
は/ハ | はがきのハ ( Hagaki no ha |
)ひ/ヒ | 飛行機のヒ ( Hikóki no hi |
)ふ/フ | 富士山のフ ( Fudzsiszan no fu |
)へ/ヘ | 平和のヘ ( Heiva no he |
)ほ/ホ | 保険のホ ( Hoken no ho | )
ま/マ | マッチのマ ( Matcsi no ma |
)み/ミ | 三笠のミ ( Mikasza no mi |
)む/ム | 無線のム ( Muszen no mu |
)め/メ | 明治のメ ( Meidzsi no me |
)も/モ | もみじのモ ( Momidzsi no mo | )
や/ヤ | 大和のヤ ( Jamato no ja |
)ゆ/ユ | 弓矢のユ ( jumija no ju |
)よ/ヨ | 吉野のヨ ( Josino no jo | )||||
ら/ラ | ラジオのラ ( Radzsio no ra |
)り/リ | りんごのリ ( Ringo no ri |
)る/ル | 留守居のル ( ruszui no ru |
)れ/レ | れんげのレ ( Renge no re |
)ろ/ロ | ローマのロ ( Róma no ro | )
わ/ワ | わらびのワ ( Varabi no va |
)ゐ/ヰ | ゐどのヰ ( (V)ido no (v)i |
)ゑ/ヱ | かぎのあるヱ ( Kagi no aru e |
)を/ヲ | 尾張のヲ ( (V)ovari no (v)o | )||
ん/ン | おしまいのン ( Osimai no n |
)゛ | 濁点 ( dakuten |
)゜ | 半濁点 ( handakuten |
)
Számok
[szerkesztés]Szám | Betűzése |
---|---|
1 | 数字のひと ( Szúdzsi no hito | )
2 | 数字のに ( Szúdzsi no ni | )
3 | 数字のさん ( Szúdzsi no szan | )
4 | 数字のよん ( Szúdzsi no jon | )
5 | 数字のご ( Szúdzsi no go | )
6 | 数字のろく ( Szúdzsi no roku | )
7 | 数字のなな ( Szúdzsi no nana | )
8 | 数字のはち ( Szúdzsi no hacsi | )
9 | 数字のきゅう ( Szúdzsi no kjú | )
0 | 数字のまる ( Szúdzsi no maru | )
Szimbólumok
[szerkesztés]Szimbólum | Betűzése |
---|---|
ー | 長音 ( Csóon | )
、 | 区切り点 ( Kugiri ten | )
∟ | 段落 ( Danraku | )
( | 下向括弧 ( Sitamuki kakko | )
) | 上向括弧 ( Uvamuki kakko | )
Források
[szerkesztés]- 別表第五号 通話表(第14条関係) (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese radiotelephony alphabet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.