Jüe-fu
A Jüe-fu (hagyományos kínai írásjegyekkel: 樂府; egyszerűsített kínai írásjegyekkel 乐府; pinjin átírás hangsúlyjelekkel: Yuèfŭ; magyar népszerű átírás: Jüe-fu; szó szerinti jelentése: Zenepalota) a Han-dinasztia idején alapított, a szertartások zenéjéért felelős hivatal, nagy jelentőségű népdalgyűjtemény és a kínai költészet egyik jelentős műfaja.
A hivatal
[szerkesztés]Nevét arról a Zenei Hivatalról (Jüe-fu (); költői fordításban Zenepalota) kapta, amelyet a Han-dinasztia idején, i. e. 117-ben Vu () császár (Han Vu-ti () 漢武帝) hozott létre. A hivatal feladatai közé tartozott az áldozatok bemutatásán túl a császári szertartások zenéjének megkomponálása, a szakrális (áldozati ceremóniákhoz) és udvari célokra szánt zenék, többek között az egyszerű nép dalainak és balladáinak összegyűjtése, feljegyzése, népies költemények írása. Mindezzel Vu () császár, aki maga is költő volt, a saját kora, új Dalok könyvét próbálta meg létrehozni.
A gyűjtemény
[szerkesztés]A jüe-fu ()k eredetileg a hivatal által összegyűjtött Han-kori költemények voltak, melyeket zenével adtak elő. Dallamaik azonban ma már nem rekonstruálhatók, csak a szövegek maradtak fenn. A jüe-fu () népdalok a Han-dinasztia idejében a korabeli társadalmi életet tükrözték. Nyelvezetük egyszerű, témájuk már nem az uralkodó hatalmának dicsőítése, vagy az írástudók bánatának megörökítése, sokkal inkább népies jellegű. Rendszerint a paraszti élet szépségei, az egyszerű emberek érzelmei, problémái és gondolatai fogalmazódnak meg bennük. A taoizmus is hatást gyakorolt néhány jüe-fu ()ra, s vannak köztük olyanok, amelyek az ember halandóságának és örökkévalóságának kérdését feszegetik.[m 1]
A jüe-fu ()k versszakai a Dalok könyvében szereplő versformákkal ellentétben rendszerint ötszótagos sorokból állnak. Vannak azonban kivételek, amelyek 3, 7 vagy több szótagos sorokból épülnek fel. Jüe-fu () formában írt versek később, a Han-kor után is íródtak, s több neves későbbi költő is – például Pao Csao (), Tu Fu (), Po Csü-ji (), Jüan Csen () és {{{2}}} () – írt jüe-fu ()kat. Ezeket általában csak a népies téma különbözteti meg más si ()-versektől. A jüe-fu () a kormányzat bírálatának gyakori eszköze volt, mivel ebben a költő az egyszerű ember "bőrébe bújva" kritizálhatta a fennálló állapotokat.
A jüe-fu () igen jelentős szerepet játszik a kínai irodalom fejlődésében, mivel vele összefonódva, talán a hatására alakulnak ki az i. e. 2. század körül az úgynevezett ku-ti-si () költemények.
A Zenei Hivatal és a versforma mellett a jüe-fu ()nak egy harmadik jelentése is van: a 12. században ilyen címmel jelent meg egy híres antológia, mely a megelőző évezred legszebb jüe-fu ()it tartalmazza.
A jüe-fu ()k között több népballada is fennmaradt. Az egyik legismertebb ilyen ballada a Mu-lan si () 木蘭詩, amely Mu-lan ()ról, a lányról szól, aki apja helyett vállalja – férfinak öltözve – a katonai szolgálatot, s nagy hőstetteket visz végbe.
Magyarul
[szerkesztés]- Zenepalota. Jo-fu; vál., nyersford., utószó, jegyz. Tőkei Ferenc, ford. Fodor András et al.; Európa, Budapest, 1959
- A Zenepalota verseiből. Az eredeti szöveg magyar műfordításokkal / Jo fu; vál., prózaford., előszó, jegyz. Tőkei Ferenc, versford. Fodor András et al.; Balassi, Budapest, 1997 (Kínai-magyar könyvek)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A Zenepalota versei önálló kötetbe rendezve először 1959-ben voltak olvashatók magyarul, olyan kiváló műfordítók tolmácsolásában, mint Fodor András, Garai Gábor, Illyés Gyula, Károlyi Amy, Kormos István, Nagy László és Weöres Sándor, lásd Zenepalota 1959. Egy válogatáskötet, kétnyelvű (kínai-magyar) formában 1997-ben jelent meg, lásd Zenepalota 1997.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
- ↑ Tőkei–Miklós 1960: Tőkei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.
- ↑ Zenepalota 1959: Zenepalota (Jo Fu). Ford. Fodor András et al. Vál., kínai eredetiből magyar prózára ford., az utószót, a magyarázó jegyzeteket írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959.
- ↑ Zenepalota 1997: Zenepalota (Jo Fu). Ford. Fodor András et al. Vál., kínai eredetiből magyar prózára ford., az utószót, a magyarázó jegyzeteket írta Tőkei Ferenc. Budapest, Balassi Kiadó, 1997. Kínai-magyar könyvek.
