Herstal
| Herstal | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Tartomány | Liège | ||
| Járás | Liège | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Frédéric Daerden | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 39 958 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 39′ 52″, k. h. 5° 37′ 48″50.664400°N 5.630000°EKoordináták: é. sz. 50° 39′ 52″, k. h. 5° 37′ 48″50.664400°N 5.630000°E | |||
| Herstal weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herstal témájú médiaállományokat. | |||
Herstal egy város (francia kiejtés: [ɛʁstal]; vallon neve: Hesta) Belgium Vallónia régiójában, Liège tartományban, a Maas folyó mentén. Része a "Nagy-Liège" agglomerációnak, amely mintegy 600 000 lakost számlál.
Történelem
[szerkesztés]Meroving és a Karoling aranykor
[szerkesztés]A Maase folyó közelsége és a helyi erőforrások bősége már az i.e. 5. évezredben vonzotta a telepeseket. A római kor végén és a Meroving-kor elején a település megerősített helyőrséggé vált. A Tongeren és Aachen közötti főút itt keresztezte a Maast, ahol valószínűleg egy komp szállította az utazókat Jupille-be.
Herstal neve frank eredetű, a "hari" (sereg) és "stal" (pihenőhely, tábor) szavakból áll össze. Első említése latin dokumentumokban található meg 718 körül (Cheristalius, később Charistalius) és 723-ban (Harastallius). A nem latinizált formák közül az Eristail (919) és Harstail (1197) ismertek.[2]
Herstali Pipin (kb. 635–714), Austrasia és Neustria majordomusa, valamint a Karoling-dinasztiát megalapító család feje, valószínűleg azért választotta ezt a helyet fő rezidenciájának, mert közel volt Tongerenhez, Maastrichthoz és Liège-hez. Pipin volt Martell Károly apja, aki a toursi csatában megállította az arab-muszlim előrenyomulást Északnyugat-Európában, és Nagy Károly dédapja. I. Károly frank császár feltételezhetően Herstalban született. Nagy Károly legalább tizenöt évig élt Herstalban, de később Aachenben alapította meg fővárosát, ezzel véget vetve Herstal középkori dicsőségének mint a birodalom fővárosa.
Késő középkortól napjainkig
[szerkesztés]A város az Alsó-Lotaringiai Hercegség része lett, amely a 12. század végén Brabant Hercegségéhez csatlakozott. Annak ellenére, hogy közel volt Liège-hez, Herstal területe csak 1740-ben vált a Liège-i Püspökség részévé, amikor Georges-Louis de Berghes püspök megvásárolta II. Frigyes porosz királytól.[3] Ekkorra a város főként ügyes kézműveseiről volt ismert: keramikusok, kovácsok és órakészítők tevékenykedtek itt.
A 19. században Herstal a szén és acél városává vált. Világhírűvé azonban az 1889-ben alapított Fabrique Nationale (FN) nevű jelentős fegyvergyár tette. Számos motorkerékpár-gyártó is megtelepedett a városban. 1914. augusztus 7-én, az első világháború kezdetén a megszálló német hadsereg 27 civilt végzett ki és 10 otthont rombolt le Herstalban.
Politika
[szerkesztés]Herstal baloldali/szocialista fellegvár. A 2019-es választásokon a szélsőbaloldali Belga Munkáspárt (PTB) itt érte el legerősebb eredményét, a szavazatok 27,55 százalékát megszerezve.[4]
Látnivalók
[szerkesztés]A városban található a Fabrique Nationale de Herstal, Belgium egyik fő fegyvergyára. Ez a vállalat az 1980-as évekig a község egyik fő munkaadója volt, de ma már csak körülbelül 600 embert foglalkoztat.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Herstali Pipin (kb. 635–714): Austrasia és Neustria majordomusa, a Karoling-dinasztia megalapítója.
- Martell Károly (686–741): Herstali Pipin fia, a frankok hercege, aki megállította az arab előrenyomulást a tours-i csatában.
- Nagy Károly (742–814): Martell Károly unokája, a Frank Birodalom császára, aki feltételezhetően Herstalban született.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Herstal hivatalos oldala: www.herstal.be
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Herstali Pipin
- Martell Károly
- I. Károly frank császár
- Maas
- Aachen
- Aacheni dóm
- Aacheni békeszerződés (812)
- Liège
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Wolfgang Haubrichs: The Multilingualism of the Early Middle Ages: Evidence from Peripheral Regions of the Regnum orientalium Francorum. In: Robert Gallagher, Edward Roberts, Francesca Tinti (eds.): The Languages of Early Medieval Charters: Latin, Germanic Vernaculars, and the Written Word. Leiden 2020, ISBN 9789004428119, 85.o.
- ↑ ECOLO | Ecolo - Groupe local de Liège. web.archive.org, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Les résultats électoraux du PTB (holland nyelven). www.ptb.be. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Les résultats électoraux du PTB (holland nyelven). www.ptb.be. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Herstal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
