Ugrás a tartalomhoz

Vizelet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Húgy szócikkből átirányítva)
A vizelet keletkezésének helye a bab alakú vese

A vizelet (urina, húgy[1]) a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye, melyet az emlősök, madarak, hüllők, halak és kétéltűek veséi választanak ki. Az olyan anyagok vérből történő kiválasztásával, mint a felesleges víz, a nátrium-, klorid-, kálium- és kalciumionok, karbamid (urea) és más anyagcseretermékek (húgysav, kreatinin, urobilin stb.) elengedhetetlen szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában, alapvetően annak a víz- és elektrolit háztartást érintő komponensében. Színe és állaga nagyon változó a különböző állatoknál. Míg a legtöbb állatnál folyadék formájában távozik, addig a madaraknál pasztózus az állaga. Színe elsősorban a koncentrációjától függ, és világossárgától sötétbarnáig bármilyen lehet.

A vizelet kiválasztását a vesékben diuresisnek, míg a környezetbe való kiürítését vizelésnek, mikciónak nevezzük.

Emberi vizeletminta.

A vizelet vizsgálata

[szerkesztés]

Számos betegségben megváltozik a vizelet mennyisége és minősége. Ezért a vizelet vizsgálata (uroszkópia) egyike a legősibb orvosi vizsgálatoknak. Sokféle kóros állapotra, valamint a vesék és a vizeletelvezető rendszer betegségeire lehet következtetni belőle. Így például cukorbetegségben sok, emellett cukrot tartalmazó vizelet képződik, míg vese vagy a vizeletvezeték betegségeiben gyulladásos anyagcseretermékek, fehérvérsejtek vagy mikroorganizmusok is kimutathatóak a vizeletből. A vizelet vizsgálat eredménye elsősorban a veseműködés állapotát tükrözi. A vizsgálat alapvető elvei:

  • meghatározott anyagoknak lehetőleg teljes mértékben ki kell választódniuk a vérből a vizeletbe,
  • más anyagoknak lehetőleg teljes mértékben a vérben kell maradniuk.

A vizsgálat kiterjed:

  • baktériumok jelenlétére - normáltartomány 1000/ml alatti tartomány, ami nem igényel intézkedést;
  • vér jelenlétére - normál esetben nem lehet vér a vizeletben;
  • fehérje jelenlétére - normáltartomány napi ürített fehérjemennyiség (24 órás) 500 mg/l alatt; albumin 300 mg/l alatt.
Rézkarc vizeletvizsgálatról (de Corbeil, 1903)

A vizeletgyűjtés

[szerkesztés]

A vizeletgyűjtésnél az a legfontosabb, hogy minél tisztább anyag kerüljön laboratóriumi vizsgálatra (például ne lekváros üvegbe gyűjtse a beteg a vizeletet lehetőleg). A vizsgálatra kért anyagról az orvos rendelkezik:

  • reggeli vizelet - normál alvást követő felkelés utáni első vizelet;
  • spontán vizelet - felszólításra azonnali vizeletürítés a gyűjtőedénybe;
  • kezdeti vizelet - a kifolyó vizelet első adagja;
  • középsugár vizelet - vizelés során az első adag a WC-be ürül, majd a vizeletet a vizelés közepétől kezdve a beteg a gyűjtőedénybe fogja fel;
  • gyűjtött vizelet - az orvos által meghatározott ideig tartó vizeletgyűjtés (a 24 órás vizeletgyűjtés például azt jelenti, hogy felkelés után a gyűjtő személy az első vizeletet még nem fogja fel, de minden vizeletét, amit ezután vizel, edénybe gyűjti a másnap reggeli első vizelettel együtt).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Biológiai kislexikon|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). regi.tankonyvtar.hu. [2021. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 30.)

Források

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális anatómia (Semmelweis, Bp. 1994) ISBN 963-8154-37-3
  • Nagy egészségkönyv, A magyar kiadás főszerkesztője: prof. Dr. István Lajos (Verena Corazza - Renate Daimler - Andrea Ernst - Krista Federspiel - Vera Herbst - Kurt Langbein - Hans-Peter Martin - Hans Weiss) (Kossuth - Medicina Budapest, 1992) ISBN 963-093-5333 (Kossuth), ISBN 963-242-0411 (Medicina)

Weboldalak

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]