Gyűrű (ékszer)

A gyűrű egy karika alakú, többnyire fémből és/vagy más anyagból készült ékszer. A test díszítésére szolgáló gyűrűk mellett a hűség, a társadalmi helyzet, a tekintély, a rang szimbólumaiként is használják őket.

A kifejezés önmagában mindig a kéz ujjain viselt ékszereket jelöli; ha máshol viselik, akkor a testrész is van megadva, például fülbevaló, orrkarika, kargyűrű vagy lábujjgyűrű stb. A gyűrűk mindig szorosan illeszkednek a test vagy a testrész köré, amelyet díszítenek, így a lazán viselt tárgyak, mint például egy karkötő, nem gyűrű. A gyűrűk szinte bármilyen kemény anyagból készülhetnek: fából, csontból, kőből, különféle fémből, üvegből, drágakőből vagy műanyagból. Díszíthetők drágakövekkel ( gyémánt, rubin, zafír, smaragd) vagy más kővel vagy üveggel.

Gyűrű

Története

Indus-völgyi civilizáció

A legrégibb gyűrűket és más hasonló ékszereket, beleértve a nyakláncokat, orrkarikákat, karkötőket, fülbevalókat, karpereceket és medálokat, az Indus-völgyi civilizáció területén a Kr. e. 3. évezredből fedezték fel, főleg a ma Indiához tartozó Lothalban.

Egyiptom és Közel-Kelet

Egyiptomi aranygyűrű, Sesonk nevével, XXVI. dinasztia, Kr.e. 664-525.

A mezopotámiai Ur sírjaiban olyan ujjgyűrűket találtak, amelyek Kr. e. 2500 körül készültek. A hettita civilizációban is készítettek gyűrűket, beleértve a pecsétgyűrűket is, amelyek közül többet megtaláltak. Az Egyiptomi Óbirodalomban gyakran szkarabeusz díszítette, de az emberek különféle ujjgyűrűket viseltek. Később szerepelt az a megoldás, hogy a gyűrű fejét laposra kalapálták és ide vésték a pecsételésre használatos hieroglifákat.

Ókori egyiptomi gyűrű kacsák ábrázolásával (Kr.e. 12. század)

Az Egyiptomi Középbirodalom idejében kezdett szerepelni a szkarabeusz-vésetű pecsétgyűrű, melyet az ujjra húzott, fémből készült gyűrűre erősítettek és vésete befelé volt fordítva. Ez a véset forgatható volt. De nemcsak a Nílus mentén, hanem Ciprus szigetén is találtak ősi leletekben arany- és ezüstfoglalatú skarabeusz-pecsétgyűrűket és később az etruszkok is készítettek már ilyen gyűrűket, amelyekkel azután az egész Földközi-tenger vidékét elárasztották. Az őshonos stílusokat a Ptolemaiosz-dinasztia idején aztán a görög és a római stílusú gyűrűk váltották fel.

Egyiptomban a gyűrű a hatalmat is képviselte. A Bibliában József előléptetésénél olvassuk: És levette a fáraó a pecsétgyűrűt a kezéről, és József kezére tette, gyolcsruhába öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába.

A káldeusoknál és az egyiptomiaknál a gyűrű szimbólum volt. A kör alakú nap-pályát is szimbolizálta, az örökké megújuló évszakokat és az időt magát, amelynek nincs kezdete és nincs vége: így a végtelenséget is jelképezte.

A gyűrűt gyakran említi a Biblia. A régi zsidók pecsétgyűrűt (chotham) nemcsak az ujjon viseltek, hanem szalagra kötve a nyakon is; e gyűrűre a tulajdonos neve és egy bibliai jelmondat volt vésve.

Görög-római kor

Görögországban Szolón idejében minden szabad ember gyűrűt viselt, aranyból, ezüstből vagy bronzból; a nők elefántcsontból vagy borostyánkőből készült gyűrűket viseltek. Szolón törvényt hozott arra nézve, hogy a kőmetszőknek és vésnököknek bármilyen formában is tilos az eladott pecsétgyűrűnek vésetéből másolatot megtartaniuk.

Pecsétgyűrű, feltehetően görög (Kr.e. 4. – Kr.u. 2. sz.)

A haldoklók gyakran átadták gyűrűiket hátramaradottaiknak, így pl. Nagy Sándor halálakor Perdikkasznak adta gyűrűjét, miből azt következtették, hogy őt jelöli ki utódjául.

A görög-római korban a gyűrűkarika sodronyos, vagy reliefdíszt kapott. A rómaiak a legrégibb időben csak vasból készült gyűrűket viseltek, s csak a szenátoroknak és a velük egyenrangú tisztviselőknek voltak aranygyűrűk az ujjaikon. Később a "lovagok" is viselhettek ilyen gyűrűket; míg Hadrianus császár alatt ez a megkülönböztető jel eltöröltetett.

A rómaiak az egyiptomi istenségekkel együtt átvették a végtelenség szimbólumát is, amit a két szó: annus (év) és annulus vagy anulus (gyűrű) is bizonyít. Amint a kör, a kör alakú nap-pálya összeköti az évszakokat, úgy a gyűrű is lassanként az emberek összetartozandóságát kezdte szimbolizálni és így a hűség jelképe lett. A szimbólumból tehát újabb szimbólumot készítettek. Már az ifjú római is kiválasztott arájának vasból vagy bronzból készült gyűrűt küldött, annak jeléül, hogy a nőt egész lényében magához kívánja fűzni és a római nő, a szimbólum elismeréséül, egész életén át hordta a gyűrűt bal kezének negyedik ujján. A férfit és nőt lélekben összekapcsoló szimbólumán kívül e gyűrű nemsokára már az egyesülést és a birtoklást is jelképezte.

A későbbi rómaiak már nem csupán okmányok, végrendeletek hitelesítésére használták a pecsétgyűrűt, hanem már a legrövidebb levelet, sőt teljesen magánjellegű írásos üzenetet is viaszpecséttel látták el, sőt még a házi eszközöket is, ha a helyzet úgy kívánta, pecsétgyűrűvel pecsételték le.

A rómaiak igen nagy tömegben használták és az ókor végén már rabszolgánál is jellemző volt.

A gyűrű a házasság és hűség jelképe is volt, ezt a szokást a kereszténnyé váló népek is átvették és tovább terjesztették.

A kar-, nyak- és lábgyűrűk Európa barbár népeinél is divatosak voltak már az ókorban.

Középkori és újkori Európa

7. századi bizánci házassági gyűrű

Az 5. században az ún. egyházi gyűrű a püspöki hivatal jelvénye lett, mely az egyházzal való frigyét jelképezi; lassan minden bíboros a kineveztetésekor gyűrűt kapott a pápától.

Különös alakú halántékgyűrűket a régi szlávok viseltek. A régi korban gyűrűk darabjai pénz gyanánt is szerepeltek.

A bizánci, majd a nyugati keresztény művészet önálló alakzatokat formált; vannak román, gótikus, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicista gyűrűk.

A középkor folyamán úgy tűnik, hogy a gyűrűk viselését a felsőbb osztályok számára fenntartották. A pecsétgyűrűnek nagy jelentősége volt a vallási, jogi és kereskedelmi ügyletekben és a hatalom és a méltóság szimbólumának jele volt. Az ún. halászgyűrűt, amely Szent Péter halfogását ábrázolja, a pápa a középkor második felétől dokumentumok pecsétjeként használja.

Ezenkívül a gyűrűk a szeretetet és a hűséget is szimbolizálhatták ebben az időben. Voltak még emlékgyűrűk, amelyekre rávésették az elhunyt nevét, halálának dátumát vagy akár képmását; varázsgyűrűk, amelyek egyfajta talizmánként vagy amulettként szolgáltak, és mágikus erővel bírtak; és méreggyűrűk, amelyek apró tartályai öngyilkosság vagy gyilkosság esetére mérget tartalmaztak.

Az érett és késő középkorban divatos volt, hogy több gyűrűt is viseltek mindkét kéz ujjain. A gyűrűk ebben az időszakban többnyire rézalapú ötvözetekből, ezüstből vagy aranyból készültek. A drágakövek 1150 után váltak általánossá, azzal a meggyőződéssel együtt, hogy bizonyos drágakövek képesek különböző módon segíteni vagy megvédeni viselőjüket. A szerződések és más, hivatalos pecsétet igénylő dokumentumok egyre növekvő használata azt jelentette, hogy a pecsétgyűrűk a 13. századtól kezdve egyre fontosabbá váltak.

A 16. század óta kis órákat is foglaltak gyűrű fejébe. A barokk kortól kezdve főleg a kő értéke adta a gyűrű értékét. Előtérbe kerül a gyémánt s ennek csiszolásával emelték a gyűrű fényét.

A 19. század közepe táján, az ún. Biedermeier-korban egyszerűbb gyűrűket is divatba hoztak, így a zománc, féldrágakövek, apró gyöngyök, esetleg félgyöngyök kerültek előtérbe az ékszereken. E tömegcikkek mellett azonban készültek nagy értékű, mesterien csiszolt kövekkel ellátott, művészien foglalt gyűrűk is. A 19-20. században divatba jött félékköves gyűrűk helyet adtak az iparművészetnek is, sőt, amikor az első világháború általános elszegényedést idézett elő, az addig domináló arany helyett mindinkább divatba jöttek a szép, ötletes kidolgozású ezüst jegygyűrűk.

• 
  12. századi frank püspökgyűrű
• 
  14. századi zsidó házassági gyűrű
• 
  II. Pál pápa gyűrűje (15. század)
• 
  Késő középkori angliai arisztokrata gyűrű
• 
  18. századi egyházi személy gyűrűje

Magyarság

Az Árpád-kori ékköves gyűrűk legnevezetesebbike a kalocsai aranylelet. Az Árpád-korban már általánosan elterjedtek a pecsétgyűrűk. A legkorábbi felbukkant darabot Kálmán királyénak tartják. Köriratos, címeres, ornamentális jellegű, de főképpen emlős- és madáralakos gyűrűket ismerünk e korból. Bizánci hatásra mutatnak az életfát, Isten-fát hordó gyűrűk.

A 13. századi gyűrű megfelel a román kor stílusának. A kor ornamentális pecsétgyűrűi között a csillaggal és a félholddal díszített, kettőskeresztes gyűrűk válnak ki. Egyik legszebb példájuk a Nemzeti Múzeum „Anulus Pauli“ köriratú aranygyűrűje. Alighanem Pál kalocsai érseké volt III. Béla idejében s a magyar ötvösség magas fokát s kifinomult ízlését tanúsítja.

Külön nevezetességű Sándor váradi püspöknek, II. András kedvelt emberének, az Aranybulla egyik aláírójának pecsétgyűrűje, amelynek fejébe gyönyörű zafírból készült antik gemma van foglalva. Szép Helénát ábrázolja. Ekkortájt Európa szerte elterjedt divat volt az antik gemmák újrafoglalása; Sándor püspök gyűrűje az egyik legkorábbi ismert darabunk.

A vegyesházi királyok korában a heraldikai címer már kialakul s ez a művészet több ágára volt hatással. Befolyásolta a pecsétgyűrűk alakulását is. Formájuk változatosabbá válik s a pajzsok különféle alakját öltik magukra. Ebben az időben divattá válik, hogy a pecsétgyűrűbe titokzatos jelentőségű mondásokat is rögzítenek. Az Anjouk, majd Zsigmond korából a legszebb és legkülönfélébb változatokkal találkozunk, amelyek a gótikus ízlést mutatják be.

Mátyás király és a magyar reneszánsz kora a műformák rendkívüli gazdagodását hozza magával. A foglalat mind díszesebb lesz, a dús növény előtérbe jön. Különféle drágakövek kerülnek egymással összhangba. Mind sűrűbbek a jegygyűrűk, s feltűnnek a méreggyűrűk is. Az uralkodóházzal kapcsolatos az ún. Mátyás-gyűrű. Beatrix királyné, mikor Székesfehérvárra érkezett, Mátyásnak hatalmas gyémántos gyűrűt küldött; sokan e gyűrűre gondolnak a történeti híradással kapcsolatban.

A mohácsi vész katasztrófája derékben vágja ketté a magyarországi reneszánsz ötvösség fejlődését. Buda török kézre kerül és a vezető szerepet Kassa és Erdély veszik át. Ide menekülnek a budai aranymívesek s a reneszánsz dús formakincsét terjesztik a végeken; egyben eltanulják az erdélyi zománc művészetét, amely a 16-17. században nemzetközileg híressé vált.

A 16. században új s érdekes magyar jegygyűrűtípus keletkezett: két különálló, de szétválaszthatatlanul egymásba kapcsolt karikából. Ilyen magyar típus a két egymásba fonódó kézből alkotott ikergyűrű, amelyet Mária királynénak, II. Lajos feleségének tulajdonítanak. A kor pecsétgyűrűi közül kiválik a II. Lajos királyé s a szentjobbi apátság romjai között talált, nagy címeres ezüstgyűrű.

A gyűrűk mestereire vonatkozó adatok a 17. században igen megsokasodnak. Kassa és Kolozsvár a vezető műhelyek. A főúri kincstárak, kiházasítási leltárak hihetetlen gazdaságról tanúskodnak. Ekkor jut a gyűrű művészete tetőfokára. A drágakőfoglalás mestersége mind tökéletesebbé lesz, a brilliáns-köszörülést ekkor találják fel Hollandiában.

A barokk korban magának se szeri, se száma e korban a szebbnél-szebb erdélyi zománcos, bogláros és pecsétgyűrűknek. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek százával voltak gyűrűi. Ötvöseink is azon voltak, hogy a magyar főurak itthon is be tudják szerezni szükségleteiket, akik a különböző drágaköveseken kívül a zománcos gyűrűkét is kedvelték.

Sok szép főpapi gyűrű is maradt fenn a 17. századból, amelyek közül az egyik Pázmány Péteré volt.

Az 1700-as évek kezdetén jut érvényre a rokokó a gyűrű művészetében. Az ötvösmunka ekkor már háttérbe szorul; a drágakő nagysága, szikrázó pompája az irányadó. A legkülönfélébb gyűrűk jönnek divatba, mint a névgyűrűk, az emlékgyűrűk, a gyászgyűrűk. Németországi divat a „Memento Mori“ nevezetű halálfejes gyűrű, amely azonban nem felelt meg a magyar ízlésnek. Az özvegyi gyűrű már használatosabb. Az arcképes gyűrűk is mindjobban elterjednek.

Nevezetes emlék a 18. századból a talán egyetlen fennmaradt magyar méreggyűrű. Zománcos fedelén halálfej látszik, a kis tartó belső részében a pokol egy jelenete, mikroszkopikus kidolgozással.

A 19. század elején virágzó neoklasszikus művészet a gyűrűkre is rányomja bélyegét. Antik s neoklasszikus gemmákat foglalnak be s mind inkább divatba jönnek az arcképes gyűrűk, amelyeknek portré-jellege azonban elmosódik, szkematizáló, görögös vonásokat mutatnak. A gyűrűkészítés hovatovább már nem művészet, hanem ipar; a céhek felbomlanak s a mesterek már nem fektetnek oly nagy súlyt a díszes kivitelre. A Biedermeier korban jön divatba a mai dísztelen, sima karikagyűrű. A historizmus korában a régi stílusok gyűrűit utánozzák s ekkor jut nagy tökélyre a hamisítás is. A 19. század végén már tucatáruvá süllyed a gyűrű s művészetében teljes a felbomlás. Tömegáruként eljut a legszélesebb néprétegekhez is.

Fajtái

A gyűrűket főleg díszként vagy szimbolikus jelként szokás viselni. A több ezer éves gyűrűgyártás alatt készített gyűrűfajták száma óriási. Céljára vonatkozólag megkülönböztetnek eljegyzési vagy házassági gyűrűt, pecsétgyűrűt, varázsgyűrűt, egyházi vagy püspökgyűrűt, bajnokgyűrűt, doktori gyűrűt, gyászgyűrűt stb.

Gyűrű	Kép	Megjegyzés
Gemma gyűrű		Ez a fajta rendkívül ősi és jellemzően a férfiak gyakrabban viselték, mint a nők. Az ókori fajtáik pogány isteneket, a keresztény gyűrűk főleg szenteket, sőt önarcképeket ábrázoltak.
Bajnoki gyűrű		A bajnoki gyűrű vagy a premier gyűrű az a gyűrű, amelyet az észak-amerikai profi sportligák és főiskolai bajnokságok győztes csapatainak tagjai kapnak.
Claddagh gyűrű		A Claddagh gyűrű olyan hagyományos ír gyűrű, amely a szeretetet, a hűséget és a barátságot képviseli (a kezek a barátságot, a szív a szeretetet, a korona pedig a hűséget jelenti).
Diplomás gyűrű		A diplomás vagy osztálygyűrű olyan gyűrű, amelyet egy középiskola, főiskola vagy egyetem öregdiákjai vagy végzősei viselnek a záróvizsga vagy a diploma emlékére.
Doktori gyűrű		Olyan aranygyűrű, amelyet egy dán vagy svéd egyetemen a doktori fokozatot szerzett egyének viselnek. Amerikában gyakran előfordul, hogy a teológiai doktor rangot szerzett személyek viselnek ilyen gyűrűt a jobb kezük gyűrűsujján.
Egyházi (püspöki) gyűrű		Olyan gyűrű, amelyet egyházi (klerikus) személyek viselnek. Ha magasabb rendű papok vagy püspökök viselik, akkor püspökgyűrűnek is hívják.
Eljegyzési gyűrű		Egy nőnek adott gyűrű, amely jelzi hogy el van jegyezve feleségül.
Örökkévalóság gyűrű		Olyan gyűrű, amely szimbolizálja a véget nem érő szerelmet, amelyet általában a házastárs ad a partnerének egy jelentős évforduló alkalmából. Ezeket gyakran az eljegyzési gyűrűk helyett adják, mint amikor Gordon Brown volt brit miniszterelnök vásárolt egyet a feleségének (kompenzációként azért, mert eredetileg nem adott neki eljegyzési gyűrűt).
Melegbüszkeség gyűrű		A melegbüszkeséget szimbolizáló gyűrű.
Giardinetto gyűrű		Több apró követ tartalmaz. Főleg a 18. század második felében volt jellemző.
Gimmel gyűrű		Két vagy három karikás gyűrű, amelyek egymáshoz illeszkedve egy teljes gyűrűt alkotnak. A 16. és 17. században az ilyen gyűrűk divatosak voltak Angliában, Németországban és más országokban, és gyakran jegyesgyűrűként használták őket. Hármas gyűrűvel egy harmadik személy tanúja lehetett a pár fogadalmának.
Védőgyűrű
Vasgyűrű vagy mérnökgyűrű		Az amerikai és kanadai mérnökök által viselt gyűrű.
Kulcs gyűrű		A rómaiak használták eszközként a családi értékek ládája kulcsának hordozására és a családon belüli státuszszimbólumként.
Memento mori gyűrű		Nagyrészt 16-17. században voltak jellemzők. Egy koponya ábrázolást és egy Memento mori feliratot (Emlékezz a halálra!) tartalmaztak.
Hangulatgyűrű		Folyadékkristály segítségével a test hőmérsékletére reagálva megváltoztatja a színét.
Anyagyűrű		Anyaságot szimbolizáló gyűrű.
Gyászgyűrű		Meghalt személy emlékére viselt gyűrű. Használata legalább a 14. századtól a 19. század végéig kimutatott.
Penannuláris gyűrű		A bronzkori Nagy-Britanniából származik és valószínűleg orr- vagy fülkarikaként viselték őket, vagy a hajhoz vagy a ruházathoz rögzítették.
Méreggyűrű		A méreggyűrű vagy pirulagyűrű gyűrű olyan típusú gyűrű, amelynek az előlap alatt vagy az előlapon belül van egy tartálya, amelyet méreg vagy más anyag befogadására volt alkalmas; Európában a 16. században váltak népszerűvé. Arra használták, hogy mérget csúsztassanak az ellenség ételébe vagy italába, vagy megkönnyítsék a birtokló öngyilkosságát, elfogás vagy a kínzás esetén.
Vers gyűrű		Arany ujjgyűrű verssel vagy felirattal a felszínén. A 15–17. században népszerűek voltak Angliában és Franciaországban is, mint a szerelmesek ajándékai.
Portré gyűrű		Gyűrű egy kis arcképpel; főleg a 17. században volt használatos.
Elő-eljegyzési gyűrű		Egy kicsi, többnyire olcsó gyűrű, amelyet a partnernak adnak, hogy nem fog másnak udvarolni.
Börtöngyűrű		Tipikusan műanyag gyűrű, amelyet kézzel készítettek a börtönökben.
Ígéret gyűrű		Olyan gyűrű, amelyet azért készítettek, hogy emlékeztesse az embert egy ígéretre, pl. esküvői vagy vallási fogadalommal kapcsolatban.
Szüzességi gyűrű		A szüzességi gyűrű a tisztaság jeleként viselt gyűrű néhány vallási kultúrában.
Rózsafüzér gyűrű		Ujjgyűrű kis kereszttel. A 16. és 17. századi írországi vallási konfliktusok során szigorú jogi büntetéseket írtak elő a gyakorló katolikusok ellen. Az apró, könnyen elrejthető rózsafüzér-gyűrűket használták az azonosítás elkerülése érdekében.
Varrógyűrű (gyűszű)		A gyűszű korai formája.
Pecsétgyűrű		Az egyik legősibb gyűrű, amely gyakran a család címerét tartalmazza.
Keresztény gyűrű		Gyűrű keresztény szimbólumokkal, amelyet az egyik keresztény egyházhoz tartozás jeleként viselnek.
SS-Ehrenring		Náci "becsületgyűrű". A Harmadik Birodalom idején több különböző díjazási gyűrű is volt.
Íjász gyűrű		Olyan gyűrű, amelyet íjászatra, a hüvelykujj védelmére terveztek.
Lábujj gyűrű		A lábujjgyűrűknek különleges funkciójuk van Indiában. Szokásos dísznek számítanak, amelyet férjezett nők viselnek (metti).
Gyűrűóra		Egy apró óra, amelyet gyűrűn viselnek.
Halászgyűrű		A pápai méltóság gyűrűje, amelyet pecsétgyűrűként is használtak. A gyűrűn Szent Péter a teli hálót húzza ki a vízből; a gyűrű minden pápa számára külön készül — „sub annullo pisca- toris“ kelteződnek a bullák — s haláluk után összetörik.
Házassági gyűrű		A házassági elkötelezettség jelzésére használt. Eredetileg csak nők viselték, mára mindkét házastársnál gyakori.

Méretek

Különböző gyűrűméret-táblázatok vannak a világon:

• Bécsi méret (kerület mm-ben)
• Francia méret (kerület mínusz 40 mm)

Nemzetközi mérettáblázat

Вécsi méret	Francia méret	Orosz méret	Angol méret	Amerikai méret	Japán méret
40	0	12,5		1	-
40,5	0,5	12,9		1 -	1
41,5	1,5	13,4	D	2	2
43	3	13,8	E	2 -	3
44,5	4,5	14,2	F	3	4
45,5	5,5	14,6	G	3 -	5
47	7	15	H	4	6+
48	8	15,4	I	4 -	8
49,5	9,5	15,8	J	5	9
50,5	10,5	16,2	K	5 -	10
52	12	16,5	L	6	11
53,5	13,5	17	M	6 -	12
54,5	14,5	17,5	N	7	13
56	16	17,8	O	7 -	15
56,5	16,5	18	P	8	16
58,5	18,5	18,5	Q	8 -	17
59,5	19,5	19	R	9	18
61	21	19,5	S	9 -	18+
62,5	22,5	19,9	T	10	19+
63,5	23,5	20,3	U	10 -	21
65	25	20,5	V	11	22
66	26	21	W	11 -	23
67,5	27,5	21,5	X	12	24
69	29	22	Y	12 -	25
70	30	22,5	Z	13	26

Források

• ↑ Pallas: A Pallas nagy lexikona
• Pesti Hírlap Vasárnapja, 1928-09-02 / Hatalom, varázslat, hűség és szerelem szimbóluma: a gyűrű, a legrégibb ékszer
• Britannica: Ring (jewellry)
• Hlatky Mária: A magyar gyűrű (1938)