Ugrás a tartalomhoz

Kőris

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fraxinus szócikkből átirányítva)
Kőris
Magas kőris (Fraxinus excelsior)
Magas kőris (Fraxinus excelsior)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Olajfafélék (Oleaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Oleeae
Nemzetség: Kőris (Fraxinus)
L.[1]
Fajsorok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kőris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőris témájú médiaállományokat és Kőris témájú kategóriát.

A kőris (Fraxinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 70 fajjal. A kőris közepesen nagyra növő fa, amelynek különböző fajai túlnyomórészt lombhullatóak, ám néhány faja, mely a szubtrópusi éghajlati övezetben honos, örökzöld növénynek számít. A kőris széles körben elterjedt növénynemzetség Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagy részén.

Egymással szemben álló levelei és szárnyas magvai vannak. A Fraxinus nemzetségbe tartozó legtöbb kőris kétlaki növény, amelyeknél külön porzó és külön termő egyedek vannak. A kőrisfák komoly problémát okozhatnak jelentős mennyiségű termésük miatt a városi környezetben.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

A holarktikus nemzetség egyes fajai az Óvilág, mások Észak-Amerika mérsékelt égövi részein élnek; a fajok hagyományos csoportosítása leginkább ennek megfelelő, elterjedés szerinti.

A fajok többsége Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában él; Európában mindössze négy:

Közülük Magyarországon három faj vagy alfaj őshonos:

Az őshonos fajok mellé főleg a síksági kemény- és/vagy puhafás ártéri erdőkbe, valamint a sziki tölgyesekbe nagy területen amerikai kőrist telepítettek elegyfaként. Magyarország erdeiben 1997-ben a négy kőrisfaj együttes részaránya 2,4%, azaz 39 ezer hektár volt. Európa egyéb részein még egy, Amerikából áthozott kőrisfajt (fehér kőrisFraxinus americana) telepítenek és telepítettek (1724 óta) – e faj kivadulásáról nem tudunk.

Rendszertani felosztása

[szerkesztés]
Magas kőris termése
Észak-Amerika keleti része
Észak-Amerika déli és délnyugati része
Nyugat-palearktikus fajok (Európa, Észak-Afrika és Délnyugat-Ázsia)
Kelet-palearktikus fajok (Közép- és Kelet-Ázsia)

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

A fajok többsége közepes–nagy termetű fa. Általában lombhullatók, bár néhány szubtrópusi faj örökzöld.

Szárnyasan összetett leveleiben a levélkék leggyakrabban keresztben átellenesen állnak, de a hármas álörvös állás is megfigyelhető. A csúcson növő levélke alakja rendszerint némileg különbözik a párosan átellenben állókétól.

Virágai változatosak, termése azonban egységesen repítőkészülékes lependék.

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Se a két fajsor tagjai, se az ó-, illetve újvilági fajok nem hibridizálódnak egymással, az egyes fajsorok azonos kontinensen élő fajai viszont igen.

Felhasználása

[szerkesztés]

A kőrisek anyaga igen erős, de rugalmas keményfa. Íjak, eszközök fogantyúi, minőségi baseballütők készítésére használják. Elektromos gitárok testét és snookerdákókat is készítenek belőle. A kőrisfa sűrűsége élőnedves állapotban 0,9 g/cm³, légszáraz állapotban 0,75 g/cm³, míg mesterségesen szárítva 0,62 g/cm³. A kőris a közepesen nehéz fák közé tartozik. A nyolc fokozatból álló Nördlinger-skálán – a kőkemény fokozattól az igen lágy fokozatig – az ötödik, a meglehetősen kemény fokozatba tartozik a kőris, mint faanyag. Hasadékonyság szempontjából a kőris nehezen hasad. A hasadékonysági skála – a rendkívül nehezen hasad fokozattól a rendkívül könnyen hasad fokozatig – nyolc elemből áll, melyen a kőris a harmadik fokon áll. A szintén nyolc fokozatú aszási skálán a kőris a mérsékelten aszik össze fokozatot kapta. A hat fokozatú rugalmassági skálán a kőris meglehetősen rugalmas faanyagok közé tartozik. A mindig szárazon lévő kőrisfa tartóssága 500 év is lehet, míg szabad levegőn, de födém alatt 30-tól 95 év, szabadban elhelyezve, a légköri viszonyoknak kitéve 15–40 évig tartós a kőris. Levegőtől elzárva, nedves helyen a kőris tartóssága 7 év. Fűtés szempontjából a kőris közepes melegfejlesztő-képességgel bír.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fraxinus information from NPGS/GRIN. www.ars-grin.gov. (Hozzáférés: 2008. március 8.)
  2. Faépítés. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.)

Források

[szerkesztés]