Ugrás a tartalomhoz

Endresz György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Endresz György
Született1893. január 6.
Perjámos
Elhunyt1932. május 21. (39 évesen)
Róma
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapilóta, repülőoktató
Halál okarepülőbaleset
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (47-1-128)
A Wikimédia Commons tartalmaz Endresz György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Endresz György a Justice for Hungary fedélzetén – 1931
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor képeslapja Detroitból
Endresz György és Magyar Sándor emlékműve
A „Justice for Hungary”
A "Justice for Hungary" repülőgép Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában a kényszerleszállás után.

Endresz György (Georg Endres) (Perjámos, 1893. január 6. – Róma, 1932. május 21.) pilóta, repülőoktató.

Életrajza

[szerkesztés]
Emléktábla Budapest, 11. kerületben

Endresz György Perjámoson (ma Periam, Románia) született, sváb család gyermekeként. Tizenhat évesen Szegedre került cseregyerekként, ekkor tanult meg magyarul.

Az első világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilótának négy elismert légigyőzelme volt.1915-ben Lemberg (Lvov) közelében harc közben hadifogságba került. Írásos visszaemlékezése szerint kétszer is megszökött az orosz fogságból. Szibériából saját kezűleg hamisított papírokkal, vonaton és gyalog jutott el Svédországig.

1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a győri 4. számú vörös repülőszázad parancsnoka és toborzótisztje volt.

Később az Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, utána az Aero Szövetség oktatótisztje volt.

A „Justice for Hungary” repülése

[szerkesztés]

A „Justice for Hungary” névre keresztelt, Lockheed Sirius típusú repülőgép 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar (Wilczek) Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már az indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást. Az út további szakaszában a navigálás – a rossz időjárás miatt – még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a repülőgép feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

Endresz és Magyar a világon tizenötödikként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Model 8A Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 000 dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok adományai szolgáltatták.[1]

A két pilótát és Szalay Emil amerikai magyar virsliüzem-tulajdonost (aki nagylelkű adományával a pénzügyi problémákon segítette át őket) a Magyar Érdemkereszt III. osztályával tüntették ki, egy általában vidéki szolgabíráknak és rendőrtisztviselőknek járó érdemrenddel. A szokatlanul alacsony kitüntetést életrajzírói 1919-es szerepvállálásának szokták tulajdonítani.

Római repülése és halála

[szerkesztés]
Endresz György és Bittai Gyula római emlékműve
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (47-1-128)

1932-ben Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bitai Gyula rádiótávírász navigátorral. Rómába azokat a repülősöket hívták meg, akik már átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére. A leszállás előtt a gép szárnya megbillent, a nehéz gép lezuhant, és eltűnt a nézők szeme elől. Mire autókkal odaszáguldottak, már késő volt. A gép lángba borult és elégett, csak a váza maradt meg. A pilóták szörnyethaltak.

Emlékezete

[szerkesztés]

Endresz Györgyről halála után Budapest belterületén teret és utcát neveztek el; az utca a XIX. kerületben ma is az ő nevét viseli, ám 1945 után a XII. kerületi tér Magyar jakobinusok tere lett. Nevét Bicske határában emlékoszlop, és egy sportrepülő egyesület[2] őrzi. Bicskén, Miskolcon, Egerben, Fonyódligeten és Újbarkon is utca őrzi a nevét.

2005. április 22-én a felcsúti általános iskola felvette az Endresz György nevet.

2006. július 15-én a fent említett emlékkő közelében új, méltó emlékmű[3] felavatására került sor, Pécsett pedig utcát neveztek el róla.

Sportegyesülete

[szerkesztés]

Endresz György Sportrepülő Egyesület (Budaörs)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kép
  2. ↑ Az Endresz György Sportrepülő Egyesület honlapja. [2013. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  3. ↑ PhpNeoGallery. [2013. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Endresz_György&oldid=27498034”