Ugrás a tartalomhoz

Dán Néppárt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dansk Folkeparti
Dán Néppárt

Mottó: Tryghed og Tillid (Béke és Bizalom)'
Adatok
ElnökMorten Messerschmidt

Alapítva1995. október 6.
SzékházChristiansborg
1240 Koppenhága, Dánia
Ifjúsági tagozatDansk Folkepartis Ungdom (DFU)
Tagok száma12.064 ((2013)[1])

Ideológiaszociálkonzervativizmus
nemzeti konzervativizmus euroszkepticizmus bevándorláselleneség
Politikai elhelyezkedésJobboldal és Szélsőjobboldal között
Parlamenti jelenlétFolketing:
7 / 179
Európai Parlamentben (Dániai mandátumok):
1 / 14
EP-frakcióPatrióták Európáért
Hivatalos színeikék, sárga
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dansk Folkeparti
Dán Néppárt
témájú médiaállományokat.

A Dán Néppárt (dánul: Dansk Folkeparti) egy szociálkonzervatívnacionalista politikai párt Dániában.

Az Európai Parlamentben az Unió a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport sorait erősítette a 2009-2014-es ciklusig, ugyanis a párt 2014-ben már az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába került. A 2005-ös parlamenti választásokon 13,3%-ot kapott, így a Folketing 179 képviselői helyéből 24-et szerzett meg. Az Anders Fogh Rasmussen vezette kormány tevékenységét kívülről támogatja.

Történelme

[szerkesztés]

Első évek

[szerkesztés]

A párt 1995. október 6.-án alakult meg miután Pia Kjærsgaard és Kristian Thulesen Dahl kiléptek a Dán Progresszív Pártból.[1] Az új párt elnöke 1996-ban Pia Kjærsgaard lett.[2] A Dán Néppárt volt az első olyan párt egy skandináv országban, amely a francia Új Jobboldal gondolatiskola szellemisége nyomán alakult meg és az észak-európai szélsőjobboldali mozgalmak hagyományaként. A párthoz köthető mozgalom volt a lutheránus Tidehverv (Idők fordulata) és a hozzá kapcsolódó újság emellett a szélsőjobboldali értelmiségieket tömörítő Den Danske Forening (Dán Szervezet) és a Progresszív Párt konzervatív szárnya.

A párt első megmérettetésére az 1997-es dániai helyhatósági választáson került sor, ahol a párt a Dán Szociáldemokrata Párt néhány fellegvárában aratott győzelmet. A megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban az ötödik legerősebb párt lett. Az 1998-as dániai parlamenti választáson a párt 7,4%-kal 13 mandátumot szerzett és az ötödik legerősebb párt lett a Folketingben. A választás nagy vesztese a Konzervatív Néppárt és a Progresszív Párt voltak.

2001-2011: Konzervatív-liberális koalíció

[szerkesztés]

A párt a 2001-es dániai parlamenti választáson a harmadik legerősebb párt lett. A választási kampány alatt Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök-jelöltségét támogatták, aki megnyerte a választást. A DN tagja lett a Rasmussen vezette liberális Venstre és a jobbközép Konzervatív Néppárt koalíciójának. A párt javaslatára radikálisan szigorítottak a bevándorlási politikán, amivel Európa legszigorúbb bevándorlási törvényét hozta meg a kormány.[3]

Ideológia

[szerkesztés]

Bevándorlás

[szerkesztés]

A párt elutasítja a multikulturális társadalmat és Dánia többnemzetiségűvé válását.[4] Pia Kjærsgaard egykori pártelnök kifejtette, hogy nem akarja hogy Dánia multikulturális és többnemzetiségű legyen. Szerinte a multikulturalizmus nemzeti katasztrófát jelentene az országnak.[5] A párt drasztikusan csökkentené a nem nyugat-európai országokból érkező bevándorlást, ellenzi az iszlamizálódást és a bevándorlók kulturális asszimilálást támogatják.[6]

Belpolitika

[szerkesztés]

A párt szigorúbb büntetést sürget a szexuális bűncselekmények, gondatlan járművezetés és az állatkínzás vonatkozásában. Támogatják, hogy Dánia államformája továbbra is parlamentáris monarchia legyen illetve a jelenleg hatályos alkotmányt is. Változtatni akar a Dán Büntető Törvénykönyvön. Eltöröltették a gyűlöletbeszéd és az istenkáromlás büntetését.[7][8]

Külpolitika

[szerkesztés]

A párt fontosnak tartja Dánia szuverenitását az Európai Unióval szemben, ellenzik Törökország csatlakozását és kitart a dán korona fizetőeszköz megtartása mellett.[9] A párt követeli, hogy nemzetközi szinten ismerjék el Tajvan függetlenségét.[10] Tajvan és Kína közti vitákban a párt Tajvan mellett szokott kiállni. 2007-ben a párt elutasította Koszovó függetlenségét és Szerbia álláspontja mellett állt ki.[11]

Vitatott ügyek

[szerkesztés]

Miután az ő javaslatukra a kormány szigorított a bevándorlási politikán, több kritikát is kapott a párt. A szociáldemokraták vezette svéd kormánytól, Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosától, az Európa Tanács emberi jogi biztosától. A svéd kormány kritikájára Pia Kjærsgaard azt válaszolta, hogy "ha ők Stockholmot, Göteborgot vagy Malmöt Skandináv Bejrúttá akarják változtatni beleértve a klán háborúkkal, becsületgyilkosságokkal, csoportos nemi erőszakokkal, akkor hagyják csak, hogy ezt tegyék. Mi bármikor le tudjuk zárni az Øresund hídat.""[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dansk Folkeparti. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  2. Historie. [2010. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  3. Denmark's immigration issue. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  4. Principprogram. Dansk Folkeparti. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  5. "Världens lyckligaste folk". 1 September 2009, TV4.
  6. Halt on non-Western immigration proposed. The Copenhagen Post. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. DF vil af med racismeparagraf”, dr.dk, 2003. június 18. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.) 
  8. MEN: Ytringsfrihedens historie i Danmark (2016) 
  9. EU-politik (danish nyelven). Dansk Folkeparti. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  10. Pia Kjærsgaard: DF arbejder for Taiwan (danish nyelven). Dansk Folkeparti. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  11. DF siger nej til, at regeringen anerkender Kosovo”, Jyllands-Posten, 2007. december 9.. [2008. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 18.) (danish nyelvű) 
  12. Denmark's immigration issue. (Hozzáférés: 2018. január 10.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]