Ugrás a tartalomhoz

Cleveland (Ohio)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cleveland
Cleveland zászlaja
Cleveland zászlaja
Cleveland pecsétje
Cleveland pecsétje
Becenév: Az erdős város
Mottó: Előrehaladás és siker
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOhio
MegyeCuyahoga megye
Alapítás éve1796
NévadóMoses Cleaveland (ember)
Irányítószám
Lista
  • 44101–44199
  • 44101
  • 44104
  • 44109
  • 44112
  • 44116
  • 44119
  • 44122
  • 44125
  • 44126
  • 44130
  • 44131
  • 44133
  • 44134
  • 44136
  • 44139
  • 44141
  • 44143
  • 44144
  • 44147
  • 44150
  • 44152
  • 44154
  • 44158
  • 44160
  • 44164
  • 44168
  • 44172
  • 44174
  • 44177
  • 44181
  • 44185
  • 44188
  • 44190
  • 44189
  • 44186
  • 44193
  • 44195
Körzethívószám216
Testvérvárosai
Népesség
Népesség372 624 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség2380,9 fő/km²
Háztartások száma174 920
Egy főre jutó jövedelem22 442 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság199 m
Terület213,4 km²
IdőzónaEastern Time Zone
Azonosítók
GNIS
GeoNames5150529
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 29′ 57″, ny. h. 81° 41′ 41″41.499167°N 81.694722°WKoordináták: é. sz. 41° 29′ 57″, ny. h. 81° 41′ 41″41.499167°N 81.694722°W
Cleveland honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Cleveland témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban. Lakosainak száma 372 624 fő (2020. április 1.).[1], az USA 48. legnagyobb városa, és a második legnagyobb Ohio államban a főváros, Columbus után. Miskolc testvérvárosa. Itt található a Rock and Roll Hall of Fame. A várost különféle becenevekkel illetik: az erdős város, az új amerikai város, Amerika északi partja, hatodik város, C-város.

Fekvése

[szerkesztés]

A város Ohio állam északkeleti részén, az Erie-tó déli partján fekszik a pennsylvaniai határtól 100 km-re nyugatra.

Éghajlata

[szerkesztés]
Cleveland éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,023,028,031,033,040,039,039,038,032,028,025,040,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,33,18,115,120,825,928,127,123,316,810,43,515,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,7−4,7−1,04,710,115,417,913,316,97,42,7−3,16,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−29,0−27,0−21,0−12,0−4,0−1,05,03,00,0−7,0−18,0−26,0−29,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)695974899387888997789279994
Havi napsütéses órák száma10112216721626429530726221917090682280
Forrás: NOAA


Története

[szerkesztés]
A városháza

1796-ban alapította Moses Cleveland tábornok, aki az alapítás idejében már a Connecticut Land Company főügynöke volt. A település a Cuyahoga folyó torkolatánál, a feldolgozóipar egyik központja lett a település számos csatornájának és vasúti pályáinak köszönhetően. Környezete gazdag szén- és vasérc lelőhelyekkel rendelkezett, amely kedvezett az ipari fejlődésnek. A 19-20. században Ohio állam legnagyobb, legnépesebb városává nőtte ki magát. A 20. század elején az észak-amerikai magyarság legfontosabb kulturális és társadalmi központja volt, magyar templomokkal, iskolákkal, 81 kulturális és jótékonysági egyesülettel, 7 napilappal (ezek között a Kohányi Tihamér szerkesztette Szabadság volt a legnagyobb amerikai magyar lap), valamint tíznél több szépirodalmi, vallásos stb. folyóirattal. Az amerikai Magyar Szövetség irodája is itt volt. 1902. szeptember 28-án leplezték le az University Circle téren Kossuth Lajos szobrát, Tóth András művét. A városban élő magyarok száma az 1910-es évek elején meghaladta a 60 ezret.[2]

Népessége

[szerkesztés]
A belváros

A 2000-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága 478 403 fő. 190 638 háztartás és 111 904 család alkotja a várost. A népsűrűség 2380,9 fő/km². A lakosság megoszlása származás szerint:

  • 50,99% fekete vagy afroamerikai,
  • 41,49% fehér,
  • 1,35% ázsiai,
  • 0,30% amerikai,
  • 0,04% csendes-óceáni,
  • 3,59% egyéb,
  • 2,24% kettő vagy több rassz ötvözete.
A népesség alakulása 1796 és 2020 között
Lakosok száma
3
7
150
396 815
381 009
372 624
179618001821201020192020
Adatok: Wikidata

A lakosság 7,26%-a latin származású. Az etnikai csoportok közé tartoznak: német (9,2%), ír (8,2%), lengyel (4,8%), olasz (4,6%) és angol (2,8%). Jelentős kisebbségek továbbá: magyar, arab, szunni, román, cseh, szlovák, görög, ukrán, albán, horvát, szerb, litván, szlovén, koreai és kínai. A magyar kisebbség korábban olyan számban volt jelen a városban, hogy Cleveland volt Budapest után a második legnagyobb magyaroklakta település. Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum.

Gazdaság

[szerkesztés]

A dinasztiaalapító John D. Rockefeller multimilliomos Clevelandből irányította az Amerikai Egyesült Államokat, sőt a világ más részeit is átfogó olajbirodalmát, a városban ma is számos olajfinomító működik. A nehézipar visszaesésével Cleveland vállalkozóinak tevékenysége a kereskedelmi- pénzügyi-, biztosítási- és az egészségügyi szolgáltatásokra irányul.

Cleveland üzleti negyede
Cleveland üzleti negyede

Közlekedés, infrastruktúra

[szerkesztés]

Oktatás és tudományos élet

[szerkesztés]

Legnevezetesebb felsőoktatási intézménye a Case Western Reserve University. Ez az Alkalmazott Tudományok Iskolája és a Hudsonben alapított Western Reserve College összevonásával jött létre. Az Alkalmazott Tudományok Iskolájában volt fizikaprofesszor egyebek közt Albert A. Michelson (1883-1889), a Western Reserve College-ben pedig a kémia professzora Edward Williams Morley (1868-tól). Ők 1887-ben itt végezték el a híres Michelson–Morley-kísérletet, amiért Michelson húsz évvel később, első amerikaiként fizikai Nobel-díjat kapott.

Kultúra, szórakozás

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
Kulcs torony (Key tower)

Sportélete

[szerkesztés]

Cleveland professzionális sportcsapatai közé tartoznak:

Ismert személyek

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]
Garfield-emlékmű
Örök élet szökőkút

Itt haltak meg

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  2. Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája. IV. kötet: Brutus–Csát Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet. 1912. 561. o. Hozzáférés: 2021. június 8.  

Források

[szerkesztés]
  • Kiss Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Budapest, 1976) 753 p. Cleveland lásd 475-479. p. ISBN 963 243 018 2

További információk

[szerkesztés]