Ugrás a tartalomhoz

Bertil Gotthard Ohlin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bertil Gotthard Ohlin
az 1950-es években
az 1950-es években
Született1899. április 23.[1][2][3][4][5]
Klippans församling[3][6][7]
Elhunyt1979. augusztus 3. (80 évesen)[1][2][8][3][4]
Vålådalens Fjällstation[7]
Állampolgárságasvéd
HázastársaEvy Ohlin[3][7]
Gyermekei
  • Anne Wibble
  • Tomas Ohlin
SzüleiElis Ohlin
Foglalkozása
Tisztsége
  • professzor (1924–1929, Koppenhágai Egyetem)
  • professzor (1929. június 27. – 1965, Stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem)
  • elnök (1934–1939, Liberal Youth of Sweden)
  • member of the First Chamber (1938–1944)
  • pártelnök (1944–1967, Folkpartiet (Sweden))
  • Minister of Trade (1944. szeptember 30. – 1945. július 31.)
  • member of the Second Chamber (1945–1970)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1949. augusztus 13. – 1952. május 26.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1952. május 26. – 1954. május 20.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1954. május 20. – 1961. április 24.)
  • az Északi Tanács elnöke (1959. január 1. – 1959. december 31.)
  • az Északi Tanács elnöke (1964. január 1. – 1964. december 31.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1969. május 12. – 1971. május 10.)
Iskolái
  • Lundi Egyetem (1915. szeptember 18. – )
  • Stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem
  • Stockholmi Egyetem
  • Lund School of Economics and Management
  • Harvard Egyetem (1922–1923)
Kitüntetései
  • Fellow of the Econometric Society (1945)[9]
  • doctor honoris causa from the University of Grenoble (1949)[10]
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1952. november 29.)[11]
  • Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (1965. június 4.)
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (1977)[12]
SírhelyeNorra Bregravningsplatsen (1979. szeptember 14. – , Gravnummer 22 1 13A 190)[13][14]
Bertil Gotthard Ohlin aláírása
Bertil Gotthard Ohlin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertil Gotthard Ohlin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bertil Gotthard Ohlin (IPA [uˈliːn]; Klippan, 1899. április 23. – Vålådalen, 1979. augusztus 3.) svéd közgazdász, politikus. A nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgási elméletek modernizálásáért 1977-ben James Edward Meade-del megosztva Közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott. Emellett mintegy három évtizeden át a svéd politikai élet prominens alakja, 1944–1967 között a Néppárt vezetője, 1944–1945 között kereskedelmi miniszter volt.

Élete

[szerkesztés]

Dél-svédországi vidéki középosztálybeli családban született. A Lundi Egyetem üzleti ügyviteli iskolájában végezte el középiskolai tanulmányait 1913–1917 között. Ezt követően a Cambridge-i, majd röviddel ezután a Harvard Egyetemen hallgatott közgazdaság-tudományt, s diplomáját 1923-ban szerezte meg. Posztgraduális tanulmányait a Stockholmi Egyetemen végezte Karl Gustav Cassel és Gösta Bagge irányítása alatt, végül doktori téziseinek (Handelns teori / Kereskedelmi elméletek) megvédésére 1924-ben került sor. Tanulmányai befejeztével, 1925-től öt éven át a Koppenhágai Egyetemen tanított, majd 1930-tól 1965-ig a Stockholmi Egyetem közgazdaságtanára, illetve -professzora volt.

1938-ban a kétkamarás svéd parlament (Riksdag) felsőházának tagja lett. 1944-ben Gustaf Andersson utódjaként átette a szociálliberális Néppárt (Folkpartiet) vezetését, s 1944–1945 között Per Albin Hansson koalíciós kormányában a kereskedelmi tárcát vezette. Ezt követően egészen 1967-ig állt a mindvégig ellenzéki Néppárt élén. 1970-ben visszavonult a politikától, s nyolc cikluson átívelő parlamenti képviselőségét is feladva hátra lévő éveit kutatásainak szentelte.

Életműve

[szerkesztés]
Interregional and international trade, 1933

Ohlin a közgazdaság-tudományi stockholmi iskola (Stockholmsskolan) vezető egyénisége volt Karl Gunnar Myrdal mellett. Kutatásainak homlokterében a nemzetközi kereskedelmi és a makrogazdasági elméletek álltak.

Pályája elején a fogyasztási hajlandóság, a likviditáspreferencia és a multiplikátorhatás kérdéskörében jelentek meg dolgozatai. Az azokban lefektetett elméleteivel, meggondolásaival helyenként megelőzte a keynesizmust, s több ponton vitába szállt magával John Maynard Keynesszel is. 1934-ben jelent meg a nevét egy csapásra ismertté tevő, Interregional and international trade (Interregionális és nemzetközi kereskedelem) című munkája, amelyben közzétette a kollégájával, korábbi professzorával, Eli Filip Heckscherrel kidolgozott ún. Heckscher–Ohlin-tételt. Eszerint eltérő tényezőellátottságú országok egymás közti kereskedése esetén mindegyikük olyan termék gyártására és kivitelére törekszik, amely az adott országban viszonylag bőséges tényezőt igényli intenzívebben. A szabad kereskedelem ily módon – bizonyos feltételek mellett – a tényezőárak kiegyenlítődéséhez vezet az adott országok között. Napjainkra ezt a tételt már többszörösen megcáfolták, de a külkereskedelmi mechanizmusok megértésének mindmáig alapvető eszköze maradt.

Ugyancsak 1934-ben fogalmazta meg Ohlin elsőként azt a tételt, mely szerint egy kormányzatnak akár a várható deficit ellenére is részt kell vállalnia azokban a beruházásokban, ahol egyébként a magánszektor versenyelőnye vitathatatlan.

1937-ben szakértőnek hívták meg Magyarországra, ahol részt vett a "győri program" kidolgozásában, amely program a magyar gazdaságot hadigazdasággá kívánta átalakítani.

1977-ben James Edward Meade-del megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott „a külkereskedelmi és nemzetközi tőkemozgási elméletek terén nyújtott úttörő jelentőségű hozzájárulásaiért”.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Interregional and international trade, Cambridge, Harvard University Press, 1933
    Magyarul: Interregionális és nemzetközi kereskedelem, ford. Vadnai Tibor és Lukács Erzsébet, Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1981.
  • The problem of employment stabilization, New York, Columbia University Press, 1949

Magyarul

[szerkesztés]
  • Interregionális és nemzetközi kereskedelem; ford. Vadnai Tibor, Lukács Erzsébet; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1981

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b c d Bertil G Ohlin (svéd nyelven)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Swedish Census 1900 (svéd nyelven). National Archives of Sweden. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
  6. ↑ Gråmanstorps (Klippans) kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/LLA/13117/C I/6 (1892-1901), bildid: F0010254_00076. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
  7. ↑ a b c Two-Chamber Parliament 1867–1970., 155, Ohlin i Stockholm, Bertil G, sj9PGLAlnmUAAAAAABfN5Q, 2022. január 8., 1
  8. ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/426048/Bertil-Ohlin
  9. ↑ https://www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/memoriam, 2023. április 6.
  10. ↑ Informations diverses (francia nyelven). Societe Editrice Du Monde, 1949. június 1.
  11. ↑ https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k93899n/f14.item
  12. ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economic-sciences/laureates/1977/
  13. ↑ http://norrabegravningsplatsen.se/kandisarna/, norrabegravningsplatsen.se, 2017. március 28.
  14. ↑ Ohlin, BERTIL GOTTHARD. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bertil_Gotthard_Ohlin&oldid=25025086”