Acidózis
| Acidózis | |
 | |
| Angolul | Acidosis |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | E87.2 |
| BNO-9 | 276.2 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 87 |
| MedlinePlus | 001181 |
Acidózis az az állapot, amikor túl sok a sav vagy túl kevés a lúg a vérben, s így a vér pH értékének csökkenését, a H+ion koncentráció növekedését jelenti.[1] Általában 7,4 körüli (7,35 – 7,45) a vér pH-értéke (enyhén lúgos). Ha ez lecsökken, akkor eltolódik a savasság irányába. Megkülönböztetünk anyagcserezavar miatti (metabolikus), például cukorbetegség okozta és légzési (respiratórikus) acidózist.
Egy népszerű elgondolás szerint a szervezet savasodás népbetegség, aminek szövődményei korunk népbetegségei. Habár a lúgosító diétát sok orvos is ajánlja, semmilyen mérési eredmény nem támasztja alá ezt az elképzelést. Sőt, ha valakinek olyan mértékben elsavasodna a vére, ahogy azt az elmélet állítja, akkor annak gyors életmentő beavatkozásra lenne szüksége.
Okai
[szerkesztés]- Légzési acidózis: a szén-dioxid kilégzésének elégtelensége
- Metabolikus acidózis: a vér pufferrendszerének kimerítése. Oka a rosszul kezelt cukorbetegség, vagy a krónikus veseelégtelenség. Ekkor a vér pH-ja lezuhan, és gyakran életveszélyes állapot alakul ki.
- Az anaerob glükolízis (például oxigénhiány esetén) vagy a ketontestek felgyűlése (inzulinhiány miatt) a szövetekben a savas kémhatású anyagcseretermékek, mint a laktát vagy a ketontestek felszaporodását okozza. Előfordulhat sokk, diabetikus kóma, szívmegállás, vagy ha alig jut vér a test egy részéhez (iszkémia). Az izomzat erős anaerob megerőltetése is okozhatja.
Kimutatása
[szerkesztés]Az acidózis vérgázelemzéssel kimutatható. A bikarbonátok és a szén-dioxid parciális nyomása szerint meg lehet különböztetni a légzési és a metabolikus acidózist. Légzési acidózisnál a szén-dioxid parciális nyomása nagy, míg metabolikus acidózis esetén a bikarbonát-koncentráció kicsi.
A metabolikus acidózis diagnosztikájában használatos a szérum anion rés (angolul: serum anion gap) kiszámítása is, melynek során a szérumban rutinszerűen mért kationok (nátrium és kálium) koncentrációjából kivonják a meghatározott anionok (klorid és bikarbonát) koncentrációit.[2]
- Anion rés = (Na+ + K+) - (Cl− + HCO−3)
A klinikai gyakorlatban sokszor csak a nátriummal számolnak:[2]
- Anion rés = Na+ - (Cl− + HCO−3)
Ugyan a vérben a pozitív és a negatív töltések kiegyenlítik egymást, mivel rutinszerűen nem mérik meg a vérben az összes töltéssel rendelkező molekula mennyiségét, a mért ionok közül pedig túlsúlyban vannak a kationok, a számításnál pozitív különbség jön ki, ami a nem mért anionok mennyiségével arányos. Az anion rés normál érteke durván 10 mmol/L, ha csak a nátriummal, kloriddal és bikarbonáttal számolnak.[2] Megnövekedett anion rés esetében valamilyen többlet anion van a szervezetben, például laktát, vagy nem megfelelően ellenőrzött cukorbetegség esetén ketontestek, esetleg valamilyen kívülről, mérgezésként bevitt anion (gyógyszer, alkohol), de a veseelégtelenség is emelkedett anion réshez vezet a savak csökkent ürítése és a bikarbonát csökkent visszaszívása miatt.
Divatja
[szerkesztés]A savasodásról szóló népszerű elgondolás szerint, mivel az ember táplálkozásával eltávolodott a természetes arányoktól, szervezetében a sav-bázis egyensúly eltolódott a savas irányba. Ez okozza napjaink népbetegségeit, például az elhízást, a cukorbetegséget, a rákot, vagy a gombabetegségeket. Ezt az egyensúlyt viszont helyre lehet állítani a táplálkozás megfelelő beállításával. Általában a több növényi és a kevesebb állati eredetű táplálékot javasolják, de a pontos listák nem egyeznek. Egyes listákon sok gyümölcs, köztük a citrom is lúgosítóként szerepel, illetve a desztillált víznek is lúgosító hatást tulajdonítanak.
Habár a lúgosító diétát sok orvos is ajánlja, semmilyen mérési eredmény nem támasztja alá azt elgondolást, hogy a savasodás népbetegség lenne. A savasodást ugyanis nem a vizelet, hanem a vér elemzésével kellene kimutatni. Sokan, akik a lúgosításról írnak, a leírás mellett még saját termékeiket is reklámozzák, mint csodaszert, ami megvéd a savasodás szövődményeitől.
Források
[szerkesztés]- Acidózis közelebbről Archiválva 2009. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
- Netdoktor: A pH (németül)
- Störungen des Säure-Basen-Haushalts: Rationale Diagnostik und ökonomische Therapie. Dtsch Arztebl 2005; 102: A 1896–1899 (Heft 26)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Seifter JL. (2014. November). „Integration of acid-base and electrolyte disorders.” (angol nyelven). N Engl J Med. 371 (19), 1821-31. o. DOI:10.1056/NEJMra1215672. PMID 25372090.
- ↑ a b c Kraut JA, Nagami GT. (2013. November). „The serum anion gap in the evaluation of acid-base disorders: what are its limitations and can its effectiveness be improved?” (angol nyelven). Clin J Am Soc Nephrol. 8 (11), 2018-24. o. DOI:10.2215/CJN.04040413. PMID 23833313.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
