Ugrás a tartalomhoz

A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza-regény)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Gárdonyi Géza regényéről szól. Hasonló címmel lásd még: A láthatatlan ember (egyértelműsítő lap).
A láthatatlan ember
A láthatatlan ember 1943-as kiadása
A láthatatlan ember 1943-as kiadása
SzerzőGárdonyi Géza
Országmagyar Magyarország
Nyelvmagyar
Műfajregény
Kiadás
KiadóSinger és Wolfner[1]
Kiadás dátuma1902
IllusztrátorGyőry Miklós (1979)
Média típusakönyv
Oldalak száma398 (1979)[2]
ISBNISBN 9631116360 (1979)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Sablon • Wikidata • Segítség

A láthatatlan ember, eredetileg Láthatatlan ember Gárdonyi Géza 1902-ben megjelent regénye. A könyv egy görög ifjúról, Zétáról szól, aki urával, Priszkosz rétorral Attila hun király Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban, s ez minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz. 1975 utáni kiadásai A láthatatlan ember (névelős) címmel jelennek meg.

Történet

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Az 5. század derekán járunk, a Római Birodalomban. Zéta, a trák származású művelt görög szolga urával, Priszkosz rétorral indul Attila, a hun uralkodó Tisza menti székvárosába, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom közös ügyeiről tárgyaljanak. Útközben Zéta egy hun fogoly, Deél segítségével megtanul hunul, így rengeteg későbbi nehézséget kerül el. A fogoly mesél neki arról, hogy beleszeretett egy hun főúr lányába, és ezért ki fogják végeztetni.

Zéta és csoportja huzamosabb ideig maradnak a városban, és Zéta rövidesen szintén beleszeret a hun főúr lányába, Emőkébe, és maga vállalja a rabszolgaságot, hogy szerelme, Emőke közelében lehessen: hamis levéllel visszajuttatja magát a hun táborba, és Csáth, a hun főúr szolgája lesz. Később (természetesen Emőke kedvéért) a palotában is gyakori látogató lesz, ahol Rika királyné és udvarhölgyei nyomban bizalmukba is fogadják, és olyan kézügyességet igénylő feladatokat végeztetnek vele, mint amilyen például a rajzolás. Attila hadjárata előtt Zétát is katonai kiképzésre küldik, és rövidesen kitűnő harcos lesz belőle. Abban reménykedik, hogy ha a csatában jeleskedik hősiességével, felszabadítják. Erre nem kerül sor, hiába harcolja végig a catalaunumi csatát.

Sebesüléséből felépülve egy püspök segédje lesz, aki a járványokban elhunyt embereket temeti. Zéta visszakeveredik a hun táborba, és találkozik Emőkével. Őt is azok közé a szolgák közé helyezik, akik segítenek az időközben elhunyt Attila temetésében. Azonban Emőke átveszi Zéta helyét, és a temetés után őt is megölik. Zéta azonban mégis boldog lesz, mert szerelemre lobban Dsidsia, a római szolgálólány iránt.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A regény sikere

[szerkesztés]

A regény sikerének oka legfőbb értékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, amit a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak. A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga az író segít. Az előszóban, mely Gárdonyi megjelölése szerint „utószóként is olvasható”, ezt írja: „Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki… Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.” Zéta tulajdonképpen Gárdonyi képmása: azé az íróé, akit magánya miatt sokan különcnek tartottak, és biztosan nem ismertek.

A regény fontosabb szereplői

[szerkesztés]
  • Zéta – művelt, trák származású görög szolga
  • Priszkosz rétor – Zéta gazdája
  • Emőke – hun leányzó, Zéta szerelme
  • Dsidsia – szolgálólány a hun táborban
  • Attila – a hunok fejedelme (Átilla)
  • Rika királyné – Attila felesége
  • Csáth – Emőke atyja, Attila bizalmasa
  • Oresztész (Oresztesz), Edekon stb. – hun vezérek
  • Szabad-Görög – felszabadult görög rabszolga a hun táborban
  • Vigilász – keletrómai tolmács

Ismert fordítások

[szerkesztés]
  • (angolul) Slave of the Huns (Feldmár András fordítása)
  • (németül) Ich war den Hunnen untertan
  • (spanyolul) Atila, el azote de Dios és El esclavo de Atila
  • (törökül) Anlaşılmayan İnsan
Lásd még: Gárdonyi Géza műveinek listája

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_láthatatlan_ember_(Gárdonyi_Géza-regény)&oldid=27445534”