„Madár-féreg” pecsétírás

„Madár-féreg” pecsétírás
Jüe (Yue) királyának kardja „madár-féreg” stílusú felirattal
Típus	logografikus
Nyelvek	kínai
Időszak	i. e. 8-3. század
Irány	fentről lefele, jobbról balra
Rokon írásrendszerek	Nagy pecsétírás

Átírási segédlet
niao-csung su
Kínai átírás
Hagyományos kínai	鳥蟲書
Egyszerűsített kínai	鸟虫书
Mandarin pinjin	niǎo-chóng shū
Wade–Giles	Niao3 Ch'ung2 Shu1

A „madár-rovar pecsétírás” a csin-ven (jinwen) (金文) típusú nagy pecsétírás egy különleges formai változatát képviseli, amely annak egy rendkívül cirkalmas, dekoratív formája, és amelynek használata a Csou (Zhou)-dinasztia idején leginkább a déli államokban volt elterjedt. Ókori szövegek, különböző elnevezésen gyakorta említik, ma leginkább az egykori déli fejedelemségek területeiről előkerült fémtárgyak, fegyverek feliratain találkozni vele.

Elnevezései

Az elnevezésében is különleges stílus nevében a niao 鳥 / 鸟 'madár' és a csung (chong) 蟲 / 虫 'rovar', 'féreg' szavak összevonása. Megjegyzendő, hogy a klasszikus kínai nyelvben a 'féreg' alatt nem csupán a rovarokat vagy rovarszerű lényeket értették, hanem valamennyi csúszó-mászó állat, a kígyó, a gyík, a varánusz, az aligátor stb., de még a sárkány összefoglaló elnevezése is volt. A kora értelmezések szerint a stílus onnan kapta a nevét, mert az írásjegyek formái a madarak lábnyomát, illetve a csúszó-mászó állatok tekergőzését idézik.

Az ókori kínai írott források gyakorta említik ezt a különleges írásváltozatot. Bár számos elnevezéssel illették a történelem során, szinte bizonyosnak látszik, hogy minden esetben a „madár-féreg”-írást kívánták jelölni vele:

• „madár-féreg írás” - niao-csung ven (niao-chong wen) 鳥蟲文 / 鸟虫文
• „madár-féreg pecsét(írás)” - niao-csung csuan (niao-chong zhuan) 鳥蟲篆 / 鸟虫篆
• „madár-féreg stílus” - niao-csung ti (niao-chong ti) 鳥蟲體 / 鸟虫体
• „féreg-írás” - csung-su (chongshu) 蟲書 / 虫书
• „madár-írás” - niao-su (niaoshu) 鳥書 / 鸟书
• „madár pecsét(írás)” - niao-csuang (niaozhuang) 鳥篆 / 鸟篆
• „hal-írás” - jü-su (yushu) 魚書 / 鱼书

Kialakulása, elterjedése

Az i. sz. 100 körül, a Han-dinasztia idején összeállított etimológiai szótár, a Suo-ven csie-ce (Shuowen jiezi)ben 《說文解字》 a Csin (Qin)-korban létezett írásjegy stílusok (ce-ti (ziti) 字體 ) egyikeként említi.

A legkorábbi „madár-féreg” stílusban íródott felirat a Tavasz és ősz korszakból ismert. Emlékei kivétel nélkül mindig az egykori déli államok (Vu (Wu) 吳, Jüe (Yue) 越, Csu (Chu) 楚, Caj (Cai) 蔡, Hszü (Xu) 徐, Szung (Song) 宋 stb. ) területéről került elő, s kizárólag csak rituális bronzedények, fegyverek feliratain szerepel.

Bár a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5-3. sz.) a fent említett államokban még igen elterjedt és közkedvelt volt, a Csin (Qin)-dinasztia idején végrehajtott központi írásreform eredményeképpen a nagy pecsétírás több regionális változatával együtt megszűnt.

Feltehetően soha nem használták a mindennapi gyakorlat során, alkalmazása inkább szakrális, dekoratív jellegű lehetett, épp ezért funkcióját tekintve több szakértő az arab írás kufikus formájához, illetve a maja íráshoz hasonlítja.*

Források

• ↑ Boltz 1994: Boltz, William G.. The Origin and Early Development of the Chinese Writing System. American Oriental Series, vol. 78. American Oriental Society, New Haven, Connecticut, USA. 1994. (átdolgozva 2003) ISBN 0-940490-18-8
• ↑ Cao 1999: Cao Csin-jen (Cao Jinyan) 曹锦炎. 《鸟虫书通考》 („A madár-rovar írás átfogó tanulmánya”). Shanghai. ISBN 978-7-80512-849-8.
• ↑ Kwo 1981: Kwo Da-Wei. Chinese Brushwork in Calligraphy and Painting. Its History Aesthetics and Techniques. New York, Dover Publications, 1981. ISBN 0-486-26481-5