Hamisciprus

Hamisciprus
	Oregoni hamisciprus; (Chamaecyparis lawsoniana)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Ciprusfélék (Cupressaceae);
Alcsalád:	Ciprusformák (Cupressoideae);
Nemzetség:	Hamisciprus (Chamaecyparis); Spach
Fajok
	szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hamisciprus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hamisciprus témájú kategóriát.

A hamisciprus vagy álciprus (Chamaecyparis) a ciprusfélék családjának egyes szerzők szerint egy, mások szerint több nemzetsége — utóbbi esetben a Chamaecyparisból eredetileg a Xanthocyparis (Farjon 2002) nemzetséget választották le. A 2000-es években egyes szerzők e két nemzetség egyes fajait a Callitropsis Oerst. nemzetségbe vonták össze. Debreczy et al. (2009) ebbe az új nemzetségbe sorolta át legismertebb fajukat, a Nutka álciprust (Chamaecyparis nootkatensis majd Xanthocyparis nootkatensis, jelenleg Callitropsis nootkatensis.^[1]

Vannak, akik a hamisciprusokat egyáltalán nem különítik el, hanem összes fajukat beolvasztják a ciprus (Cupressus) növénynemzetségbe.^[2]^[3]

Származása, elterjedése

Fajai Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak. Közülük többet dísznövényként számos helyre betelepítettek, ezért a legtöbb fajnak számos kertészeti változata ismert..

Megjelenése, felépítése

20–70 méter magasra növő, örökzöld fa. Termete, megjelenése a cipruséhoz hasonló, de ágai sűrűbbek, tobozai kisebbek. Jellemző, hogy vezérhajtása általában bókoló.^[4] Levelei egyéves koráig tűszerűek, az érett fáé pikkelyszerűek. A tobozainak alakja a gömbölydedtől az oválisig változhat, bennük tobozpikkelyenként (ugyancsak a ciprustól eltérően) 2–4 magkezdemény alakul ki. A magvak egy év alatt megérnek.

Fajai

A nemzetségbe az alábbi recens fajok tartoznak:

Chamaecyparis formosensis – Tajvan
oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) – Észak-Amerika nyugati része
hinoki hamisciprus (Chamaecyparis obtusa) – Japán
szavara hamisciprus (Chamaecyparis pisifera) – Japán
Chamaecyparis taiwanensis – Tajvan
mocsári hamisciprus (Chamaecyparis thyoides, régebben Chamaecyparis sphaeroidae) – Észak-Amerika keleti része

Kihalt fajok:

†Chamaecyparis eureka – középső eocén, Kanada, Axel Heiberg sziget
†Chamaecyparis linguaefolia – kora–középső oligocén, USA, Colorado

A Xanthocyparis nemzetségben a Callitropsisok leválasztása után egy faj maradt:

vietnámi aranyciprus (Xanthocyparis vietnamensis)

A Callitropsis nemzetség fajai:

Callitropsis abramsiana (C.B. Wolf) D.P. Little
Callitropsis arizonica (Greene) D.P. Little
Callitropsis bakeri (Jeps.) D.P. Little
Callitropsis benthamii (Endl.) D.P. Little
Callitropsis forbsii (Jeps.) D.P. Little
Callitropsis glabra (Sudw.) D.P. Little
Callitropsis goveniana (Gordon?) D.P. Little
Callitropsis guadalupensis (S. Watson) D.P. Little
Callitropsis lusitanica (Mill.) D.P. Little
Callitropsis macnabiana (A. Murray) D.P. Little
Callitropsis macrocarpa (Hartw.) D.P. Little
Callitropsis nevadensis (Abrams) D.P. Little
nutka ciprus (nutka hamisciprus, nutka álciprus, Callitropsis nootkatensis) (D. Don) D.P. Little
Callitropsis pigmaea (Lemmon) D.P. Little
Callitropsis sargentii (Jeps.) D.P. Little
Callitropsis stephensonii (C.B. Wolf) D.P. Little

Jegyzetek

↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
↑ Wikifajok: Cupressus
↑ http://www.conifers.org/cu/Cupressus_nootkatensis.php
↑ Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 88. old.

Források

Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 385–396. o.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Archivált másolat. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)

[2] Wikifajok: Cupressus

[3] ttp://www.conifers.org/cu/Cupressus_nootkatensis.php

[4] Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 88. old.

[1]

[2]

[3]

[4]