véglegesít

Hungarian

Etymology

végleges (“final”) +‎ -ít (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːɡlɛɡɛʃiːt]
• Hyphenation: vég‧le‧ge‧sít
• Rhymes: -iːt

Verb

véglegesít

1. (transitive) to finalise (UK), to finalize (US)

Conjugation

conjugation of véglegesít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	véglegesítek	véglegesítesz	véglegesít	véglegesítünk	véglegesítetek	véglegesítenek
		Def.	véglegesítem	véglegesíted	véglegesíti	véglegesítjük	véglegesítitek	véglegesítik
		2nd-p. o.	véglegesítelek	―
	Past	Indef.	véglegesítettem	véglegesítettél	véglegesített	véglegesítettünk	véglegesítettetek	véglegesítettek
		Def.	véglegesítettem	véglegesítetted	véglegesítette	véglegesítettük	véglegesítettétek	véglegesítették
		2nd-p. o.	véglegesítettelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. véglegesíteni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	véglegesíték	véglegesítél	véglegesíte	véglegesíténk	véglegesítétek	véglegesítének
		Def.	véglegesítém	véglegesítéd	véglegesíté	véglegesíténk	véglegesítétek	véglegesíték
		2nd-p. o.	véglegesítélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. véglegesít vala, véglegesített vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	véglegesítendek	véglegesítendesz	véglegesítend	véglegesítendünk	véglegesítendetek	véglegesítendenek
		Def.	véglegesítendem	véglegesítended	véglegesítendi	véglegesítendjük	véglegesítenditek	véglegesítendik
		2nd-p. o.	véglegesítendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	véglegesítenék	véglegesítenél	véglegesítene	véglegesítenénk	véglegesítenétek	véglegesítenének
		Def.	véglegesíteném	véglegesítenéd	véglegesítené	véglegesítenénk (or véglegesítenők)	véglegesítenétek	véglegesítenék
		2nd-p. o.	véglegesítenélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. véglegesített volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	véglegesítsek	véglegesíts or véglegesítsél	véglegesítsen	véglegesítsünk	véglegesítsetek	véglegesítsenek
		Def.	véglegesítsem	véglegesítsd or véglegesítsed	véglegesítse	véglegesítsük	véglegesítsétek	véglegesítsék
		2nd-p. o.	véglegesítselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. véglegesített légyen
Infinitive	véglegesíteni		véglegesítenem	véglegesítened	véglegesítenie	véglegesítenünk	véglegesítenetek	véglegesíteniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	véglegesítés		véglegesítő	véglegesített	véglegesítendő	véglegesítve (véglegesítvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of véglegesít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	véglegesíthetek	véglegesíthetsz	véglegesíthet	véglegesíthetünk	véglegesíthettek	véglegesíthetnek
		Def.	véglegesíthetem	véglegesítheted	véglegesítheti	véglegesíthetjük	véglegesíthetitek	véglegesíthetik
		2nd-p. o.	véglegesíthetlek	―
	Past	Indef.	véglegesíthettem	véglegesíthettél	véglegesíthetett	véglegesíthettünk	véglegesíthettetek	véglegesíthettek
		Def.	véglegesíthettem	véglegesíthetted	véglegesíthette	véglegesíthettük	véglegesíthettétek	véglegesíthették
		2nd-p. o.	véglegesíthettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	véglegesítheték	véglegesíthetél	véglegesíthete	véglegesítheténk	véglegesíthetétek	véglegesíthetének
		Def.	véglegesíthetém	véglegesíthetéd	véglegesítheté	véglegesítheténk	véglegesíthetétek	véglegesítheték
		2nd-p. o.	véglegesíthetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. véglegesíthet vala, véglegesíthetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	véglegesíthetendek or véglegesítandhatok	véglegesíthetendesz or véglegesítandhatsz	véglegesíthetend or véglegesítandhat	véglegesíthetendünk or véglegesítandhatunk	véglegesíthetendetek or véglegesítandhattok	véglegesíthetendenek or véglegesítandhatnak
		Def.	véglegesíthetendem or véglegesítandhatom	véglegesíthetended or véglegesítandhatod	véglegesíthetendi or véglegesítandhatja	véglegesíthetendjük or véglegesítandhatjuk	véglegesíthetenditek or véglegesítandhatjátok	véglegesíthetendik or véglegesítandhatják
		2nd-p. o.	véglegesíthetendelek or véglegesítandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	véglegesíthetnék	véglegesíthetnél	véglegesíthetne	véglegesíthetnénk	véglegesíthetnétek	véglegesíthetnének
		Def.	véglegesíthetném	véglegesíthetnéd	véglegesíthetné	véglegesíthetnénk (or véglegesíthetnők)	véglegesíthetnétek	véglegesíthetnék
		2nd-p. o.	véglegesíthetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. véglegesíthetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	véglegesíthessek	véglegesíthess or véglegesíthessél	véglegesíthessen	véglegesíthessünk	véglegesíthessetek	véglegesíthessenek
		Def.	véglegesíthessem	véglegesíthesd or véglegesíthessed	véglegesíthesse	véglegesíthessük	véglegesíthessétek	véglegesíthessék
		2nd-p. o.	véglegesíthesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. véglegesíthetett légyen
Inf.	(véglegesíthetni)		(véglegesíthetnem)	(véglegesíthetned)	(véglegesíthetnie)	(véglegesíthetnünk)	(véglegesíthetnetek)	(véglegesíthetniük)
Positive adjective			véglegesíthető	Neg. adj.	véglegesíthetetlen	Adv. part.	(véglegesíthetve / véglegesíthetvén)

Further reading

• véglegesít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN