tétlen
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the stem of tesz + -tlen.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]tétlen (comparative tétlenebb, superlative legtétlenebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tétlen | tétlenek |
| accusative | tétlent | tétleneket |
| dative | tétlennek | tétleneknek |
| instrumental | tétlennel | tétlenekkel |
| causal-final | tétlenért | tétlenekért |
| translative | tétlenné | tétlenekké |
| terminative | tétlenig | tétlenekig |
| essive-formal | tétlenként | tétlenekként |
| essive-modal | tétlenül | — |
| inessive | tétlenben | tétlenekben |
| superessive | tétlenen | tétleneken |
| adessive | tétlennél | tétleneknél |
| illative | tétlenbe | tétlenekbe |
| sublative | tétlenre | tétlenekre |
| allative | tétlenhez | tétlenekhez |
| elative | tétlenből | tétlenekből |
| delative | tétlenről | tétlenekről |
| ablative | tétlentől | tétlenektől |
| non-attributive possessive - singular |
tétlené | tétleneké |
| non-attributive possessive - plural |
tétlenéi | tétlenekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- tétlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN