sarkantyú
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]From the back vowel *sarkant variant of serkent + -ú suffix.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]sarkantyú (plural sarkantyúk)
- spur
- 1844, Sándor Petőfi, chapter 12, in János vitéz[1]:
- A sarkantyút vágták lovak oldalába, / Dobogott a földön lovak patkós lába, / Vagy talán a földnek dobbant meg a szíve, / E vészt jövendölő zajra megijedve.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | sarkantyú | sarkantyúk |
| accusative | sarkantyút | sarkantyúkat |
| dative | sarkantyúnak | sarkantyúknak |
| instrumental | sarkantyúval | sarkantyúkkal |
| causal-final | sarkantyúért | sarkantyúkért |
| translative | sarkantyúvá | sarkantyúkká |
| terminative | sarkantyúig | sarkantyúkig |
| essive-formal | sarkantyúként | sarkantyúkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sarkantyúban | sarkantyúkban |
| superessive | sarkantyún | sarkantyúkon |
| adessive | sarkantyúnál | sarkantyúknál |
| illative | sarkantyúba | sarkantyúkba |
| sublative | sarkantyúra | sarkantyúkra |
| allative | sarkantyúhoz | sarkantyúkhoz |
| elative | sarkantyúból | sarkantyúkból |
| delative | sarkantyúról | sarkantyúkról |
| ablative | sarkantyútól | sarkantyúktól |
| non-attributive possessive – singular |
sarkantyúé | sarkantyúké |
| non-attributive possessive – plural |
sarkantyúéi | sarkantyúkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | sarkantyúm | sarkantyúim |
| 2nd person sing. | sarkantyúd | sarkantyúid |
| 3rd person sing. | sarkantyúja | sarkantyúi |
| 1st person plural | sarkantyúnk | sarkantyúink |
| 2nd person plural | sarkantyútok | sarkantyúitok |
| 3rd person plural | sarkantyújuk | sarkantyúik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- sarkantyú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN