mérlegel

Hungarian

Etymology

From mérleg (“scale”) +‎ -el (verb-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmeːrlɛɡɛl]
• Hyphenation: mér‧le‧gel
• Rhymes: -ɛl

Verb

mérlegel

1. (transitive) to weigh (to determine the weight of an object)

   Synonyms: mér, lemér, megmér, mázsál

2. (transitive, figuratively) to weigh, to ponder (to consider carefully)

   Synonyms: fontolgat, latolgat, fontolóra vesz, meghány-vet

Conjugation

Conjugation of mérlegel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	mérlegelek	mérlegelsz	mérlegel	mérlegelünk	mérlegeltek	mérlegelnek
			def.	mérlegelem	mérlegeled	mérlegeli	mérlegeljük	mérlegelitek	mérlegelik
			2nd obj	mérlegellek
		past	indef.	mérlegeltem	mérlegeltél	mérlegelt	mérlegeltünk	mérlegeltetek	mérlegeltek
			def.	mérlegeltem	mérlegelted	mérlegelte	mérlegeltük	mérlegeltétek	mérlegelték
			2nd obj	mérlegeltelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. mérlegelni fog.
archaic preterite		indef.	mérlegelék	mérlegelél	mérlegele	mérlegelénk	mérlegelétek	mérlegelének
		def.	mérlegelém	mérlegeléd	mérlegelé	mérlegelénk	mérlegelétek	mérlegelék
		2nd obj	mérlegelélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. mérlegel vala, mérlegelt vala/volt.
archaic future	indef.	mérlegelendek	mérlegelendesz	mérlegelend	mérlegelendünk	mérlegelendetek	mérlegelendenek
	def.	mérlegelendem	mérlegelended	mérlegelendi	mérlegelendjük	mérlegelenditek	mérlegelendik
	2nd obj	mérlegelendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	mérlegelnék	mérlegelnél	mérlegelne	mérlegelnénk	mérlegelnétek	mérlegelnének
		def.	mérlegelném	mérlegelnéd	mérlegelné	mérlegelnénk (or mérlegelnők)	mérlegelnétek	mérlegelnék
		2nd obj	mérlegelnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. mérlegelt volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	mérlegeljek	mérlegelj or mérlegeljél	mérlegeljen	mérlegeljünk	mérlegeljetek	mérlegeljenek
			def.	mérlegeljem	mérlegeld or mérlegeljed	mérlegelje	mérlegeljük	mérlegeljétek	mérlegeljék
			2nd obj	mérlegeljelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. mérlegelt légyen
infinitive	mérlegelni		mérlegelnem	mérlegelned	mérlegelnie	mérlegelnünk	mérlegelnetek	mérlegelniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	mérlegelés		mérlegelő	mérlegelt	mérlegelendő	mérlegelve (mérlegelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of mérlegel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	mérlegelhetek	mérlegelhetsz	mérlegelhet	mérlegelhetünk	mérlegelhettek	mérlegelhetnek
			def.	mérlegelhetem	mérlegelheted	mérlegelheti	mérlegelhetjük	mérlegelhetitek	mérlegelhetik
			2nd obj	mérlegelhetlek
		past	indef.	mérlegelhettem	mérlegelhettél	mérlegelhetett	mérlegelhettünk	mérlegelhettetek	mérlegelhettek
			def.	mérlegelhettem	mérlegelhetted	mérlegelhette	mérlegelhettük	mérlegelhettétek	mérlegelhették
			2nd obj	mérlegelhettelek
archaic preterite		indef.	mérlegelheték	mérlegelhetél	mérlegelhete	mérlegelheténk	mérlegelhetétek	mérlegelhetének
		def.	mérlegelhetém	mérlegelhetéd	mérlegelheté	mérlegelheténk	mérlegelhetétek	mérlegelheték
		2nd obj	mérlegelhetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. mérlegelhet vala, mérlegelhetett vala/volt.
archaic future	indef.	mérlegelhetendek or mérlegelandhatok	mérlegelhetendesz or mérlegelandhatsz	mérlegelhetend or mérlegelandhat	mérlegelhetendünk or mérlegelandhatunk	mérlegelhetendetek or mérlegelandhattok	mérlegelhetendenek or mérlegelandhatnak
	def.	mérlegelhetendem or mérlegelandhatom	mérlegelhetended or mérlegelandhatod	mérlegelhetendi or mérlegelandhatja	mérlegelhetendjük or mérlegelandhatjuk	mérlegelhetenditek or mérlegelandhatjátok	mérlegelhetendik or mérlegelandhatják
	2nd obj	mérlegelhetendelek or mérlegelandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	mérlegelhetnék	mérlegelhetnél	mérlegelhetne	mérlegelhetnénk	mérlegelhetnétek	mérlegelhetnének
		def.	mérlegelhetném	mérlegelhetnéd	mérlegelhetné	mérlegelhetnénk (or mérlegelhetnők)	mérlegelhetnétek	mérlegelhetnék
		2nd obj	mérlegelhetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. mérlegelhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	mérlegelhessek	mérlegelhess or mérlegelhessél	mérlegelhessen	mérlegelhessünk	mérlegelhessetek	mérlegelhessenek
			def.	mérlegelhessem	mérlegelhesd or mérlegelhessed	mérlegelhesse	mérlegelhessük	mérlegelhessétek	mérlegelhessék
			2nd obj	mérlegelhesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. mérlegelhetett légyen
infinitive	(mérlegelhetni)		(mérlegelhetnem)	(mérlegelhetned)	(mérlegelhetnie)	(mérlegelhetnünk)	(mérlegelhetnetek)	(mérlegelhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	mérlegelhető			mérlegelhetetlen		(mérlegelhetve / mérlegelhetvén)

Derived terms

• mérlegelés

Further reading

• mérlegel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.