komoly
Jump to navigation
Jump to search
See also: komolý
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]komoly (comparative komolyabb, superlative legkomolyabb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | komoly | komolyak |
accusative | komolyat | komolyakat |
dative | komolynak | komolyaknak |
instrumental | komollyal | komolyakkal |
causal-final | komolyért | komolyakért |
translative | komollyá | komolyakká |
terminative | komolyig | komolyakig |
essive-formal | komolyként | komolyakként |
essive-modal | — | — |
inessive | komolyban | komolyakban |
superessive | komolyon | komolyakon |
adessive | komolynál | komolyaknál |
illative | komolyba | komolyakba |
sublative | komolyra | komolyakra |
allative | komolyhoz | komolyakhoz |
elative | komolyból | komolyakból |
delative | komolyról | komolyakról |
ablative | komolytól | komolyaktól |
non-attributive possessive - singular |
komolyé | komolyaké |
non-attributive possessive - plural |
komolyéi | komolyakéi |
Derived terms
[edit]Compound words
Expressions
See also
[edit]References
[edit]- ^ komoly in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- komoly in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN