jókedvű
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]jókedv (“cheerfulness, high spirits”) + -ű (adjective-forming suffix), from jó (“good”) + kedv (“mood”)[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]jókedvű (comparative jókedvűbb or jobb kedvű, superlative legjókedvűbb or legjobb kedvű)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | jókedvű | jókedvűek |
| accusative | jókedvűt | jókedvűeket |
| dative | jókedvűnek | jókedvűeknek |
| instrumental | jókedvűvel | jókedvűekkel |
| causal-final | jókedvűért | jókedvűekért |
| translative | jókedvűvé | jókedvűekké |
| terminative | jókedvűig | jókedvűekig |
| essive-formal | jókedvűként | jókedvűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jókedvűben | jókedvűekben |
| superessive | jókedvűn | jókedvűeken |
| adessive | jókedvűnél | jókedvűeknél |
| illative | jókedvűbe | jókedvűekbe |
| sublative | jókedvűre | jókedvűekre |
| allative | jókedvűhöz | jókedvűekhez |
| elative | jókedvűből | jókedvűekből |
| delative | jókedvűről | jókedvűekről |
| ablative | jókedvűtől | jókedvűektől |
| non-attributive possessive – singular |
jókedvűé | jókedvűeké |
| non-attributive possessive – plural |
jókedvűéi | jókedvűekéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- jókedvű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.