hír

See also: hir, Hir, and hir'

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhiːr]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -iːr

Noun

hír (plural hírek)

1. news, information
2. (mass media) news item
3. (chiefly in negative constructions) knowledge of a thing or event
4. rumor
5. reputation

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hír	hírek
accusative	hírt	híreket
dative	hírnek	híreknek
instrumental	hírrel	hírekkel
causal-final	hírért	hírekért
translative	hírré	hírekké
terminative	hírig	hírekig
essive-formal	hírként	hírekként
essive-modal	hírül	—
inessive	hírben	hírekben
superessive	híren	híreken
adessive	hírnél	híreknél
illative	hírbe	hírekbe
sublative	hírre	hírekre
allative	hírhez	hírekhez
elative	hírből	hírekből
delative	hírről	hírekről
ablative	hírtől	hírektől
non-attributive possessive - singular	híré	híreké
non-attributive possessive - plural	híréi	hírekéi

Possessive forms of hír
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hírem	híreim
2nd person sing.	híred	híreid
3rd person sing.	híre	hírei
1st person plural	hírünk	híreink
2nd person plural	híretek	híreitek
3rd person plural	hírük	híreik

Derived terms

• hirdet
• hirtelen
• híres
• híresztel
• hírhedt
• hírlik
• hírnök

 

Compound words with this term at the beginning

• híradó
• hírforrás
• hírharang
• hírlap
• hírlevél
• hírmondó
• hírnév
• hírszerzés
• hírtelevízió
• hírügynökség

 

Compound words with this term at the end

• álhír
• gólyahír
• halálhír
• sporthír
• világhír

 

Expressions

• hírből ismer
• hírül ad
• se híre, se hamva

 

Further reading

• hír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Irish

Noun

hír f sg

1. h-prothesized form of ír